Szolgáltató közigazgatás – 3. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.
A Pp. 493. §-a szerint a személyiségi jogi perek közé a sajtó-helyreigazítás, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek tartoznak.
A Ptk. 2:42 §-a szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és másik jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához a jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.[1]
Petrik Ferenc szerint a személyiség az egyes ember testi és szellemi struktúrája, ideértve az embert jellemző összetevőket (az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsiséget).
A törvény általában védi a személyiség bármely megnyilvánulását, azokat is, amelyeket nevesítetten nem szabályoz. Ezért is van alapvető jelentősége annak, hogy a törvény miként határozza meg a személyiséget.[2]
A személyiségvédelem határait az általános és csoportnormák figyelembevételével kell meghúznunk. A személyiség szabadságának korlátját jelenti – többek között – az a közösség, amelyben az egyén él, cselekszik, gondolkodik.[3]
A személyiség fogalmára figyelemmel tehát jogellenes minden magatartás, amely
- a) az ember szabadságát korlátozza abban, hogy önmegvalósulását kibontakoztassa (beavatkozás a magánszférába), illetőleg
- b) az ember életminőségének bármilyen hátrányos megváltozását eredményezi.
A civiljog tudománya szerint a jogellenességet kizáró legfontosabb általános okok a következők:
– a sértett beleegyezése,
– a jog engedélye a sérelmes cselekvés tanúsítására,
– a jogos védelem, feltéve, ha a fenyegető jogtalan támadás vagy közvetlen támadásra utaló fenyegetés visszaverését célzó magatartás nem terjed túl a cselekmény elhárításán, tehát a szükséges mértéket nem lépi túl,
– a szükséghelyzet, tehát amikor valaki egy fenyegető veszély elhárítására olyan magatartást tanúsít, amellyel másnak vagyonát vagy személyét sérti.[4]
- Sajtó-helyreigazítás iránt indított per
A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.[5]
A sajtó-helyreigazítás speciális jogi védelem valótlan tényt állító, vagy való tényeket hamis színben feltüntető médiaártalmakkal szemben. E védelem anyagi jogi alapja három megkülönböztető elemet foglal magában:
– a sajtó-helyreigazításra való jogosultságot,
– a jogsértő magatartás meghatározását,
– a helyreigazítás kötelezettjének megjelölését.[6]
A sajtó-helyreigazítás követelésére az jogosult, akiről a sajtótermékben vagy egyéb médiaszolgáltatás keretében valótlan tényt vagy híresztelést közöltek, ideértve a valós tény hamis színben való feltüntetését is.[7]
Sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra.[8]
A Pp. sajtó-helyreigazítás követelésére jogosult személyek mellett a szervezet fogalmát is használja. Ez nem csak a jogi személyeket jelenti, hanem kiterjed minden szervezetre, amely a Pp. alapján perképességgel rendelkezik.[9]
A szervezet sajtó-helyreigazítást akkor követelhet, ha a valótlan tény közlése közvetlenül jogállására vagy tevékenységére vonatkozik.[10]
A Pp. a sajtó-helyreigazítás kötelezettjeiként a médiaszolgáltatót, a sajtótermék szerkesztőségét és a hírügynökséget határozza meg.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.[11]
A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. Nincs helye a sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről.[12]
Ha a médiatartalom-szolgáltató – a törvényes határidőn belül – a kívánt helyreigazítást – azonos szöveggel – közzéteszi, az ügy befejeződött.[13]
A sajtó-helyreigazítási per akkor indítható meg, ha a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy, ha a helyreigazítás módja nem felel meg a jogszabálynak.[14]
A Pp. 497. §-a sajtó-helyreigazítás iránti indított per perfelvételi szakaszait a következőkben határozza meg:
– a bíróság a keresetlevél előterjesztését követő 15. napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást,
– a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel együtt közli a bíróság a keresetet, s felhívja a feleket a bizonyítékok (ellenkérelmek) előterjesztésére,
– a tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be az alperes, amit a felperesnek is meg kell küldenie,
– a perfelvételi tárgyalás folytatása akkor rendelhető el, ha a lezárásnak elháríthatatlan vagy objektív akadálya van.
A folytatólagos tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni.
– A bíróság perfelvételt lezáró végzést hoz és nyomban érdemi tárgyalást tart. Ha az alperes a perfelvételt elmulasztotta és érdemi védekezést nem terjesztett elő: ítélettel marasztalni kell az alperest vagy az eljárást meg kell szüntetni.[15]
- A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per
A képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jogot tehát megsértik, ha elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulását nem kérik.[16]
Az e jogában megsértett személy harminc napon belül, írásban kérheti a jogsértőtől a Pp.-ben meghatározott igények teljesítését,
– képmás vagy hangfelvétel készítésének vagy felhasználásának időpontjától számított hat hónap után a sérelem orvoslása iránti kérelem nem terjeszthető elő;
– a sérelem orvoslására irányuló kérelem tartalmában egyezik a Ptk. 2:51 §-ában meghatározott szankciókkal, a vagyoni előny átengedésére és a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó jogkövetkezményeket;
– a sérelem orvoslására vonatkozó kérelmet a jogsértőnek teljesítenie kell, ugyanis a teljesítést csak akkor lehet megtagadni, ha nem a jogosult kérte az orvoslást, a kérelem nem tartalmazza a törvényben meghatározott tartalmat, vagy kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható (a törvény nem részletezi, hogy mit kell ilyen tartalmú cáfolatnak tekinteni, e rendelkezésnek egyébként jogi hatása nincs, ugyanis a teljesítés bármilyen okból való megtagadása esetén keresetet lehet indítani).[17]
Ha a jogsértést elkövető a kérelmet nem teljesíti (nem megfelelően teljesíti) ellene pert lehet indítani.[18]
A jogsértés tényének a bírósági megállapítása önálló személyiségvédelmi eszköz, különösen akkor, ha megelőző szerepe lehet. Adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a jogsértőt (vagy másokat) visszatartson hasonló jogsértésektől.
A bírósági megállapítás azonban reparációs eszköz is lehet. Így a valótlan tény ilyen minőségének megállapítása elősegítheti a hírnév helyreállítását; a bírósági megállapítás egyébként elégtételadást is jelenthet.[19]
A bíróságnak az ítélet rendelkező részében kell megállapítani, hogy jogsértés történt, a döntésnek tartalmaznia kell, hogy mi valósította meg a jogsértést, mikor, milyen körülmények között.[20]
Abbahagyásra a határozat hozatalának időpontjában is megvalósuló jogsértő helyzet esetén kell kötelezni a jogsértőt. Eltiltásra akkor kerülhet sor, ha az ismétlődéstől tartani lehet. Abbahagyásra lehet kötelezni azt, aki másnak képmását, hangfelvételét jogosulatlanul használja.[21]
3. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per
A Ptk. rendelkezése szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy a vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.[22]
A Ptk. elfogadja, hogy a közösség sérelme összefüggésben állhat a közösség tagjának személyiségi jogával.
A személyiségi jog érvényesítésének ebben az esetben a következők a feltételei:
– az érvényesítésre a közösség tagja jogosult,
– a közösséget a nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem,
– a közösséget ért sérelem legyen összefüggésben a közösség tagja személyiségének lényeges vonásával
– a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az igényt érvényesíteni kell.[23]
A közösséget ért jogsérelemre alapított egyéni személyiségvédelmi igény érvényesítésének jogvesztő határideje a nagy nyilvánosság előtti jogsértés megtörténtétől, nem pedig annak sajtóban vagy valamilyen hírközlő hálózaton (internet) való megjelenítésétől – nem az egyéni tudomásszerzés időpontjától – kezdődik. A jogsértő közlés sajtóban vagy az interneten való megjelenése akkor minősíthető nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértésnek, ha maga a szerző teszi azt közzé, vagy a közzétételre az ő hozzájárulásával kerül sor, azaz ha a jogsértés nyilvánosságra kerülése a jogsértő magatartásának a következménye.[24]
[1] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[2] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[3] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[4] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[5] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[6] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[7] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[8] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[9]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[10] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[11] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[12] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[13] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[14] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[15] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[16] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[17] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[18] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[19] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[20] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[21] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[22]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[23] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet
[24] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet