Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

A Pp. 493. §-a szerint a személyiségi jogi perek közé a sajtó-helyreigazítás, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek tartoznak.

A Ptk. 2:42 §-a szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és másik jogai­nak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához a jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.[1]

Petrik Ferenc szerint a személyiség az egyes ember testi és szellemi struktúrája, ideértve az embert jellemző összetevőket (az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsiséget).

A törvény általában védi a személyiség bármely megnyilvánulását, azokat is, amelyeket nevesítetten nem szabályoz. Ezért is van alapvető jelentősége annak, hogy a törvény miként határozza meg a személyiséget.[2]

A személyiségvédelem határait az általános és csoportnormák figyelembevételével kell meghúznunk. A személyiség szabadságának korlátját jelenti – többek között – az a közösség, amelyben az egyén él, cselekszik, gondolkodik.[3]

A személyiség fogalmára figyelemmel tehát jogellenes minden magatartás, amely

  1. a) az ember szabadságát korlátozza abban, hogy önmegvalósulását kibontakoztassa (beavatkozás a magánszférába), illetőleg
  2. b) az ember életminőségének bármilyen hátrányos megváltozását eredményezi.

A civiljog tudománya szerint a jogellenességet kizáró legfontosabb általános okok a következők:

– a sértett beleegyezése,

– a jog engedélye a sérelmes cselekvés tanúsítására,

– a jogos védelem, feltéve, ha a fenyegető jogtalan támadás vagy közvetlen támadásra utaló fenyegetés visszaverését célzó magatartás nem terjed túl a cselekmény elhárításán, tehát a szükséges mértéket nem lépi túl,

– a szükséghelyzet, tehát amikor valaki egy fenyegető veszély elhárítására olyan magatartást tanúsít, amellyel másnak vagyonát vagy személyét sérti.[4]

Perszimuláció 2 órában

  1. Sajtó-helyreigazítás iránt indított per

A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.[5]

A sajtó-helyreigazítás speciális jogi védelem valótlan tényt állító, vagy való tényeket hamis színben feltüntető médiaártalmakkal szemben. E védelem anyagi jogi alapja három megkülönböztető elemet foglal magában:

– a sajtó-helyreigazításra való jogosultságot,

– a jogsértő magatartás meghatározását,

– a helyreigazítás kötelezettjének megjelölését.[6]

A sajtó-helyreigazítás követelésére az jogosult, akiről a sajtótermékben vagy egyéb médiaszolgáltatás keretében valótlan tényt vagy híresztelést közöltek, ideértve a valós tény hamis színben való feltüntetését is.[7]

Sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra.[8]

A Pp. sajtó-helyreigazítás követelésére jogosult személyek mellett a szervezet fogalmát is használja. Ez nem csak a jogi személyeket jelenti, hanem kiterjed minden szervezetre, amely a Pp. alapján perképességgel rendelkezik.[9]

A szervezet sajtó-helyreigazítást akkor követelhet, ha a valótlan tény közlése közvetlenül jogállására vagy tevékenységére vonatkozik.[10]

A Pp. a sajtó-helyreigazítás kötelezettjeiként a médiaszolgáltatót, a sajtótermék szerkesztőségét és a hírügynökséget határozza meg.

Az irányadó bírói gyakorlat szerint a Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.[11]

A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. Nincs helye a sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről.[12]

Ha a médiatartalom-szolgáltató – a törvényes határidőn belül – a kívánt helyreigazítást – azonos szöveggel – közzéteszi, az ügy befejeződött.[13]

A sajtó-helyreigazítási per akkor indítható meg, ha a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy, ha a helyreigazítás módja nem felel meg a jogszabálynak.[14]

A Pp. 497. §-a sajtó-helyreigazítás iránti indított per perfelvételi szakaszait a következőkben határozza meg:

– a bíróság a keresetlevél előterjesztését követő 15. napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást,

– a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel együtt közli a bíróság a keresetet, s felhívja a feleket a bizonyítékok (ellenkérelmek) előterjesztésére,

– a tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be az alperes, amit a felperesnek is meg kell küldenie,

– a perfelvételi tárgyalás folytatása akkor rendelhető el, ha a lezárásnak elháríthatatlan vagy objektív akadálya van.

A folytatólagos tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni.

– A bíróság perfelvételt lezáró végzést hoz és nyomban érdemi tárgyalást tart. Ha az alperes a perfelvételt elmulasztotta és érdemi védekezést nem terjesztett elő: ítélettel marasztalni kell az alperest vagy az eljárást meg kell szüntetni.[15]

  1. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

A képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jogot tehát megsértik, ha elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulását nem kérik.[16]

Az e jogában megsértett személy harminc napon belül, írásban kérheti a jogsértőtől a Pp.-ben meghatározott igények teljesítését,

– képmás vagy hangfelvétel készítésének vagy felhasználásának időpontjától számított hat hónap után a sérelem orvoslása iránti kérelem nem terjeszthető elő;

– a sérelem orvoslására irányuló kérelem tartalmában egyezik a Ptk. 2:51 §-ában meghatározott szankciókkal, a vagyoni előny átengedésére és a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó jogkövetkezményeket;

– a sérelem orvoslására vonatkozó kérelmet a jogsértőnek teljesítenie kell, ugyanis a teljesítést csak akkor lehet megtagadni, ha nem a jogosult kérte az orvoslást, a kérelem nem tartalmazza a törvényben meghatározott tartalmat, vagy kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható (a törvény nem részletezi, hogy mit kell ilyen tartalmú cáfolatnak tekinteni, e rendelkezésnek egyébként jogi hatása nincs, ugyanis a teljesítés bármilyen okból való megtagadása esetén keresetet lehet indítani).[17]

Ha a jogsértést elkövető a kérelmet nem teljesíti (nem megfelelően teljesíti) ellene pert lehet indítani.[18]

A jogsértés tényének a bírósági megállapítása önálló személyiségvédelmi eszköz, különösen akkor, ha megelőző szerepe lehet. Adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a jogsértőt (vagy másokat) visszatartson hasonló jogsértésektől.

A bírósági megállapítás azonban reparációs eszköz is lehet. Így a valótlan tény ilyen minőségének megállapítása elősegítheti a hírnév helyreállítását; a bírósági megállapítás egyébként elégtételadást is jelenthet.[19]

A bíróságnak az ítélet rendelkező részében kell megállapítani, hogy jogsértés történt, a döntésnek tartalmaznia kell, hogy mi valósította meg a jogsértést, mikor, milyen körülmények között.[20]

Abbahagyásra a határozat hozatalának időpontjában is megvalósuló jogsértő helyzet esetén kell kötelezni a jogsértőt. Eltiltásra akkor kerülhet sor, ha az ismétlődéstől tartani lehet. Abbahagyásra lehet kötelezni azt, aki másnak képmását, hangfelvételét jogosulatlanul használja.[21]

3. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per

A Ptk. rendelkezése szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy a vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.[22]

A Ptk. elfogadja, hogy a közösség sérelme összefüggésben állhat a közösség tagjának személyiségi jogával.

A személyiségi jog érvényesítésének ebben az esetben a következők a feltételei:

– az érvényesítésre a közösség tagja jogosult,

– a közösséget a nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem,

– a közösséget ért sérelem legyen összefüggésben a közösség tagja személyiségének lényeges vonásával

– a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az igényt érvényesíteni kell.[23]

A közösséget ért jogsérelemre alapított egyéni személyiségvédelmi igény érvényesítésének jogvesztő határideje a nagy nyilvánosság előtti jogsértés megtörténtétől, nem pedig annak sajtóban vagy valamilyen hírközlő hálózaton (internet) való megjelenítésétől – nem az egyéni tudomásszerzés időpontjától – kezdődik. A jogsértő közlés sajtóban vagy az interneten való megjelenése akkor minősíthető nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértésnek, ha maga a szerző teszi azt közzé, vagy a közzétételre az ő hozzájárulásával kerül sor, azaz ha a jogsértés nyilvánosságra kerülése a jogsértő magatartásának a következménye.[24]

[1] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[2] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[3] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[4] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[5] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[6] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[7] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[8] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[9]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[10] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[11] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[12] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[13] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[14] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[15] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[16] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[17] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[18] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[19] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[20] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[21] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[22]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[23] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[24] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

Kapcsolódó cikkek:


Földtörvény a bírói gyakorlatban 4. rész
2020. február 26.

Földtörvény a bírói gyakorlatban 4. rész

Idő hiányában a joggyakorlat elemző csoport nem tudott foglalkozni az állam által megkötött haszonbérleti szerződésekkel érintett földek eladását követően az új tulajdonosok részéről gyakorolt haszonbérleti díj módosítására, haszonbérleti szerződés felmondására irányuló perek gyakorlatával. Az azonban előrelátható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek mellett az ilyen típusú perek növekedésével kell számolni.

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot
2020. február 25.

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot

A szabálysértési eljárásról legtöbbeknek a közlekedési szabályok megsértése jut eszébe, azonban szabálysértés sok más módon is elkövethető. Melyek a tipikus szabálysértések, hogy juthat el valaki egy egyszerű bírságtól az elzárásig és miként érinti ez a gyermekeket és a fiatalkorúakat? Az OBH dr. Fekecs Beátát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíráját kérdezte a témában.

Jogszabályfigyelő 2020 – 8. hét
2020. február 24.

Jogszabályfigyelő 2020 – 8. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2020/23–27. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 24.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

A sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, továbbá alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.