Fellebbezés a megismételt és az új eljárásra utasító döntés ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadfokú bírósági eljárásban a bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú ítéletet, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.

A harmadfokú bíróság az eljárásában először azt vizsgálja, vajon a másodfokú ítéletet nem kell-e hatályon kívül helyeznie (kasszációs jogkör), mert akár az első-, akár a másodfokú eljárásban olyan jogszabálysértés történt, mely hatályon kívül helyezést von maga után.

A harmadfokú bíróság az alábbi esetekben helyezi hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és új eljárásra utasítja, ha súlyos eljárási szabálysértés történt, mert

– a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen;

– az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;

– a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;

– a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező;

– a bíróság törvénysértően szüntette meg az eljárást;

– az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

Ha az ítéletet a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg, verdiktjét a harmadfokú bíróság ebben az esetben is hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja.

A harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és ez utóbbit utasítja új eljárásra, ha a súlyos eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.

Ellenben, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében bár megalapozatlan, de a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az első-, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, akkor a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti. Ha ezt a harmadfokú bíróság nem tudja kiküszöbölni, akkor a másod-, illetve az elsőfokú bíróság verdiktjét hatályon kívül helyezi, és a másod-, illetve az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A végzés ellen fellebbezéssel lehet élni, mely új jogintézményt jelent a júliustól hatályos büntetőeljárási törvényben (Be.). Ez csak akkor jelenthető be, ha a hatályon kívül helyező végzés az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A fellebbezés alapfeltétele, hogy a hatályon kívül helyezésre abszolút hatályon kívül helyezési okra, lényeges eljárási szabálysértésre vagy teljes megalapozatlanságra hivatkozással kerüljön sor. A törvény a fellebbezésre jogosultak közül kizárja azt, aki hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben megjelölt okból kifolyólag került sor. Döntésre, ha a hatályon kívül helyező végzést a törvényszék hozta, az ítélőtábla, ha pedig az ítélőtábla hozta, akkor a Kúria jogosult. Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött.

A hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntés elleni fellebbezés

Teljesen új jogintézményről van szó. Az új Be. megengedi, hogy a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzését fellebbezéssel támadhassák meg, melyet az alábbiak jelenthetnek be:

– a vádlott,

– a vádlott hozzájárulása nélkül is a védő és

– az ügyészség.

A fellebbezés korlátai

A fellebbezést csak az alábbi esetekben lehet bejelenteni:

I.

Ha a hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító végzés az alábbi indokokra hivatkozik:

– súlyos, úgynevezett abszolút eljárási szabálysértésre;

– nem orvosolható relatív szabálysértésre, mely lényeges kihatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására;

– teljes megalapozatlanságra.

II.

Nincs helye fellebbezésnek akkor sem, ha a fellebbezésre jogosult korábbi fellebbezésében annak érdekében jelentett be jogorvoslatot, hogy a felettes bíróság a korábbi bíróság döntését helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra, feltéve, hogy minderre a fellebbezésben foglalt okból került sor. Ha nem erre az okra hivatkozik a döntés, akkor az egyébként jogosult vádlott, védő ügyészség, élhet a fellebbezési jogával.

III.

Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött. Egyénként pedig azt, hogy ki bírálja el a fellebbezést, attól függ, melyik bíróság hozta az új eljárásra utasító végzést. Ha a törvényszék, akkor az ítélőtábla, ha ez utóbbi, akkor pedig a Kúria.

A fellebbezés elbírálásának eredménye

A fellebbezés elbírálása mindig tanácsülésen történik, nem ügydöntő végzés meghozatalával. A fellebbezés eredményességének megfelelően az alábbi döntések születhetnek:

– a megtámadott döntés helybenhagyása;

– a megtámadott döntés hatályon kívül helyezése és az eljáró bíróság új eljárásra utasítása.

A második helyen említett döntésre akkor kerülhet sor, ha a megtámadott hatályon kívül helyező végzés meghozatala abszolút eljárási szabálysértéssel történt. A döntés tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, valamint a megismételt eljárásra vonatkozó útmutatást is.

A megismételt eljárás

A megismételt eljárásra két esetben kerülhet sor:

I.

A fenti eseten kívül, amikor a bíróság határozatát a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezi, és a korábban eljáró bíróságot új eljárásra utasítja, más esetben is sor kerülhet.

II.

Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a bíróság döntését.

A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, ugyanakkor a megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másod-, illetve a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok.

Az új Be. indokolásának értelmében a kódex nem deklarálja a hatályon kívül helyező végzés iránymutatásának kötelező érvényét, az iránymutatás a gyakorlatban mégis valamelyest ezzel a jelleggel bír, hiszen a megismételt eljárásban előírás, hogy a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak a figyelembevételével bírálja el.

(Cikksorozatunkat a rendkívüli jogorvoslatokkal folytatjuk.)


Kapcsolódó cikkek

2018. augusztus 30.

Az óvadék összege mindig egyénre szabott – interjú dr. Frech Ágnessel

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke, a birosag.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: az óvadék összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság.
2018. augusztus 30.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész

Jelen cikkünkben a másodfokú büntetőeljárást illetően a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Egyebek mellett arról, hogy szélesedett a másodfokú bíróság reformatórius jogköre.
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

Az új Be., ahogy a régi kódex is, a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer elvét vallja. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a járásbíróság döntései ellen fellebbezéssel másodfokon a törvényszékhez, harmadfokon az ítélőtáblához lehet fordulni. Amennyiben az elsőfokú határozatot a törvényszék hozta, akkor másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria fog eljárni.
2018. augusztus 6.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be.

A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről az OBH kérdezte dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.