Szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetéséről döntött a Kúria

A Kúria helybenhagyta a bírósági döntéseket és elutasította a felülvizsgálati kérelmet.

Az alapügy

A felperes vezető beosztásban állt szolgálati viszonyban az alperessel.

A munkáltatót értesítette az ügyészség, hogy az őrizetben lévő felperest gyanúsítottként hallgatták ki emberölés bűntettének kísérlete miatt. Az értesítés alapján a munkáltató szolgálati viszonnyal össze nem függő bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja alapján méltatlansági eljárást indított a felperessel szemben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149/B. § (1) bekezdése alapján.

A kijelölt vizsgálóbiztos nem hallgatta meg a felperest és nem szerezte be az iratokat. Jelentése szerint a felperes terhére rótt cselekmény súlyára tekintettel önmagában alkalmas arra, hogy a munkáltató működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztette. A körülményeket súlyosbítja, hogy a felperes vezető beosztású foglalkoztatott volt. Erre figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapította a felperes méltatlanságát és a vizsgálóbiztosi jelentésben foglaltakkal azonos tartalommal felmentéssel megszüntette a felperes jogviszonyát.

A felperes mind a jogviszonyát megszüntető, mind a méltatlanságát megállapító határozat jogellenessége megállapítását és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes hivatásos szolgálati viszonyát, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta, mellőzte azonban a felperes eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben eredeti munkakörbe való visszahelyezését kérte és sérelmezte azt is, hogy a jogerős ítélet szerint nem volt jogszabálysértő a vizsgálóbiztos személyének kijelölése.

A Kúria döntése

A Kúria megállapította, hogy a munkáltató jogsértően jelölte ki a vizsgálóbiztos személyét, így határozata jogszabályba ütközött. Ezen túl a méltatlansági eljárás során több olyan lényeges eljárási szabályt is megsértett, amely lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható szabálysértésnek minősül, így a felperes méltatlanságát megállapító határozat és az ezen alapuló ugyanezen megállapításokat tartalmazó felmentés jogellenes volt.
Indokolatlanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy ugyanezen ok miatt a felmentés a joggal való visszaélés tilalmába is ütközött, amire figyelemmel kérhette a munkáltató arra való kötelezését, hogy az eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább.

A munkáltató eljárása során a Hszt. több rendelkezését megsértette, így nem állapítható meg, hogy az alperesi intézkedés formálisan jogszerű volt, ezért annak tételes jogszabályba ütközése miatt a joggal való visszaélés tilalmának megszegése nem merülhetett fel.

Kellő alap nélkül kifogásolta a felperes azt is, hogy az alperes intézkedése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, mivel nem valószínűsítette az eljárás során, hogy rendelkezik valamely az Ebktv. 8. §-ában megjelölt védett tulajdonsággal. Ennek megfelelően az eljárt bíróságok jogszerűen rendelkeztek a Navtv. 34. § (6) bekezdése alapján a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként az átalány kártérítés megfizetéséről.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Áprilisban várható döntés a gyöngyöspatai ügyben
2020. február 18.

Áprilisban várható döntés a gyöngyöspatai ügyben

A Kúria előtt felülvizsgálati eljárás keretében folyamatban lévő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben (Pfv.21556/2019) a Kúria elnöke elrendelte a felülvizsgálati kérelem soron kívüli elbírálását.

Piramisjáték szervezésével vádolnak egy férfit
2020. február 18.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy férfi ellen, aki piramisjátéknak minősülő pénzbefizetési rendszert épített ki 2012 és 2014 között - közölte a fővárosi főügyész kedden.

Mire kell gondolni, ha fizetési nehézségek vannak a cégünknél?
2020. február 18.

Gyakran előfordul, hogy nem úgy megy az üzlet, ahogy szeretnénk, ennek a súlyosabb formája, ha veszteséges a működés, esetleg már fizetési nehézség is felmerül a cégnél. Ilyenkor több út áll előttünk, lehet lyukakat tömködni és a túlélésre játszani, illetve szembenézni a problémával és megoldást keresni.

Több kartellt is vizsgált a GVH
2020. február 18.

Több kartellt is vizsgált a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban több jelentős, a vállalkozások versenykorlátozó magatartása miatt indított ügyben hozott határozatot. A döntések jól tükrözik a Hivatal egyik elsődleges célkitűzését: szigorú fellépés a kartellek ellen – különösen, ha azok közbeszerzési eljárásokat érintenek.