A valós és okszerű indokolás időpontja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felmentés indokának nem a munkaügyi per során, hanem a felmentés közlésének időpontjában kell valósnak és okszerűnek lennie.


Az alapügy

A másodfokú bíróság ítéletével a hivatásos szolgálati viszonyban álló felperest bűnösnek mondta ki két rendbeli hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében és ezért halmazati büntetésül egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
Az ítélőtábla a fellebbezés folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperes terhére megállapított bűncselekményt két rendbeli vesztegetés bűntettére módosította.
A büntetőeljárást követően az alperes felmentéssel megszűntette a felperes szolgálati jogvizsonyát. Az erről szóló parancsában a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényre (a továbbiakban: Hszt.) és az ítélőtábla jogerős ítéletére hivatkozott.
A felperes indítványára az ítélőtábla perújítási eljárást rendelt el, amelynek eredményeként a korábbi jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperest az ellene emelt két rendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélőtábla végzésével a törvényszék ítéletét helybenhagyta.

A felperes az újabb jogerős ítélte hatására szolgálati panaszt emelt az alperes parancsával szemben, azonban azt az alperes elutasította. A felperes ezért a bíróságtól kérte a szolgálati viszonya megszüntetéséről rendelkező parancs hatályon kívül helyezését, eredeti beosztásába történő visszahelyezését és az alperes kötelezését elmaradt illetményének és egyéb járandóságainak megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a felmentés indokának a szolgálati viszony megszüntetésekor, illetve a munkáltatói intézkedés közlésekor kell fennállnia. A felperes szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetésére valós és okszerű indokok alapján került sor, a felperest a büntető bíróság jogerősen bűntett elkövetése miatt elmarasztalta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria ítélte
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolása szerint az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül értékelték, hogy a felmentés közlésének időpontjában a felmentés indoka valós és okszerű volt, a felmentésnek a Hszt. szerinti kötelező esete fennállt. Ebből következően a munkáltató parancsával a Hszt.-ben foglalt kötelezettségének eleget téve kellett döntenie a felperes szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről, így jogsértés nem történt az alperes részéről.
A döntés elvi tartalma

A felmentés indokának nem a munkaügyi per során, hanem a felmentés közlésének időpontjában kell valósnak és okszerűnek lennie. A jogbiztonság elvéből nem következik, hogy az utóbb meghozott felmentő határozat, amely a felperes bűnösségét nem találta bizonyítottnak, a büntetőeljárás valamennyi következményére kiterjed. A büntetőeljárás során a büntető bíróság a bűnösség kérdésében tud határozatot hozni, ennek egyéb, más jogviszonyokban bekövetkezett hatását nem tudja orvosolni. Ezért, ha a bűnösséget megállapító jogerős határozatot utóbb perújítási eljárás alapján hatályon kívül helyezi a  büntető bíróság, ebből egymagában nem következik a munkáltató részéről a kizárólag objektív tényt (jogerős elítélést és szabadságvesztés kiszabását) értékelő kötelező felmentés jogellenessége, mert nem minősül a munkáltató érdekkörébe vonható olyan oknak, melyre bármilyen ráhatása lehetett.

(lb.hu)

[htmlbox BDT]

Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.