Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos „komoly” aggályokat – mondta Michael O’Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában.
Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.
Kérdéses, hogy az új törvény összhangban van-e a nemzetközi emberi jogi normákkal és az uniós joggal, például a gyülekezési és az egyesülési szabadság vagy az EU négy alapszabadságának – a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának – biztosítása terén – közölte Michael O’Flaherty, aki szerint a szabályozás a közügyekben való részvétel jogát is korlátozza.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az igazgató hangsúlyozta, hogy bár a magyarországi fejlemények „a legfrissebbek és a legdrámaiabbak”, a civil szervezetek (NGO) finanszírozásával kapcsolatban más uniós tagállamokban is vannak problémák.
Hozzátette: a „külföldről finanszírozott” címkét megkapó NGO-k gyanússá válnak, ami növeli a kockázatát, hogy fizikai támadás érje ezen szervezetek dolgozóit.
Az új magyar törvény értelmében az NGO-k kötelesek lesznek bejelenteni a bíróságon és feltüntetni a kiadványaikon, ha a külföldről származó támogatásuk egy évben elérte a 7,2 millió forintot.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
