Csalhattak el az egervári várkastély felújításánál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, számviteli rend megsértése és hamis okirat felhasználása miatt emeltek vádat Zalában három cég ügyvezetője ellen, mert az egervári várkastély felújításánál több tízmillió forintról hamis számlákat állítottak ki – közölte a Zala Megyei Főügyészség.

Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére, uniós és hazai vissza nem térítendő támogatással.

A beruházás átadásakor elhangzottak szerint 638 millió forintból újították fel a műemlék létesítményt.

A szerződés értelmében az elszámolható költségek között szerepelt felújítási munka, valamint a korhű bútorok elkészítésének költsége, ez utóbbira a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával.

A projekt támogatási előlegéből a vállalatnak 2015. augusztus 31-ig kellett volna leszállítania a bútorokat, de azok nem készültek el határidőre, a két ügyvezető azonban a teljesítésigazolásokról és a vállalkozói díj fizetéséről valótlan dokumentumokat állítottak ki, majd a hamis számlákon szereplő összegeket át is utalták a bútorkészítő vállalkozó számlájára.

Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos pr-feladatokra kötött szerződést, de ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül állított ki hamis számlákat.

Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a csaknem 28 millió forint jogosulatlanul igényelt támogatással mintegy négymillió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint kárt az Európai Unió költségvetésének.

Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfatartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban, az összeget teljes mértékben vissza is igényelte, így társai segítségével csaknem 16 millió forinttal megtévesztette az adóhatóságot.

A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta mindhárom vádlottal szemben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága