Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A más ügyben kezdeményezett, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárására tekintettel meghozott eljárás felfüggesztését elrendelő végzés indokolásának tartalmaznia kell, hogy a két ügyben melyek az azonos tények, illetőleg mely kérdés szükséges a per érdemi elbírálásához.
Ami a tényállást illeti, a felperes keresettel élt az alperes határozata ellen, amelyben az alperes azt állapította meg, hogy a felperes magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti. A felperes az elsőfokú bírósági eljárás során indítványozta az eljárás felfüggesztését, mivel az elsőfokú bíróság egy másik folyamatban lévő perben előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, amely eljárás kimenetele, álláspontja szerint érdemben befolyásolja a felperes tartózkodási jogát és kiutasíthatóságát.
Az elsőfokú bíróság eljárása
Az elsőfokú bíróság az eljárást az ugyanezen tanács előtti másik ügyben az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette.
A fellebbezés tartalma
Az alperes megtámadta a felfüggesztő döntést, mivel álláspontja szerint a felfüggesztés indokául szolgáló másik per eltérő tényállású és eltérő jogi alapokon nyugszik, a másik ügyben támadott közigazgatási határozatot a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény alapján hozta, míg a perben vitatott idegenrendészeti hatóság által idegenrendészeti ügyben meghozott határozat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezésein alapulnak. Ezért a hatóság döntései a két bírósági perben más ténybeli és jogszabályi alapokon állnak. Kiemelte, hogy az előbbi eljárásban a felperes menekültügyi státuszának visszavonására és annak megállapítására került sor, hogy a felperes oltalmazottként nem, csak befogadottként ismerhető el, míg jelen ügy felperese esetén a tartózkodási kártya visszavonására került sor. Miután a hazai idegenrendészeti szabályozás az uniós szabályoknak megfelel, és nem merült fel a per alapját képező idegenrendészeti ügyben olyan jogértelmezési kérdés, amely indokolná az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, az eljárás lefolytatásának jelen ügyben nincs jogalapja, erre figyelemmel az eljárás felfüggesztésére jogszabálysértően került sor.
A felperes szerint a felfüggesztést elrendelő határozat ellen van ugyan helye fellebbezésnek, de a másodfokú bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás eredményének perbeli szükségességét érdemben nem vizsgálhatja. Az a körülmény, hogy az alperes indokolatlannak tartja a más tanács által elrendelt, már megindult közigazgatási perben kezdeményezett és folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás eredményének bevárását, lényegében az ügy érdemi megítélését jelentik, amely kívül esik a másodfokú bíróság felülvizsgálati jogkörén. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a perrendi szabályok megtartásával került-e sor a végzés meghozatalára, illetve hogy az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor követett el lényeges eljárásjogi szabálysértést.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy ha a peres eljárásban olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő közigazgatási perben, más polgári perben, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárásban – azonos tényekre alapítva – az EUB előzetes döntéshozatali eljárását már kezdeményezték, a bíróság a peres eljárást e másik ügyben kezdeményezett eljárás befejezéséig felfüggesztheti. Ennek oka, hogy ne kelljen minden olyan ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, ahol más perben azonos tényekre alapítottan már feltették azt a kérdést, amit az adott ügyben az érintett bíró is fel akarna tenni. Az eljárás ilyen esetben történő felfüggesztésének azonban értelemszerűen feltétele, hogy azonos tényekre alapítottan, azonos jogkérdés elbírálása legyen szükséges, vagyis, hogy a bíró győződjön meg arról, hogy ugyanolyan jogi probléma megoldásához ugyanazt a kérdést kívánja-e feltenni, amelyre vonatkozó eljárás már az EUB előtt folyamatban van.
A tárgybeli peres eljárást felfüggesztő végzés lényegében egy pertechnikai eszköz, amely az azonos kérdés tekintetében előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti indítványok szükségtelen többszörözésének kiküszöbölésére szolgál. Az elsőfokú bíróságnak azon meggyőződését igazolja, hogy a per érdemi eldöntéséhez szükséges számára az EUB-hoz adott ügyben intézett kérdések megválaszolásának bevárása. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező és a peres eljárást erre tekintettel felfüggesztő végzés ellen a Pp. alapján ugyanis éppen azért nincs helye fellebbezésnek, mert az a bírói döntés szabadságának korlátozását, a per érdemében meghozandó döntés folyamatába való beavatkozást jelentene.
Jelen ügyben az elsőfokú bíróság az eljárás felfüggesztéséről a más ügyben kezdeményezett EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése miatt döntött. Ez esetben a fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróságnak az eljárási jogszabályok megtartásán túl arról is meg kell győződnie, hogy a jelen ügy ténybeli azonosságára figyelemmel olyan – az ügy érdemi elbírálásra kiható – azonos kérdés merült fel, amely a hivatkozott másik ügyben konkrétan előterjesztésre került. Amennyiben a fél a peres eljárást a más ügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztő végzés elleni fellebbezésében a felfüggesztés szükségességét vitatja, a másodfokú bíróság – az eljárásjogi szabálysértéseken túlmenően – csak azt vizsgálhatja, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban hozandó ítélet az ügy érdemi elbírálására kihathat-e.
A Kúria kiemelte, az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésének indokolásában mindössze sommás utalást tett arra, hogy a két ügy között ténybeli és jogi azonosság áll fenn, de ezt nem részletezte. Egyebek mellett nem fejtette ki, hogy melyek azok az indokolásban hivatkozott „azonos tények”, amelyeken az alperesi vélemények megismerhetősége alapul. Azt sem mutatta be, hogy az előzetes döntéshozatali kezdeményezésben értelmezni kért, menekültügyekre irányadó uniós jogi szabályozás mennyiben és miként mutat megegyezést a jelen perbeli idegenrendészeti ügyre irányadó uniós jogi szabályokkal, ami által az EUB előzetes döntése valóban segítséget nyújthatna a jogvita elbírálásában.
Így nem állapítható meg, hogy a két ügy valóban azonos ténybeli és jogi alapokon nyugszik-e. A fellebbezett végzés indokolásbeli hiányosságai miatt a Kúria az alperesek által előterjesztett fellebbezésről nem tudott érdemben dönteni, mert nem tudott meggyőződni arról, hogy a jelen közigazgatási perben valóban – az ügy érdemi elbírálására kiható – olyan jogkérdés merült-e fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő közigazgatási perben – azonos tényekre alapítva – az EUB előzetes döntéshozatali eljárását már kezdeményezték. Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.II.39.910/2021.) a Kúriai Döntések 2021/8. számában 238. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 32. §, 2016. évi CXXX. törvény 126. § (2) bekezdés.
