Lepsényi Mária: Családi gazdaságok adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Családi gazdaságok létrehozására a 2002. évtől van mód. Az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján úgy tűnik, a jövőben más megítélés alá fognak esni. Az Agrárkamara elképzelése szerint családi mezőgazdasági vállalkozás keretében lehetne majd ezt a tevékenységet végezni, ami azt jelenti, hogy társas vállalkozóvá válnának, de ez még a jövő „zenéje”. Hivatkozott jogszabályhelyek: Földforgalmi tv. 5. §, Szja tv. 3. § 18. pont, Szja tv. 6. számú melléklet 1. Jogszabályi háttér - a legfontosabb szabályok A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról…

Családi gazdaságok létrehozására a 2002. évtől van mód. Az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján úgy tűnik, a jövőben más megítélés alá fognak esni. Az Agrárkamara elképzelése szerint családi mezőgazdasági vállalkozás keretében lehetne majd ezt a tevékenységet végezni, ami azt jelenti, hogy társas vállalkozóvá válnának, de ez még a jövő „zenéje”.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Földforgalmi tv. 5. §, Szja tv. 3. § 18. pont, Szja tv. 6. számú melléklet

1. Jogszabályi háttér – a legfontosabb szabályok

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. §-a az értelmező rendelkezések között határozza meg a családi gazdasággal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Családi gazdaságnak a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzemet kell tekinteni, családi gazdálkodónak pedig a családi gazdaságot vezető természetes személyt.

A családi gazdaságnak több tagja lehet. A gazdálkodó család tagjai lehetnek: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell. Nem lehet a családi gazdaság tagja többek között a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülője, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá a testvérének a házastársa sem.

A Földforgalmi tv. 5. § 18. pontja szerint mező-, erdőgazdasági tevékenység: a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás, a méhanyanevelés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos az szja-törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!)

A családi gazdaságokra vonatkozó szabályozást a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 326/2001. Korm. rendelet) foglalja össze.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3.18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősül többek között az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai is, mindegyikre vonatkozóan az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Az Szja tv. 3. § 19. pontja szerint mezőgazdasági kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Az Szja tv. 6. számú melléklet I. pontjában foglalt felvezető szöveg szerint őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás és saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az Szja tv. 6. számú melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.

A családi gazdaság kiegészítő tevékenységet is folytathat a mezőgazdasági tevékenység mellett. A Földforgalmi tv. 5. § 14. pontja szerint a következő tevékenységek folytathatók: „falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;”

A családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei:

a) a családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma;

b) a gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, illetve rokoni jogviszonya kódja;

c) a családi gazdaság részét képező termőföldekhez kapcsolódó következő adatoknak a termőföld fekvése szerinti településenként való megjelölése:

– a termőföld helyrajzi száma,

– a termőföld művelési ága,

– a termőföld területe hektárban,

– a termőföld külterületi vagy belterületi fekvése;

d) a családi gazdaság részét képező termőföldek összterülete;

e) a kérelem kelte;

f) az ügyfél aláírása.

A 326/2001. Korm. rendelet 5. számú mellékletének alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek az minősül, ha e tevékenységekből származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem, a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az 50 százalékos arányt eléri.

A mezőgazdasági tevékenység árbevétele/bevétele egyenlő a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a halászati, a vadászati tevékenység, növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás és a haszonállat-takarmány előállító tevékenységből származó (TEÁOR 01-02, 05, 15.71) nettó árbevétellel/bevétellel.

Az arányszám kiszámításánál az szja-törvény hatálya alá tartozó, pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a mezőgazdasági tevékenység bevételének tekintendő e tevékenységek feldolgozott termékeinek bevétele is, csökkentve az előállítás érdekében a tárgyévben vásárolt alapanyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével. Az összes bevétel csökkentendő az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével, és növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel.

A vásárolt alapanyagok beszerzési értéke azonos a tárgyévi alapanyagkészlet beszerzésére fordított kiadással, csökkentve a leltár szerinti záró alapanyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó alapanyagkészlet értékével.

Az eladott áruk beszerzési értéke egyenlő a tárgyévi árukészlet beszerzésére fordított kiadás összegével, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Az így kiszámított árbevétel/bevétel összegének el kell érni a családi gazdálkodó nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmével növelt összes éves árbevételének/bevételének legalább 50 százalékát.

Nem hozhat létre újabb családi gazdaságot

a) a gazdálkodó család tagja a családi gazdaság fennállása alatt;

b) a családi gazdálkodó a családi gazdaság törlését követő 5 éven belül, ha a törlésre okot adó körülmény

– az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adat szolgáltatása,

– nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.

 

Az Adó szaklap 2019/5. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/196/id/A1900501.ADD/ts/20190314/


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.