Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Pp. rendkívül szigorú a keresetlevél tartalmi és alaki követelményeinek tekintetében; a hiányosság a bíróság automatikusan visszautasításához vezet.
Közismert, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) a korábban hatályban volt 1952. évi III. kódex rendelkezéseihez képest részletesebb és jóval szigorúbb szabályokat állapít meg a keresetlevél alaki és tartalmi kellékeit illetően. Ha a keresetlevél nem tartalmazza a Pp. által felsorolt kötelező tartalmi elemeket, és alaki kellékeket, azt a bíróság – hiánypótlásra felszólítás nélkül – visszautasítja.
A Pp. alapján a keresetlevél bevezető, érdemi és záró részre tagolandó, melyek esetében a jogszabály tételesen felsorolja az egyes részek kötelező elemeit. A keresetlevél érdemi részében a felperes köteles feltüntetni többek között a tényállításait alátámasztó és rendelkezésére álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat a törvényben meghatározott módon.
Kérdés, mi történik abban az esetben, ha a felperes bizonyítási indítványt nem akar előterjeszteni, tekintve, hogy okirati bizonyítékai teljes egészében rendelkezésére állnak, azokat keresetében megjelölte és ahhoz csatolta. Egyértelműnek tűnhet, hogy ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak, úgy bizonyítási indítványt nem teszünk, ettől azonban keresetlevelünk még tartalmazza a Pp. által megkövetelt elemeket. Ennek ellenére a Pp. hatálybalépése óta utasított már el a bíróság keresetlevelet azzal, hogy az nem tartalmazza megfelelően a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
A fent nevezett esetben a jogi képviselővel eljáró felperes tűrésre kötelezés iránt indított pert az alperessel szemben. Tekintve, hogy álláspontja szerint a releváns tények az általa feltüntetett és mellékletként is csatolt okirati bizonyítékokkal is bizonyíthatók, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő a keresetlevél érdemi részében. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta a Pp. 170. §-ában, és a Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat a Pp.-ben meghatározott módon megtéve.
A visszautasító végzéssel szemben a felperes fellebbezéssel élt, melynek során azzal érvelt, hogy a Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja nem értelmezhető úgy, hogy a bizonyítási indítvány akkor is nélkülözhetetlen kelléke a keresetlevélnek, ha a bizonyítékok már a keresetlevél benyújtásakor rendelkezésre állnak.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a bizonyítási indítványok törvényben meghatározott módon való előterjesztése kizárólag akkor minősülhet a keresetlevél kötelező tartalmi elemének, ha a keresetlevél tartalmából, különösen a kereseti kérelemből, az annak alapjául előadott tényállításokból, az érvényesíteni kívánt jogból és a levezetett jogi érvelésből eleve kitűnik, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokon kívül a tény- és jogállítások további, más módon való bizonyítása szükséges. A felperes az érvényesíteni kívánt jog szempontjából releváns tényeket olyan okiratokkal kívánta bizonyítani, melyek rendelkezésére álltak, és a keresetlevél sem tartalmazott olyan további tényállítást, amely bizonyítási indítvány előterjesztését tette volna szükségessé. A másodfokú bíróság szerint jelen esetben az alperesek ellenkérelmét megelőzően bizonyítási indítvány előterjesztése nem szükséges, tekintettel arra, hogy annak függvényében és ismeretében – az abban felmerült tényállításokra – tehet a felperes bizonyítási indítványt, amely a keresetlevélnek nem kötelező eleme.
A másodfokú bíróság kimondta egyúttal, hogy a keresetlevélnek a Pp.-ben meghatározott részekre kell tagolódnia, és az egyes részeknek tartalmazniuk kell a törvényben felsorolt kötelező tartalmi elemeket. Nem vezethető le azonban olyan értelmezés a törvényből, hogy a keresetlevél egyes részeinek a jogszabályban meghatározott sorrendben kell tartalmazniuk a kötelező tartalmi elemeket. Ha ugyanis a jogszabályi felsorolást követjük, a bizonyítékok feltüntetése és a bizonyítási indítványok megtétele az érdemi rész utolsó bekezdésébe tagozódik, ez azonban a felperes részére nem jelenthet sorrendi kényszert. A felperes úgy is megjelölheti e kötelező kelléket, hogy a keresetlevél érdemi részében beazonosításra alkalmas módon megjelöli a rendelkezésre álló bizonyítékait, amelyekkel tényállításait akarja alátámasztani.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvédés dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
