Veszélyhelyzet – változó felnőttképzési szabályok, speciális átképzési támogatások Koronavírus

A felnőttképzési tanfolyamokat a veszélyhelyzet idején speciális módokon lehet csak megtartani, bizonyos esetben pedig nem is lehetséges. A legutóbbi módosítással egyes szakmák akár személyes jelenléttel is oktathatók és vizsgázni is lehet személyesen. Bevezették az átképzéshez szükséges támogatást, illetve hallgatói hitelt is.

A középiskolák, egyetemek mellett a felnőttképzési tanfolyamokat nyújtó intézmények kerültek veszélyeztetett státuszba nagy számban a járvány miatt, hiszen az oktatás és vizsgáztatás során elkerülhetetlenül több ember tartózkodik egy légtérben, egymás mellett, és a kijárási korlátozásról szóló rendelet miatt eddig nem is volt lehetséges az oktatásra, vizsgára való eljutás. Mivel a felnőttképzésre továbbra is speciális szabályok vonatkoznak a veszélyhelyzet idejére, ezért a kijárási korlátozás megszüntetése ezeken nem változtatott.

A felnőttképzésre vonatkozó, március második felében meghozott 70/2020. (III. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) nemrég módosította, kiegészítette a 195/2020. (V. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rend.).

Felnőttképzési tanfolyamok és vizsgák megtartása

A legfontosabb, hogy főszabály szerint kontaktóra (vagyis a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra) valamint szakmai és modulzáró vizsga nem tartható, nem szervezhető. Bár a modulzáró vizsga intézményét az új Szakképzési törvény nem ismeri, a folyamatban lévő tanfolyamok esetén még alkalmazandó régi Szakképzési törvény és a hatályon kívül helyezett komplex szakmai vizsgáztatásról szóló rendelet tartalmazza a részletes szabályokat a Felnőttképzési tv.-nyel összhangban.

A Rendelet kivételes jelleggel három formáját engedi az órák tartásának, és a modulzáró vizsgák lebonyolításának a veszélyhelyzet ideje alatt:

– távolléti oktatás,

– távoktatás

– digitális képzés

A Felnőttképzési tv. a fentiek közül a távoktatás fogalmát nevesíti, a 2. § 11. pontja alapján olyan oktatási forma, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a fennmaradó időben pedig konzultációkon, vagy hagyományos tanórákon vesz részt. A konzultáció történhet személyes megbeszélés, internet, telefon, vagy más kapcsolattartási formában is. (Értelemszerűen a veszélyhelyzet időtartama alatt a személyes megbeszélés más formában valósulhat meg.)

A távolléti oktatás fogalmát sem a Rendelet, sem a Felnőttképzési tv. nem fejti ki, és a digitális képzés definíciója sincs pontosítva, ezek a veszélyhelyzet idején alkalmazható speciális oktatási módszerek.

A digitális képzéshez hasonló a Felnőttképzési tv.-ben használt zárt rendszerű elektronikus távoktatás fogalma, ez alapján az elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel valósítják meg,  ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer.

Részletszabályok, vizsgáztatás és hiányzás

Alapesetben a tanfolyamokhoz megkötendő felnőttképzési szerződéseknek, és a rá vonatkozó képzési programoknak – illetve támogatott képzések esetén a pályázati felhívásoknak – pontosan tartalmaznia kell a személyesen megtartott órák számát, és sok esetben nem is engedélyezett digitális jellegű órák tartása. Mivel most nincs lehetőség a már megkötött szerződéseknek, képzési programoknak a tömeges módosítására – hiszen az sem látható előre, hogy meddig tart a veszélyhelyzet – ezért a Rendelet felmentést ad, és akkor is megszervezhető ezekben a távolléti, digitális formákban az oktatás és a modulzáró vizsga, ha egyébként ezek a dokumentumok és az egyébként rájuk vonatkozó szabályok nem tennék lehetővé.

A főszabály alóli kivételt enged a Rendelet néhány olyan speciális szakma esetében, amelyek a veszélyhelyzet elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében szükségesek a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs szerint. Ebben az esetben nemcsak a fentebb meghatározott három módon lehet képzést és vizsgát tartani, azonban ezen szakmák körét a felnőttképzésért felelős miniszternek kell meghatároznia – jelenleg még nem született ilyen szabályozás.

A kivétel alóli szabály, hogy sem távoktatás, távolléti oktatás, sem digitális képzés formájában nem szervezhető olyan képzés és vizsga, ahol a képzéssel megszerzett szakképzettség, illetve szakképesítés gyakorlásához szükséges kompetencia megszerzése kizárólag személyes jelenlétet igénylő képzéssel sajátítható el, különösen, ha a szakképzettség, illetve szakképesítés gyakorlása az emberi élet és egészség tekintetében visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet. Az ezen szakmákat tartalmazó listát közleményben a Pest Megyei Kormányhivatal – mint felnőttképzési államigazgatási szerv – fogja közzétenni a honlapján.

A veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése utáni hiányzás igazoltnak minősül, amennyiben az kontaktóra volt/lett volna, továbbá a távoktatásban történő részvételt személyes jelenlétként kell elfogadni a Rendelet alapján.

Szintén igazoltnak tekintendő a hiányzás ebben az időszakban a vizsgáról. A felnőttképző intézményeknek a már esetlegesen megkezdett vizsgáit fel kell(ett) függeszteni, és azokat majd csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fejezhetik be, még a korábbi komplex szakmai vizsgáztatásról szóló rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján. A meg nem kezdett (de bejelentett) vizsgákat az elektronikus vizsgarendszerben (MER) le kell mondani. Új vizsgát – alapesetben – csak a veszélyhelyzet megszűnését követő első nap lehet rögzíteni.

Aki nem vett részt a vizsgán, és egyébként bármilyen kötelezettsége lenne a képesítés megszerzéséhez kapcsolódóan, annak azt a könnyítést adja a Rendelet, hogy a (veszélyhelyzet utánra megállapított) új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget a kötelezettségének.

Munkaerőpiaci (munkanélküli) képzések szabályai

A fentebbiektől eltérően az Flt. 14. § (1) bekezdése és 14/A. § szerinti álláskeresőknek szóló, március 27-én folyamatban lévő támogatott képzéseket mindenképp fel kell függeszteni, és újak nem indíthatók a veszélyhelyzet ideje alatt, a keresetpótló juttatást azonban ettől függetlenül folyósítják a résztvevőknek, és az a veszélyhelyzet idejével meghosszabbodik.

A kötelező felfüggesztés érthető: nem érheti hátrány azt az álláskeresőt, aki technikai feltételek hiányában nem tudna részt venni az oktatáson, vagy esetleg plusz terheket (költségeket) róna rá a digitális képzésben való részvétele.

Az elektronikus kapcsolattartás ebben az esetben kiegészül azzal, hogy az ügyfelek az egyébként személyes eljárásukat igénylő ügyeiket bizonyos adataik megadásával egyszerűen emailben is intézhetik.

Ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben vesz részt, és ezt járványügyi okokból felfüggesztik, ami miatt a közfoglalkoztatott már nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, és a közfoglalkoztató nem tudja egyébként biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, akkor a közfoglalkoztatási bérről szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.

(A közfoglalkoztatással kapcsolatban a veszélyhelyzet ideje alatt a 1240/2020. (V. 15.) Korm. határozat könnyíti a programba történő bekerülést azzal, hogy nem kell alkalmazni az 1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat 1. pont c) és d) alpontját, azaz az önálló elhelyezkedésre való képesség és a szakképzettséggel rendelkezés esetén nem kell az ott meghatározott további feltételeknek bekövetkezni.)

Az Ebktv. 32. §-a szerinti felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósításának időtartama a veszélyhelyzet időtartamával szintén meghosszabbodik, és az a veszélyhelyzet megszűnését követően a képzés befejezéséig, vagy az előírt vizsgatevékenység teljesítéséig tart.

Struktúraváltó képzések támogatása

Május 12-vel iktatta be a Rendelet szövegébe a Mód. rend. az 5/A. § és 5/B. §-t, mely a járványhelyzet miatt munkanélkülivé válóknak kíván speciális segítséget nyújtani. A gazdasági leállás miatt sok szektorban úgy vesztették el a munkájukat az emberek, hogy nincs lehetőség arra, hogy a közeljövőben ugyanabban, vagy hasonló munkakörben el tudjanak helyezkedni. Erre kíván megoldást nyújtani az álláskeresők (és munkavállalók) átképzése, a Rendelet szerint olyan tanfolyamokkal, melyek új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerőpiaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. Ezekhez a kurzusokhoz költségvetési támogatás nyújtható, így nem a résztvevőknek kell kifizetni (részben vagy egészben) a képzési díjat.

A konkrét támogatott szakmák esetében a képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a miniszter által kiadott költségvetési támogatást biztosító felhívás tartalmazza.

Ezek az – esetlegesen speciális – képzések felnőttképzési tevékenység keretében szervezhetők és valósíthatók meg a Rendeletben megállapított feltételek szerint, azaz:

– a veszélyhelyzet megszűnéséig a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható, és csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kell a Felnőttképzési tv.-ben meghatározott eljárásban a felnőttképzők nyilvántartásába venni

– a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a miniszteri felhívásban foglalt követelmények vizsgálatával kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak

– a felnőttképző intézmény a Felnőttképzési tv. 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül tesz eleget

– a felnőttképző intézménynek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet időtartama alatt nem kell rendelkeznie.

Hallgatói hitel képzéshez

Ezekhez a speciális, struktúraváltó felnőttképzési tanfolyamokhoz átmeneti képzési hitelt kaphatnak a résztvevők, amennyiben megfelelnek egyfelől a Rendeletben és a 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben, másfelől a hallgatói hitelről szóló rendeletben megjelölt feltételeknek.

A legfeljebb 1 200 000 Ft összegű szabad felhasználású hitel felvételére az is jogosult, aki már rendelkezik érvényes szabad felhasználású hitel- vagy kölcsönszerződéssel a Diákhitel szervezettel.

Hitelfelvételre nem jogosult, aki a hiteligénylés benyújtásakor nyelvtanulási hallgatói hitellel rendelkezik vagy betöltötte az 55. életévét. Továbbá az sem jogosult, akinek korábban kötött hitel- vagy kölcsönszerződése megszűnt és hallgatói hiteltartozása van, vagy akinek a tartozását azért engedték el, mert orvosi szakvélemény szerint nem rehabilitálható, és szakorvosi felülvizsgálat megállapította, hogy rokkantsági állapota maradandóan és véglegesen romlott.

Nem kezdeményezheti a szabad felhasználású hitelre vonatkozó hallgatói hitelszerződés megkötését az sem, akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a szabadságvesztést még nem hajtották végre, vagy annak végrehajthatósága még nem szűnt meg, kivéve, ha feltételes szabadságra bocsátották.

A hitel igénylést a felnőttképző által kiállított jogviszonyigazolással és a Diákhitel szervezet üzletszabályzatában meghatározott módon kell igazolni.

Az átmeneti képzési hitel igénylésével, folyósításával, megszűnésével stb. kapcsolatban a nyelvtanulási hallgatói hitelre vonatkozó, 2020. január 1-jén hatályos szabályait a Diákhitel szervezet üzletszabályzatában meghatározottak szerint kell alkalmazni.

Kapcsolódó cikkek:


Versenyjog – Versenytársak közötti információcsere
2020. december 3.

Versenyjog – Versenytársak közötti információcsere

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv versenykorlátozó megállapodásokkal foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a versenytársak közötti információcseréről.

Szerzői jogi védelem: a szerzői mű egyéni, eredeti jellege
2020. december 2.

Szerzői jogi védelem: a szerzői mű egyéni, eredeti jellege

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 1. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a szerzői mű egyéni, eredeti jellegével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.

Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – III.
2020. december 2.

Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – III.

A 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal az érdemi tárgyalási szak változó szabályait.