Jelen cikkünkben a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott határozata végrehajtásának egyes kérdéseit járjuk körül.
Ahhoz, hogy a témát körül járjuk, szólnunk kell két alapvető fogalomról: (1) a birtokvédelemről és (2) a birtokvédelmi eljárásról.
(1) Mi az a birtokvédelem?
A birtokvédelem a birtokost két esetben illeti meg; ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A jog világában ezen magatartásokat tilos önhatalomnak hívják, konyhanyelven a birtokháborításról van szó. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokos a birtokot jogalap nélkül, azaz tilos önhatalommal szerezte meg (Ptk. 5:5. §)
(2) Mi az a birtokvédelmi eljárás és hogy kerül ide a jegyző?
A válaszhoz első körben azt kell tisztáznunk, hogy a birtokosnak milyen birtokvédelmi eszközök állnak rendelkezésére, hogy a birtokát megvédje.
A birtokost három (kettő + egy) birtokvédelmi eszközzel ruházza fel a polgári törvénykönyv.
ad1. birtokper
ad2. birtokvédelmi eljárás
ad3. önhatalom
ad1. Birtokper indításával a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól, amely perben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Tehát a bíróság az anyagi jog szabályai szerint ítélkezik és dönt a birtokláshoz való jogosultságról és az adott birtoksértésről. (Ptk. 5:7.§)
ad2. Birtokvédelmi eljárást a birtoksértéstől számított 1 éven belül kezdeményezhet a birtokában megsértett birtokos. Ez egy fontos különbség az ad1. pontban írt birtokperhez képest, mivel az határidő nélkül indítható. Birtokvédelmi eljárást a jegyzőnél kell indítani és az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését lehet ebben az eljárásban kérni. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. (Ptk. 5:8. §)
ad3. Önhatalom. Kivételes eszköz. Főszabály szerint nem szabad önhatalommal a birtoksértést elhárítani, mivel az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal csak akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Akkor mégis mikor lehet? A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet; ez azt jelenti, hogy az éppen folyamatában megvalósuló birtoksértést a birtokos elháríthatja önhatalommal is.
A fentebbi fogalmak tisztázása után rátérhetünk a cikkünk fő kérdésére. A fentebb írtak alapján tehát az ad2. pontban írt birtokvédelmi eljárás kezdeményezése esetén, az illetékes jegyző a birtoklás ténye alapján, a birtokláshoz való jog vizsgálata nélkül dönt a birtokvitában. Döntését határozatba foglalja.
Abban az esetben, hogyha a határozatban megállapításra kerül a birtoksértés ténye, továbbá kötelezi a jegyző a birtoksértőt a birtoksértés megszüntetésére, úgy merül fel a határozat végrehajtásának kérdésköre.
Sok esetben a birtoksértésre valamilyen tevőleges magatartással kerül sor. Ebből – értelemszerűen – következik, hogy sok esetben a határozatban foglalt kötelezésnek is tevőleges magatartással kell eleget tenni.
Az érdekes kérdés az, hogy mi történik akkor, hogyha a kötelezett / panaszolt nem hajtja végre a határozatban foglaltakat.
Ezt a kérdést a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), tovább a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) válaszolja meg.
A Rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A Rendelet 24. § (1) bekezdése szerint végrehajtási eljárásban az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A határozat végrehajtásáról való gondoskodást úgy kell érteni, hogy a jegyző az, aki a határozat végrehajtását foganatosítja. Az Ákr. eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtás során Vht-t kell alkalmazni.
Mindezek szabályok együttes értelmezéséből következik, hogy meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a következő eljárásrend szerint jár el a jegyző.
0.) A jegyző dönt a határozat végrehajthatóságáról. Ennek feltételei: a határozat végleges (jogerős) legyen, illetve a határozat nem került végrehajtásra. A feltételek fennállása esetén a jegyző dönt a végrehajtásról.
1.) A jegyző felhívja a kötelezettet a határozat teljesítésére.
2.) A jegyző – végzéssel – dönt a végrehajtás módjáról, ha az előző pontban írt önkéntes teljesítésre felhívás eredménytelen. Döntése során figyelembe veheti a végrehajtást kérő nyilatkozatát, aki az ügy (végrehajtás) ura. Mindezek alapján a jegyző
a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse;
c) egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,
d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekmény végrehajtását.
A fentebb írtak mellett – azokkal valamelyikével együttesen – a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
