Szó nélkül nem lehet a gyermeket külföldre vinni nyaralni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elvált szülők esetén a nyári szünet megszervezése összetett feladat. A házasság felbontását követően a szülők megállapodnak a kapcsolattartás mikéntjében, amibe a nyári láthatás is beletartozik. A vakáció alatt azonban felmerülhet, hogy milyen esetekben viheti az egyik szülő a gyermeket külföldre, valamint a másik szülő mit tehet, ha ezzel nem ért egyet. Kristófné dr. Kontra Erzsébettel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírájával készített interjút az OBH.
Melyek a főbb szabályok arra vonatkozóan, hogy az elvált szülők gyermekei a nyári szünetben kivel, mikor és milyen időtartamban lehetnek együtt? Az új családjogi törvény hozott-e ezen a téren változást?
A házasság felbontását követően a gyermekekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan a szülők megállapodása az elsődleges. Amennyiben a felek közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kettőjük megegyezése a gyermek igényeinek megfelelően és legfőbb érdekének figyelembe vételével történik a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. A szülők megállapodásának hiányában a bíróság dönt, de ilyen irányú kérelemmel a területileg illetékes kormányhivatal gyámügyi osztályához is fordulhatnak. Amennyiben a kapcsolattartás szabályozását követő két éven belül szükséges a kapcsolattartás időtartamának, beosztásának módosítása, a felek ezt a bíróságtól kérhetik, azon túl pedig a gyámügyi osztályhoz kell benyújtani a kérelmet.
A bírói gyakorlat szerint a korábbi rendelkezés alapján, négy hét egybefüggő, vagy megosztott időtartamú kapcsolattartás illette meg a jogosult szülőt. A teljes nyári szünidő megosztása ettől eltérő módon is rendezhető a szülők, nagyszülők között, ha a felek így állapodnak meg. A nyári kapcsolattartást a jogosult szülővel tölti a gyermek, de annak sincs akadálya, hogy ebben részt vegyen a jogosult élettársa, vagy partnere. A bíróság határozatában a különélő szülő és a gyermek közötti személyes találkozást szabályozza.
Az új családjogi törvény változást a tekintetben hozott, hogy a gyermek külföldre vitele nincs a másik szülő engedélyéhez kötve, őt erről csak tájékoztatni kell.
Ha az egyik szülő külföldre akarja vinni a gyermeket nyaralni, vannak-e ennek bizonyos feltételei?
Nyári nyaralás keretében elviheti a szülő a gyermeket, azonban tájékoztatnia kell a másik szülőt, hová, mettől-meddig viszi el a kiskorút, közölnie kell az elérhetőségét.
A tájékoztatási kötelezettségen túl szükséges az utazási és egészségügyi iratok átadása, az úti célnak megfelelően a szükséges gyógyszerek, esetleg indokolt előzetes oltások megszerzése.
Tehet-e valamit a szülő, amennyiben nem szeretné, hogy a másik szülő a gyermeket az adott országba vigye nyaralni?
A gondozó szülő bizonyos esetben megtagadhatja a hozzájárulását, például ha fennáll a gyermek jogellenes elvitelének a veszélye, ez különösen akkor fordul elő, ha az illető országnak nincs kiadatási kötelezettsége vagy nem tagja a Hágai Gyermekelviteli Egyezménynek.
Az úti cél megválasztásának igazodnia kell a gyermek életkorához, fejlettségéhez. Nem célszerű a Külügyminisztérium listáján szereplő „nem javasolt országok és térségek” közül úti célt választani.
Amennyiben a választott úti cél, az ott megvalósítandó programok nem a gyermek életkorának megfelelőek, tekinthető úgy, hogy egy ilyen utazás nem szolgálja a legfőbb érdekét, így az megtagadható – például utazás háborús övezetbe, dzsungeltúra, veszélyes magaslati hegymászás, barlangtúrák.
A nyári láthatásból fakadó konfliktusok milyen gyakran kerülnek a bíróság elé, melyek a leggyakoribb vitás kérdések?
Amennyiben a szülők és a gyermek közötti kapcsolattartást korábban szabályozták, a felek módosítás iránti keresettel fordulnak a bírósághoz.
A közös szülői felügyelet esetén a szülői felügyelet újrarendezését kérik, szabályozott kapcsolattartással, ahol a szülői felügyeleti jogok gyakorlására csak az egyik szülő lesz jogosult.
Amennyiben súlyos veszélynek tette ki a gyermekét a kapcsolattartás alkalmával az egyik fél, úgy felmerülhet a kapcsolattartás korlátozása iránti kereset benyújtása, vagy meghatározott időre felügyelt kapcsolattartás lehetősége.
Amennyiben a kapcsolattartás végrehajtásával merülnek fel problémák a felek között, ezen vitájukkal a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámügyi osztályhoz fordulhatnak.
