Sőrés Zsuzsa: A haszonélvezeti jog és az illeték


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A haszonélvezeti jog az egyik legismertebb jogintézménye a magyar jognak. Annak, ha egy vagyontárgy haszonélvezettel terhelt, az illeték megállapítása során is következményei vannak, ezért még annak ellenére is érdemes áttekinteni a jogosultsággal kapcsolatos szabályozást, hogy az az elmúlt évtizedekben csak kismértékben változott. A jogalkalmazási gyakorlat oldaláról közelítve kijelenthető, hogy az ördög sokszor itt is a részletekben rejlik, egy-egy összetettebb jogügylet esetén nagyon is lényeges lehet, hogy a haszonélvezeti jog alapítása, megszűnése miként befolyásolja az illetékkötelezettség megállapítását. Miután a haszonélvezeti jog…

A haszonélvezeti jog az egyik legismertebb jogintézménye a magyar jognak. Annak, ha egy vagyontárgy haszonélvezettel terhelt, az illeték megállapítása során is következményei vannak, ezért még annak ellenére is érdemes áttekinteni a jogosultsággal kapcsolatos szabályozást, hogy az az elmúlt évtizedekben csak kismértékben változott. A jogalkalmazási gyakorlat oldaláról közelítve kijelenthető, hogy az ördög sokszor itt is a részletekben rejlik, egy-egy összetettebb jogügylet esetén nagyon is lényeges lehet, hogy a haszonélvezeti jog alapítása, megszűnése miként befolyásolja az illetékkötelezettség megállapítását. Miután a haszonélvezeti jog mint vagyoni értékű jog mind az ingyenes, mind visszterhes vagyonszerzési illetéknek tárgya, a jogalkalmazás során kiemelt szerephez juthat a szerződés megszövegezése. Jelen cikk egyfajta áttekintés a jogintézmény szabályairól és annak bírósági gyakorlatáról.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:146. §-5:154. §, Itv. 72. §, Itv. 15. § (1)-(4) bekezdések, Itv. 20. § (1)-(3) bekezdések

Címkék: haszonélvezet, vagyoni értékű jog, ingatlan

1. Haszonélvezeti jog a polgári jogban

Mivel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) sok tekintetben háttérszabályként támaszkodik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire, megkerülhetetlen a polgárjogi szabályok ismertetésével kezdeni a téma feldolgozását.

A haszonélvezeti jog római jogi gyökerekkel rendelkező jogintézmény, legjobban talán úgy foglalható össze, mint a tulajdonjogból kivált és önállósult részjogosítványok összessége. Annak, akit megillet, joga van arra, hogy más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartson, használjon, és annak hasznait szedje. Ugyanakkor – szemben a tulajdonossal – a haszonélvezőt a dolog feletti rendelkezési jog nem illeti meg: a haszonélvezeti jog tárgyának elidegenítésére és megterhelésére nem jogosult. A jog fennállta alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A tulajdonosnak tehát a haszonélvezeti jog mellett tulajdonképpen csak egyfajta várománya van tulajdonjogának részjogosítványaira (birtoklás, használat, hasznok szedése), amelyekkel teljes terjedelemben csak a haszonélvezeti jog megszűnését követően tud élni.

A haszonélvezeti jog abszolút szerkezetű jog, mivel nemcsak a mindenkori tulajdonost, hanem minden, a jogviszonyon kívül álló személyt is arra kötelez, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását akadályozó magatartástól tartózkodjon. Ennek érdekében, az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, sőt, az ingatlan fennálló haszonélvezeti jognak szerződéssel való alapítása esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésnek konstitutív (jogot keletkeztető) hatása van.

1.1. A haszonélvezeti jog keletkezése

Haszonélvezeti jog szerződés vagy jogszabály rendelkezése folytán keletkezhet. Megállapodás útján haszonélvezeti jogot a dolog tulajdonosa alapíthat. A haszonélvezeti jog jogosultja magát a jogot nem ruházhatja át, annak gyakorlása azonban kötelmi jogviszony keretében másnak átengedhető. (Ez azonban az eredeti jog tartalmában alanyváltozással nem jár.) A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen, de ellenérték fejében is. Haszonélvezeti jog alapítására végintézkedésben is sor kerülhet. Ebben az esetben a haszonélvezeti jog kötelezettje az az örökös, aki a haszonélvezet tárgyát örökli. A törvény nem ír elő kötelező alakiságot haszonélvezeti jog alapítása esetére, azonban ahhoz, hogy a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba megtörténhessen, írásbeliség szükséges. Amennyiben a haszonélvezetet a felek ingatlan átruházására irányuló szerződésben kötötték ki, a tulajdonjog bejegyzésével együtt a haszonélvezeti jogot is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A haszonélvezet kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa, a jogon vagy követelésen fennálló haszonélvezet esetében a jog vagy követelés mindenkori jogosultja. Amennyiben a haszonélvezeti joggal terhelt dolog tulajdonjogában változás áll be, a haszonélvezeti jog fennmarad, és a haszonélvezeti jog kötelezettje az új tulajdonos lesz. Ez igaz abban az esetben is, ha a haszonélvezeti jog jogon vagy követelésen áll fenn, amennyiben a jogosult személyében változás áll be, ez a haszonélvezeti jog jogosultját nem érinti.

A haszonélvezeti jog ugyanakkor a jogosult oldaláról személyhez kötődő jog, a jogosult természetes személy halálával, illetve jogi személy megszűnésével maga a jogosultság is megszűnik.

1.2. A haszonélvezeti jog időtartama

A haszonélvezeti jogviszony alanya mind természetes személy, mind jogi személy lehet. Fontos különbség közöttük, hogy míg a határozatlan időre terjedő haszonélvezeti jog a természetes személyt egész haláláig megilleti, jogi személy esetében a határozatlan idejű haszonélvezeti jog időben korlátozott, legfeljebb ötven évet ölelhet fel [Ptk. 5:147. § (5) bekezdés]. Ezen belül is korlátozható a haszonélvezet időtartama az alapító tulajdonos által a megszűnés időpontjának megjelölésével vagy valamely bontó feltétel kikötésével. A haszonélvezet időtartama a jogot létrehozó szerződésben korlátozható. Korlátozás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben kizárólag a haszonélvezeti jog időtartamát lehet meghatározni, arra nincs mód, hogy az alapító érvényesen a maga javára bizonyos körülményekhez kötődő felmondási vagy elállási jogot kössön ki.

1.3. A haszonélvezeti jog alanyai

A jogosultság ugyanazon a dolgon akár több személyt is megillethet. Ezek a személyek a haszonélvezetet vagy egy időben egymás mellett vagy egymást követő sorrendben gyakorolják. Ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni, annak érdekében, hogy kívülálló számára is megismerhető tény legyen. A közösen gyakorolt haszonélvezeti jog jellemző forrása szerződéses megállapodás, míg a sorrendben egymást követő haszonélvezeti jog az esetek többségében öröklés útján jön létre.

1.4. A haszonélvezet tárgya

A haszonélvezet tárgya lehet bármely dolog: ingatlan és ingó egyaránt, illetve fennállhat hasznot hajtó jogon és követelésen is. Általánosságban kijelenthető azonban, hogy jellemzően a haszonélvezeti jogot ingatlanra vagy nehezen elhasználható ingó dologra alapítják. Nem kizárt a részleges haszonélvezet sem, azaz az a jogi helyzet, mikor a haszonélvezet a dolog egy részére terjed ki. Ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban is lehetőség van a haszonélvezet bejegyezésére nemcsak az egész ingatlanra, hanem annak eszmei hányadára, továbbá természetben meghatározott vagy területileg kijelölt részére.

Fontos, hogy a haszonélvezeti jog a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak. Például abban az esetben, ha a haszonélvezet alapítása után a tulajdonos az ingatlanon épületet vagy egyéb építményt létesít, úgy erre a haszonélvezeti jog – külön megállapodás hiányában – nem terjed ki, azaz a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog terjedelme a dolog szerződéskötéskori állapotához igazodik (BH1996. 24.).

Az Adó szaklap 2019/12–13. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a linkre kattintva érheti el >> 


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.