Távvezeték ügyét vizsgálta az ombudsman

Sérülnek az alapvető jogok, ha egy távvezeték módosított szakaszára a környezeti hatások vizsgálatára előírt eljárást nem folytatják le – állapította meg az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének átfogó vizsgálata. A hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezésének elkerülése érdekében dr. Kozma Ákos ombudsman ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat. Továbbá arra kérte a vonatkozó hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást és érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese állampolgári panasz alapján vizsgálta a Bicske MAVIR-Dorog 120 kV-os közcélú távvezeték környezetvédelmi engedélyezését. A panaszos sérelmezte, hogy a távvezeték létesítésére utóbb kiadott vezetékjogi-építési engedély és a korábbi, előzetes vizsgálati eljárásban hozott környezetvédelmi hatósági határozat között ellentmondás van: a vezetékjogi engedélyben eltérő – Mány község belterületi, lakott részéhez csaknem 200 méterrel közelebbi – nyomvonal szerepel.

Az AJB-540/2019. számú ügyben az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese a távvezeték lehetséges környezeti hatásainak vizsgálata kapcsán lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás tekintetében megállapította, hogy a módosított nyomvonalszakaszt illetően nem került sor a jogszabályoknak megfelelő előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására, és ennek megfelelő környezetvédelmi hatósági döntés kiadására.

A környezetvédelmi hatóság az eredeti nyomvonalra adta ki határozatát, mert a kérelmező a kormányrendelet (Khvr.) által előírt előzetes vizsgálati dokumentációt teljes körűen nem nyújtotta be, és nem kezdeményezte az eredeti kérelem módosítását, emiatt a módosított nyomvonalra a Khvr. szerint kötelező véleményezési eljárást nem folytatták le.

A jelentésben a biztos és helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek kérelmeikkel ugyan szabadon rendelkeznek, de a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg, hogy a kérelem módosítása vagy kiegészítése esetén szükség van-e a hatósági eljárás részbeni vagy teljes újraindítására.

A vezetékjogi-építési engedélyezési eljárás kapcsán azt észlelték, hogy a környezetvédelmi szakhatóságok az eljárásaikban a tényállást nem megfelelően tisztázták, nem észlelték a nyomvonalszakasz eltérését. Emiatt állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati eljárást követően kiadott fenti jogerős határozatra – vagyis az eredeti nyomvonalra – hivatkoznak, de a módosított nyomvonal ellen nem emelnek kifogást.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa és helyettese megállapították, hogy a módosított távvezetékszakasz környezeti hatásainak elmaradt vizsgálata sérti a jogállamiság, a jogbiztonság követelményét, az érintettek tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, sértheti az egészséges környezethez való jogaik érvényesülését. Az eljárt hatóságok jogutódjai felé az idő múlása és a jogi környezet változása miatt ugyanakkor már nem volt indokolt biztosi kezdeményezést tenni.

Az ombudsman és helyettese áttekintették azt is, hogy a hatályos jogszabályi előírások mennyiben zárják ki a hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezését. A nyomvonalas létesítmények jogi szabályozása kapcsán az ügyben megkeresett agrárminiszter is egyetértett azzal, hogy az nem kellően részletes, pontosításra szorul. Emellett a környezetvédelmi törvény előírásai alapján felmerült, hogy az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatok esetén is kimondásra kerüljön, hogy azoktól a létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedélyek nem térhetnek el.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa felkérte az agrárminisztert, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, továbbá kérte a környezet- és természetvédelmi hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást, érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Betegsége miatt zaklatták a munkahelyén
2020. február 27.

Betegsége miatt zaklatták a munkahelyén

Zaklatást követ el a munkáltató, ha a munkavállaló egészségi állapota miatt megszégyenítő, megalázó, ellenséges környezet alakult ki a munkahelyen, de a munkáltató e légkör kialakulásának megelőzésére, felszámolására nem tesz intézkedéseket.