Visszásságok az iskolai felvételinél

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 10.
Rovat:

Aggasztó gyakorlat, hogy az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket. A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.


A körzetes iskola jogsértő módon járt el, amikor helyhiány miatt nem vett fel egy körzetébe tartozó gyermeket, a fenntartó pedig ezt nem vizsgálta ki megfelelően – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy panaszbeadvány nyomán. Az egyedi ügyön túl az ombudsman jelentése egy aggályos gyakorlatra is felhívja a figyelmet: az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket.

A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.

Egy édesapa fordult az alapvető jogok biztosához panaszbeadvánnyal, amelyben a körzetes iskola és annak fenntartója döntéseit sérelmezte. Az apa a gyermeke felvételét a körzetes iskolába kérte, de az iskola helyhiányra hivatkozva elutasította. Egyúttal javasolta számára, hogy gyermekét a kerület egy másik iskolájába írassa be, és a gyermek adatait továbbította is a másik iskolának. A panaszos szerint a körzetes iskola azért nem akarta felvenni gyermekét, mert beszédhibája miatt a beíratáskor folyamatban volt a szakértői bizottsági vizsgálata. Az elutasító határozattal szemben az édesapa a fenntartóhoz fordult, aki bekérte az akkor már rendelkezésre álló szakértői bizottsági véleményt, majd helyt adott a szülői kérelemnek. A panaszos azért sérelmezte a fenntartói döntést, mert az a helyhiányra hivatkozó elsőfokú határozatot nem minősítette jogellenesnek, hanem csak a beszédfogyatékosság megállapításának hiányában tartotta megalapozatlannak.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az ombudsman jelentésében kiemelte: a körzetes iskolának a felvételi során pusztán azt kell vizsgálnia, hogy a hozzá jelentkező gyermeknek a felvételi körzetében van-e lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, fennállnak-e a gyermek tankötelezettségének megkezdéséhez szükséges feltételek a döntése meghozatalának időpontjában. A jelentés szerint a körzetes iskola nem vizsgálta a tankötelezettség feltételeinek meglétét, a jelentkezést helyhiány miatt utasította el, ezzel sértette a panaszos tanköteles gyermekének oktatáshoz való jogát. A biztos hangsúlyozta: a kötelező felvételnek éppen az a lényege, hogy mindig legyen egy olyan iskola, amely biztosítja a tankötelezettség teljesítésének helyét, ezért a helyhiányra hivatkozás nem értelmezhető.

Az ombudsman az ügy tényei alapján azt feltételezte, hogy a körzetes iskola elutasító döntésében előre valószínűsítette a gyermek sajátos nevelési igényét, emiatt a gyermek beiskolázására a kerület egy másik iskoláját jelölte meg. A döntése kapcsán az igazgató a kerületi beiskolázási értekezletre hivatkozott, ahol a kerület iskoláinak igazgatói és helyettesei megbeszélték a kerületi gyermekek beiratkozásának módját. E gyakorlat lényege – amit a másik iskola igazgatója is megerősített – az, hogy a szülők egy általuk preferált iskolába jelentkeztetik gyermeküket, és lehetőségük van megnevezni további, számukra elfogadható iskolát is.

A biztos megállapította, hogy a jogállamiság elvével és a szülő neveléshez való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy az iskolák a szülőktől nyilatkozatot kérnek arról, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolán kívül mely másik iskolát tartják elfogadhatónak. Hasonlóképpen aggályos, valamint az információs önrendelkezési jog sérelmét idézi elő az az elem, hogy a kerület iskoláinak igazgatói a szülői nyilatkozatra figyelemmel, vagy akár azt figyelmen kívül hagyva egymás között „szétosztják” az iskolákba jelentkező gyermekek felvételét és ennek során a gyermekekre vonatkozó adatokat is megosztanak egymás között.

A biztos jelentésében a szülői kérelem fenntartói elbírálásával kapcsán is visszásságot állapított meg. A vizsgálat feltárta ugyanis, hogy a fenntartó határozata a jogszabálysértő eljárás helyett tévesen érdeksérelemre hivatkozott. Az ombudsman aggályos mulasztásnak minősítette azt is, hogy a fenntartó egyáltalán nem észlelte az iskolák által kialakított, az alapvető jogállami követelményeket sértő „beíratási” gyakorlatot.

Az ombudsman a Klebelsberg Központ elnökétől kérte, hogy folytasson le átfogó országos vizsgálatot, és ennek alapján intézkedjen a hasonló törvénysértő, a jogbiztonság követelményével ellentétes, alapjogilag aggályos gyakorlat felszámolása érdekében. Az alapjogi biztos emellett a konkrét ügyben a fenntartó eljárását is kezdeményezte. Végül pedig azzal kereste meg a NAIH  elnökét, hogy az általános iskolai felvételi eljárások, beíratások kapcsán tekintse át, hogy biztosított-e az érintett gyermekek és szülők személyes adatainak védelme.

(ajbh.hu)

[htmlbox gdpr_komm]

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.