Visszásságok az iskolai felvételinél

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 10.
Rovat:

Aggasztó gyakorlat, hogy az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket. A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.


A körzetes iskola jogsértő módon járt el, amikor helyhiány miatt nem vett fel egy körzetébe tartozó gyermeket, a fenntartó pedig ezt nem vizsgálta ki megfelelően – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy panaszbeadvány nyomán. Az egyedi ügyön túl az ombudsman jelentése egy aggályos gyakorlatra is felhívja a figyelmet: az igazgatók az érintett kerületben – személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva – „szétosztják” a tankötelessé váló kerületi gyermekeket.

A biztos a Klebelsberg Központ, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kérte intézkedésre.

Egy édesapa fordult az alapvető jogok biztosához panaszbeadvánnyal, amelyben a körzetes iskola és annak fenntartója döntéseit sérelmezte. Az apa a gyermeke felvételét a körzetes iskolába kérte, de az iskola helyhiányra hivatkozva elutasította. Egyúttal javasolta számára, hogy gyermekét a kerület egy másik iskolájába írassa be, és a gyermek adatait továbbította is a másik iskolának. A panaszos szerint a körzetes iskola azért nem akarta felvenni gyermekét, mert beszédhibája miatt a beíratáskor folyamatban volt a szakértői bizottsági vizsgálata. Az elutasító határozattal szemben az édesapa a fenntartóhoz fordult, aki bekérte az akkor már rendelkezésre álló szakértői bizottsági véleményt, majd helyt adott a szülői kérelemnek. A panaszos azért sérelmezte a fenntartói döntést, mert az a helyhiányra hivatkozó elsőfokú határozatot nem minősítette jogellenesnek, hanem csak a beszédfogyatékosság megállapításának hiányában tartotta megalapozatlannak.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az ombudsman jelentésében kiemelte: a körzetes iskolának a felvételi során pusztán azt kell vizsgálnia, hogy a hozzá jelentkező gyermeknek a felvételi körzetében van-e lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, fennállnak-e a gyermek tankötelezettségének megkezdéséhez szükséges feltételek a döntése meghozatalának időpontjában. A jelentés szerint a körzetes iskola nem vizsgálta a tankötelezettség feltételeinek meglétét, a jelentkezést helyhiány miatt utasította el, ezzel sértette a panaszos tanköteles gyermekének oktatáshoz való jogát. A biztos hangsúlyozta: a kötelező felvételnek éppen az a lényege, hogy mindig legyen egy olyan iskola, amely biztosítja a tankötelezettség teljesítésének helyét, ezért a helyhiányra hivatkozás nem értelmezhető.

Az ombudsman az ügy tényei alapján azt feltételezte, hogy a körzetes iskola elutasító döntésében előre valószínűsítette a gyermek sajátos nevelési igényét, emiatt a gyermek beiskolázására a kerület egy másik iskoláját jelölte meg. A döntése kapcsán az igazgató a kerületi beiskolázási értekezletre hivatkozott, ahol a kerület iskoláinak igazgatói és helyettesei megbeszélték a kerületi gyermekek beiratkozásának módját. E gyakorlat lényege – amit a másik iskola igazgatója is megerősített – az, hogy a szülők egy általuk preferált iskolába jelentkeztetik gyermeküket, és lehetőségük van megnevezni további, számukra elfogadható iskolát is.

A biztos megállapította, hogy a jogállamiság elvével és a szülő neveléshez való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy az iskolák a szülőktől nyilatkozatot kérnek arról, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolán kívül mely másik iskolát tartják elfogadhatónak. Hasonlóképpen aggályos, valamint az információs önrendelkezési jog sérelmét idézi elő az az elem, hogy a kerület iskoláinak igazgatói a szülői nyilatkozatra figyelemmel, vagy akár azt figyelmen kívül hagyva egymás között „szétosztják” az iskolákba jelentkező gyermekek felvételét és ennek során a gyermekekre vonatkozó adatokat is megosztanak egymás között.

A biztos jelentésében a szülői kérelem fenntartói elbírálásával kapcsán is visszásságot állapított meg. A vizsgálat feltárta ugyanis, hogy a fenntartó határozata a jogszabálysértő eljárás helyett tévesen érdeksérelemre hivatkozott. Az ombudsman aggályos mulasztásnak minősítette azt is, hogy a fenntartó egyáltalán nem észlelte az iskolák által kialakított, az alapvető jogállami követelményeket sértő „beíratási” gyakorlatot.

Az ombudsman a Klebelsberg Központ elnökétől kérte, hogy folytasson le átfogó országos vizsgálatot, és ennek alapján intézkedjen a hasonló törvénysértő, a jogbiztonság követelményével ellentétes, alapjogilag aggályos gyakorlat felszámolása érdekében. Az alapjogi biztos emellett a konkrét ügyben a fenntartó eljárását is kezdeményezte. Végül pedig azzal kereste meg a NAIH  elnökét, hogy az általános iskolai felvételi eljárások, beíratások kapcsán tekintse át, hogy biztosított-e az érintett gyermekek és szülők személyes adatainak védelme.

(ajbh.hu)

[htmlbox gdpr_komm]

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.