Európa Tanács: a konfliktusban érintettek jogainak védelme és kisebbségi jogok


Az örmény és az azerbajdzsáni hatóságoknak a béketárgyalások során az emberi jogok védelmére kell összpontosítaniuk, és szavatolniuk kell, hogy szigorú emberi jogi biztosítékokat fektessenek le a hegyi-karabahi konfliktus által érintettek számára – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken. Továbbá azzal, hogy Oroszország hivatalos értesítés megküldésével kilépett a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményből, milliók maradtak védelem nélkül az országban – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) pénteken.

A konfliktusban érintettek jogainak védelme kulcsfontosságú a békefolyamat sikeréhez

Dunja Mijatovic októberi, Örményországban és Azerbajdzsánban tett látogatását követően közzétett nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy szeptemberben néhány nap leforgása alatt az azeri katonai beavatkozás miatt több mint 101 ezer örmény hagyta el a karabahi régiót, ment át Örményországba. Ezt követően Azerbajdzsán teljes ellenőrzést szerzett a régió felett.

Az emberi jogi biztos hangsúlyozta, annak oka, hogy a karabahi örmények elhagyták a régiót, az volt, hogy semmilyen biztonsági vagy védelmi garanciát nem kaptak, számukra az otthon elhagyása volt az egyetlen ésszerű lehetőség.

Mijatovic üdvözölte az örmény hatóságok azon erőfeszítéseit, hogy a Karabahból érkező rászorulóknak alapvető segítséget nyújtanak, ugyanakkor hangsúlyozta: szavatolni kell minden szükséges támogatáshoz való közép- és hosszú távú hozzáférést is.

„Az Európa Tanács tagállamainak továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk annak biztosítására, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők és a befogadó lakosság humanitárius szükségletei maradéktalanul kielégíthetők legyenek” – fogalmazott.

Az emberi jogi biztos hangsúlyozta, hogy a közelmúltban lakóhelyüket elhagyni kényszerült karabahi örményeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy biztonságban és állampolgárságuk, illetve jogi státusuk szavatolása mellett térhessenek vissza otthonaikba. Az esetleges végleges visszatérésig haladéktalanul meg kell találni a módját annak, hogy a karabahi örmények ideiglenesen hazalátogathassanak, megnézhessék otthonaikat, és ellátogassanak azokba a temetőkbe, ahol szeretteik nyugszanak – emelte ki.

Az azerbajdzsáni hatóságok feladata annak biztosítása, hogy a karabahi örmények által hátrahagyott ingatlanokat megvédjék a fosztogatóktól vagy azok illetéktelen elfoglalásától – hangoztatta. Azoknak az örményeknek pedig, akik a karabahi régióban maradtak, szintén részesülniük kell minden emberi jogi védelemben, beleértve a mozgás szabadságának gyakorlását is – húzta alá.

Mijatovic üdvözölte az azerbajdzsáni kormány lépéseit a menekültek visszatérésének elősegítése érdekében, és reményét fejezte ki, hogy minden menekült, aki ezt kívánja, a lehető leghamarabb biztonságban és méltóságban hazatérhet.

„A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok súlyos megsértésére vonatkozó, a karabahi konfliktussal kapcsolatban bejelentett minden állítást hatékonyan és azonnal ki kell vizsgálni. Az elkövetőket bíróság elé kell állítani, és ha tisztességes, független és pártatlan tárgyalás után bűnösnek találják, el kell ítélni és meg kell büntetni őket” – fogalmazott.

Az emberi jogi biztos végezetül mindkét ország hatóságait felszólította a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre, valamint a kölcsönös megértés és bizalom előmozdítására.

Európa Tanács: milliók maradtak védelem nélkül azzal, hogy Oroszország kilépett a nemzeti kisebbségi egyezményből

Azzal, hogy Oroszország hivatalos értesítés megküldésével kilépett a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményből, milliók maradtak védelem nélkül az országban – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) pénteken.

A strasbourgi közlemény szerint az Európa Tanács illetékes bizottsága mély sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amely több mint 25 millió, Oroszország számos nemzeti kisebbségéhez tartozó embert foszt meg az egyedülálló nemzetközi szerződés által biztosított védelem biztosításától.

A szakbizottság mély aggodalmát fejezte ki az oroszországi nemzeti kisebbségekhez tartozók, köztük az őslakos népek helyzete miatt is annak összefüggésében, hogy a kisebbségekhez tartozó fiatal férfiak felülreprezentáltak az Ukrajna elleni orosz háborúban meghaltak között.

Aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy az oroszországi nemzeti kisebbségekhez tartozók csökkenő nyelvi és oktatási jogokkal élhetnek, a kisebbségi jogok betartásának fontosságát hangoztató emberi jogi jogvédőket pedig súlyos támadások érik.

A szakbizottság aggodalmát fejezte ki továbbá a Krím-félszigeten és más, az Oroszország által ideiglenes ellenőrzés vagy megszállás alatt álló területeken élő ukrán nemzeti kisebbségek képviselőitől kapott jelentések miatt is. Ezek szerint az agresszió okozta emberi szenvedéseken és a kulturális örökség pusztításán túl a nemzeti kisebbségekhez tartozók a megszálló erők emberi jogi megsértésének és orosz asszimilációs politikának vannak kitéve.

Összhangban az Európa Tanács azon elhatározásával, hogy továbbra is kapcsolatban áll az orosz civil társadalommal, a tanácsadó bizottság rendelkezésre áll Oroszország nemzeti kisebbségeivel és őslakos népeinek képviselőivel folytatott párbeszédre, és teljes szolidaritását fejezi ki a kisebbségi jogokért folytatott folyamatos harcukban – tette hozzá az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.