Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a holokauszttagadás


Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a holokauszttagadás, a rasszizmus és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más háborús bűncselekmények megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Dilan Yesilgöz igazságügyi miniszter sajtóközleményében hangsúlyozta: a jogszabályt azért módosítítják, mert „a szörnyű bűntettek tagadása sajnos a mindennapossá vált Hollandiában. Aggasztó, hogy hazánkban felütötte a fejét az antiszemitizmus szörnyetege. Ezt nem hagyhatjuk megválaszolatlanul” – tette hozzá.

A minisztériumi sajtóközlemény szerint a jogszabály-változtatás összhangban van az uniós jogszabályokkal, és kifejezetten a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök relativizálására vonatkozik majd, amelyek a módosítások szerint immár akár egyéves szabadságmegvonással is büntethetők.

A Németországgal szembeni kárpótlási igényeket érvényesítő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference
(JCC) tavaly decemberi felmérése szerint az 1980 után született hollandiai lakosok csaknem 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, valamint azon a véleményen van, hogy a meggyilkolt zsidó emberek száma erősen eltúlzott.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót. A JCC riasztónak nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a neonáci nézeteket.

A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a holokauszt fogalma.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.