Aggasztó gyakorlat, hogy az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket. A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.
A körzetes iskola jogsértő módon járt el, amikor helyhiány miatt nem vett fel egy körzetébe tartozó gyermeket, a fenntartó pedig ezt nem vizsgálta ki megfelelően – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy panaszbeadvány nyomán. Az egyedi ügyön túl az ombudsman jelentése egy aggályos gyakorlatra is felhívja a figyelmet: az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket.
A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.
Egy édesapa fordult az alapvető jogok biztosához panaszbeadvánnyal, amelyben a körzetes iskola és annak fenntartója döntéseit sérelmezte. Az apa a gyermeke felvételét a körzetes iskolába kérte, de az iskola helyhiányra hivatkozva elutasította. Egyúttal javasolta számára, hogy gyermekét a kerület egy másik iskolájába írassa be, és a gyermek adatait továbbította is a másik iskolának. A panaszos szerint a körzetes iskola azért nem akarta felvenni gyermekét, mert beszédhibája miatt a beíratáskor folyamatban volt a szakértői bizottsági vizsgálata. Az elutasító határozattal szemben az édesapa a fenntartóhoz fordult, aki bekérte az akkor már rendelkezésre álló szakértői bizottsági véleményt, majd helyt adott a szülői kérelemnek. A panaszos azért sérelmezte a fenntartói döntést, mert az a helyhiányra hivatkozó elsőfokú határozatot nem minősítette jogellenesnek, hanem csak a beszédfogyatékosság megállapításának hiányában tartotta megalapozatlannak.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Az ombudsman jelentésében kiemelte: a körzetes iskolának a felvételi során pusztán azt kell vizsgálnia, hogy a hozzá jelentkező gyermeknek a felvételi körzetében van-e lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, fennállnak-e a gyermek tankötelezettségének megkezdéséhez szükséges feltételek a döntése meghozatalának időpontjában. A jelentés szerint a körzetes iskola nem vizsgálta a tankötelezettség feltételeinek meglétét, a jelentkezést helyhiány miatt utasította el, ezzel sértette a panaszos tanköteles gyermekének oktatáshoz való jogát. A biztos hangsúlyozta: a kötelező felvételnek éppen az a lényege, hogy mindig legyen egy olyan iskola, amely biztosítja a tankötelezettség teljesítésének helyét, ezért a helyhiányra hivatkozás nem értelmezhető.
Az ombudsman az ügy tényei alapján azt feltételezte, hogy a körzetes iskola elutasító döntésében előre valószínűsítette a gyermek sajátos nevelési igényét, emiatt a gyermek beiskolázására a kerület egy másik iskoláját jelölte meg. A döntése kapcsán az igazgató a kerületi beiskolázási értekezletre hivatkozott, ahol a kerület iskoláinak igazgatói és helyettesei megbeszélték a kerületi gyermekek beiratkozásának módját. E gyakorlat lényege – amit a másik iskola igazgatója is megerősített – az, hogy a szülők egy általuk preferált iskolába jelentkeztetik gyermeküket, és lehetőségük van megnevezni további, számukra elfogadható iskolát is.
A biztos megállapította, hogy a jogállamiság elvével és a szülő neveléshez való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy az iskolák a szülőktől nyilatkozatot kérnek arról, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolán kívül mely másik iskolát tartják elfogadhatónak. Hasonlóképpen aggályos, valamint az információs önrendelkezési jog sérelmét idézi elő az az elem, hogy a kerület iskoláinak igazgatói a szülői nyilatkozatra figyelemmel, vagy akár azt figyelmen kívül hagyva egymás között „szétosztják” az iskolákba jelentkező gyermekek felvételét és ennek során a gyermekekre vonatkozó adatokat is megosztanak egymás között.
A biztos jelentésében a szülői kérelem fenntartói elbírálásával kapcsán is visszásságot állapított meg. A vizsgálat feltárta ugyanis, hogy a fenntartó határozata a jogszabálysértő eljárás helyett tévesen érdeksérelemre hivatkozott. Az ombudsman aggályos mulasztásnak minősítette azt is, hogy a fenntartó egyáltalán nem észlelte az iskolák által kialakított, az alapvető jogállami követelményeket sértő „beíratási” gyakorlatot.
Az ombudsman a Klebelsberg Központ elnökétől kérte, hogy folytasson le átfogó országos vizsgálatot, és ennek alapján intézkedjen a hasonló törvénysértő, a jogbiztonság követelményével ellentétes, alapjogilag aggályos gyakorlat felszámolása érdekében. Az alapjogi biztos emellett a konkrét ügyben a fenntartó eljárását is kezdeményezte. Végül pedig azzal kereste meg a NAIH elnökét, hogy az általános iskolai felvételi eljárások, beíratások kapcsán tekintse át, hogy biztosított-e az érintett gyermekek és szülők személyes adatainak védelme.
(ajbh.hu)
[htmlbox gdpr_komm]
Kapcsolódó cikkek:
A sürgősségi pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelése
2021. március 2.

Mai cikkünkből megismerhetik a Kúria pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos bírósági joggyakorlatra vonatkozó elemzését.
Felelősség, franchise, fidúciatilalom a Ptk.-ban – Dr. Vékás Lajossal és Dr. Gárdos Péterrel beszélgettünk (II. rész)
2021. március 2.

Hogyan lehet egy jelenleg még nem létező követelést átruházni? Mi a helyzet a régi és az új Ptk. esetén a végrendeletekkel? Jogbérlet vagy franchise? Az interjú mai részében további érdekes polgári jogi kérdésekről olvashatnak.
Jogszabályfigyelő 2021 – 8. hét
2021. március 1.

Alábbi cikkünkben a 2021/26–31. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
AB: különbség van a vallási közösség kritizálása és a vallás kigúnyolása között
2021. március 1.

Egy vitatott közlés értékelésénél támpontot nyújt annak kontextusa, azonban egy egyébként sértő vagy bántó kifejezés használatát nem teszi jogszerűvé annak egy társadalmi vita keretében történő közlése.
Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.