Devizahiteles perek: a jó nyelvtan kevés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem elegendő azt vizsgálni, a szerződési feltételek nyelvtanilag érthetőek-e a fogyasztó számára – indokolta a bíró DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.-t elmarasztaló ítéletét.


Helyben hagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. devizahiteles perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, amely szerint tisztességtelenek a bank általános szerződési feltételei (ászf).

A szerdán Budapesten kihirdetett határozatban a bíróság egyben kötelezte a felperes pénzintézetet 380 ezer forint plusz áfa másodfokú perköltség megfizetésére az alperes magyar állam részére. A bíró az indoklásban hivatkozott az Európai Bíróság ítéletére, amely szerint az átláthatóság elvét kiterjesztetten kell értelmezni, mivel a fogyasztó hátrányban van az információszintet illetően a pénzintézettel szemben.

Ezért a világosság, érthetőség kritériumainak vizsgálatakor nem csak azt kell figyelni, hogy azok nyelvtanilag érthetőek-e a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződés átláthatóvá teszi-e az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusának működését, a fogyasztó egyértelmű, érhető szempontok alapján tudja-e mérlegelni a gazdasági következményeket – emelte ki a bíró.

Richard Susskind: Az ügyvédség vége?

Richard Susskind: Az ügyvédség vége? c. könyve magyar nyelven a Wolters Kluwer Kft. kiadásában jelent meg.

A kötet most jelentős, 84%-os kedvezménnyel vásárolható meg mindössze nettó 1000 Ft-ért.

További információ és megrendelés >>

 A bíró rámutatott: a vizsgálat tárgyát képviselő szerződési feltételek elolvasásakor a fogyasztó nyilvánvalóan nem volt abban a helyzetben, hogy ellenőrizni tudja, indokolt volt-e az egyoldalú szerződésmódosítás, a mechanizmus konkrét működését nem tette átláthatóvá a fogyasztó számára.

A felperes fellebbezésében kiemelten hivatkozott magatartási kódexszel kapcsolatban. Az indoklás szerint azonban a kódex nem jogszabály, hanem olyan hasznos megállapodás, ami az adott kereskedelmi ágazat magatartási szabályait határozza meg. Jogvitában viszont a bíróságra kötelező rendelkezésként nem vonatkozik – jegyezte meg a bíró. Az, hogy az ÁSZF-ben foglalt oklista megfelel a kódexben foglaltaknak, nem zárja ki a feltételek tisztességtelenségének bíróság általi vizsgálatát – közölte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.