Százmilliós költségvetési csalás a vád


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek hat férfi ellen, akik fiktív számlákkal több mint százmillió forinttal rövidítették meg a költségvetést – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint egy negyvenhét éves férfi egy, az építőiparban tevékenységet folytató cég ügyvezetőjeként fiktív számlákat fogadott be. Rávette a cége segédmunkásainak egy részét, hogy alapítsanak színleg működő társaságokat, és mások  cégei által kiállított számlákat is befogadott.

Ezek a társaságok papíron az építőipari cég egyedüli alvállalkozói voltak, és meghatározott időszakonként cserélődtek.

A Fővárosi Főügyészség hat férfi ellen emelt vádat különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség letöltendő – három bűnsegéd esetén beismerés esetén végrehajtásában felfüggesztett – börtönbüntetésre, pénzbüntetésre, közügyektől és gazdasági társaság vezetéstől eltiltásra ítélést, és az „ötletgazdával” szemben vagyonelkobzást is indítványozott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.