Vizsgálja az AB a védettségi igazolvány szabályozását Veszélyhelyzet

Szakma

2021. július 16. Jogászvilág

alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, alkotmányjogi panasz, nyári ítélkezési szünet, védettségi igazolvány, veszélyhelyzet

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt két hónapban nagyszámú alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványokkal kapcsolatban.

Az elmúlt két hónapban nagyszámú alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

Az alkotmányjogi panaszok túlnyomó részének azonos volt a szövege, az ügyek ez alapján több csoportra voltak oszthatóak. Az Alkotmánybíróság ezért ügyrendje alapján a hasonló vagy megegyező tartalmú típusindítványokat IV/1093/2021. ügyszámon egyesítette. Ez lefedi az indítványozók által kifejtett valamennyi aggályt. Az Alkotmánybíróság tanácsa az egyesített alkotmányjogi panaszt befogadta, és megkezdte az érdemi vizsgálatot.

A döntésre várhatóan a nyári ítélkezési szünetet követően kerül sor. A határozatot az Alkotmánybíróság a honlapján fogja közzétenni.

(alkotmanybirosag.hu)

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 9.

Jogszabályfigyelő 2024 – 36. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. szeptember 4.

Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (6. rész) – A vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelősségével kapcsolatos álláspontok

Sorozatunk hatodik részében Török Tamás írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2016. évi 11. számában jelent meg.

2024. szeptember 4.

Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész

A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.