Háromnegyedes taggyűlési határozatok


Mihez kell a Ptk. szerint háromnegyedes taggyűlési döntés a korlátolt felelősségű társaságban?

A több tagból álló korlátolt felelősségű társaságok döntési mechanizmusai az esetek túlnyomó többségében nem okoznak nagy problémát, ehhez az kell, hogy a tulajdonosok között megmaradjon a harmónia, lényeges kérdésekben ne képviseljenek eltérő álláspontot. Ha ez az együttműködés valamiért megszakad, akkor fordulnak jellemzően ügyvédhez azokkal a kérdésekkel, hogy mi a teendő, ha nincsen egyetértés a taggyűlési határozatok tekintetében. Ekkor kell vizsgálni minden egyes téma kapcsán azt, milyen szavazati arány szükséges ahhoz, hogy az adott kérdésben érvényes döntést hozhasson a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése.

Ha a társasági szerződés rendelkezései nem térnek el a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásaitól, akkor az egyes határozatok meghozatalához egyszerű többségi, háromnegyedes vagy egyhangú határozatot írnak elő a jogszabály rendelkezései.

Mit jelent az, hogy háromnegyedes határozat?

A taggyűlés háromnegyedes határozata a határozatképes taggyűlésen jelen lévő tagok szavazatainak legalább 75 százalékát jelenti. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem a társaság valamennyi tagja szavazatainak háromnegyedét kell itt kalkulálni, hanem csak a határozatképes taggyűlésen megjelent tulajdonosok szavazatával kell a 100 százalékot alkotni, és ennek a hetvenöt százalékát kell elérnie az adott döntésnél az igen-szavazatoknak. E szabály alól csak abban az esetben lehet kivételt tenni, ha erről a törvény külön rendelkezik.

Melyek azok a témák, ahol háromnegyedes határozatot szükséges?

Az alábbi témákban szükséges a tulajdonosok háromnegyedes döntése.

  • Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásról legalább háromnegyedes szótöbbséggel határoznak.
  • A jogi személy jogutód nélkül megszűnéséről a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel döntenek.
  • Az uralmi szerződés jóváhagyásáról a vállalatcsoportban résztvevő tagok legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.
  • A létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.
  • A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges.
  • Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését.
  • A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.