Veszélyhelyzet – speciális építőipari, munkajogi és társasági jogi szabályok Koronavírus

Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

A személy- és vagyonegyesítő szervezetekre döntéshozatalára vonatkozó szabályok

További változtatásokat ír elő a 231/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működése vonatkozásában. A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelethez képest kiegészítő szabályként jelenik, meg, hogy ha a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv a 2019-es üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot. Az ennek meg nem felelő határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha 2020. május 26-át megelőzően hívták össze a döntéshozó szerv ülését, vagy kezdeményezték a döntéshozó szerv döntéshozatalát, azonban a döntéshozatalra május 26-ig még nem került sor.

A közúti személy- és áruszállítást végzőkre vonatkozó munkajogi szabályok

Bár a közúti közlekedési törvény a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végző járművezetők vonatkozásában előírja, hogy a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. A munkaidőkeret hosszát pedig az Mt.-ben foglaltak szerint rendeli megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.

A 232/2020. (V. 25.) Korm. rendelet azonban az ő vonatkozásukban is alkalmazni rendeli a 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szabályait. Vagyis a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el, hogy a munkáltató a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatja. A munkaidőkeret előírása során nem lehet eltérni az Mt. 99. §¬ában, valamint az Mt. 104–106. §¬ában foglaltaktól. Így alkalmazandó a napi, heti munkaidő maximum, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra és a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok. Az ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

Az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó bányászati szabályok

A 228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet az építőipari nyers- és alapanyagok  (képlékeny agyag, kőzetliszt, kőzetiszap, homok, homokos kavics, kavicsos homok, agyagos törmelék, agyagmárga ásványi nyersanyagalcsoportba tartozó nyersanyagok, és a kavics ásványi nyersanyag csoportba tartózó nyersanyagok) esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető, amely bejelentés alapján folytatható. Az előkutatás bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi. Ha ennek során megállapítja, hogy

a) a bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy

c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene,

megtiltja az adott tevékenység folytatását.

Előkutatás esetén a talaj felszíne is megbontható, az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.

Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a kutatási műszaki üzemi tervben az általános szabályokon túl az ásványi nyersanyag megnevezése helyett a megkutatni kívánt térrészt kell megjelölni. A kutatási műszaki üzemi terv szöveges résznek tartalmaznia kell:

– a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,

– a tervezett kutató létesítmények felsorolását, a helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

–  az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek, a környezetre és természetre gyakorolt hatások, valamint a várható veszélyek és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedések leírását,

– a tevékenység káros környezeti és természeti hatásainak, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,

– a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok ismertetését,

– a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosító adatait és az ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak névét, címét, és

– a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.

Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosán, továbbá azon, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa is.

A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházás iránti kérelme esetében a bányafelügyelet a bányászati jog átruházásáról szóló szerződés megküldésével megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet, azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 5 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányászati jog az igénybejelentőre átruházható.

A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg az alábbi ásványi anyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása során: Gránitmurva, Riolit, Pados andezit, Andezit, Bazalt, Riolittufa (tufit), Kálitufa, Bazalttufa (-tufit), Agyag, Kőzetliszt, kőzetiszap, Homok, Kavics, Átmeneti törmelékes nyersanyagok, Homokkő-konglomerátum, Durva mészkő/puha mészkő, Tömött, kristályos mészkő, Dolomit, Márga, Alginit. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet keresi meg az ingatlanügyi hatóságot. A Magyar Állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.

Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni. Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolásnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját. Az előkutatás nem engedélyezhető

– annak, aki a korábbi kutatási jogadománya vagy engedélye alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette;

–  a bányavállalkozónak 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet végleges határozatban elfogadta;

– a kérelmezett terület azon részére vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.

Ezen kívül az előkutatás nem fogadható el abban az esetben sem, ha megkeresés alapján a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a kutatás jogára igényt tart. Előkutatás bejelentése során az építőipari nyers- és alapanyagok esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet, azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 5 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet megtiltja az előkutatási tevékenység folytatását.

Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet, azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 5 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek:


Hová és hogyan repülhetünk Budapestről?
2020. május 26.

Hová és hogyan repülhetünk Budapestről?

Ferihegyről is sorra szállnak fel a légitársaságok gépei, így a járvány mérséklődésével újra lehetőség nyílik meglátogatni távolban élő rokonainkat, visszautazni tartós külföldi munkánk helyszínére, de akár repülős nyaralásban is gondolkodhatunk.

Veszélyhelyzet – marad a digitális oktatás az iskolákban
2020. május 25.

Veszélyhelyzet – marad a digitális oktatás az iskolákban

Az iskolák főszabály szerint 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek. Emellett bemutatjuk a köznevelési intézmény működési engedély iránti kérelmének benyújtási határidejére és a pedagógusminősítési eljárások lefolytatására, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekre vonatkozó megváltozott szabályokat.