Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, közzétett jelentésben felszólította a török hatóságokat az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, az emberi jogokat védő civilek, ügyvédek és újságírók közigazgatási és bírósági intézkedések általi üldözésének és elhallgattatásának azonnali befejezésére.
A biztos úgy vélte, hogy a hatóságok által a rendkívüli állapot után hozott intézkedések végzetes következményekkel járnak az igazságszolgáltatás függetlenségére és pártatlanságára, és veszélyeztetik a török jogállamiságot és az emberi jogokat. Számos, már régóta fennálló problémát, például az előzetes letartóztatás visszaélésszerű alkalmazását új jogsértések is súlyosbították. A biztos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a török igazságszolgáltatás – különösen a terrorizmushoz kapcsolódó ügyekben – még soha nem látott mértékben figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb jogelveket, például az ártatlanság vélelmét, a bűnelkövetés nélküli büntetést és a büntetőjogi normák visszamenőleges hatályú alkalmazását, vagy egy megismételt eljárásban nem ugyanazon tények alapján ítélkeznek újra. Ugyanakkor az olyan eljárási garanciákat, mint például a fegyveregyenlőség elvét és az ügyvédhez való jogot, a rendkívüli állapot idején jelentősen és véglegesen korlátozták, amely olyan jogbizonytalanságot és önkényességet eredményezett, amely veszélyezteti a jogbiztonságot.
„Tisztában vagyok a rendkívüli kihívásokkal, amelyekkel Törökország a terrorszervezetek elleni küzdelem során szembesül. Az emberi jogok e tekintetben történő figyelmen kívül hagyása azonban hosszú távon ellehetetleníti és aláássa ezt a harcot, ugyanakkor rontja a jogállamiságot és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat.”
A sürgősségi rendeletek szintén negatívan befolyásolták az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a hatékony jogorvoslatot. „A jelenlegi rendszer, a vizsgálóbizottsággal együtt, valószínűleg nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kritériumoknak, kivéve, ha a közigazgatási bíróságok sokkal magasabb szinten tartják tiszteletben az emberi jogokat” – mondta a biztos. Aggodalmát fejezte ki a közelmúlt eseményei miatt is, amelyek veszélyeztetik az Alkotmánybírósághoz benyújtott egyes kérelmek hatékonyságát, mint az emberi jogok megsértésének hazai jogorvoslati lehetőségeit.
A biztos felhívja a török hatóságokat, hogy térjenek vissza a rendkívüli állapot előtt alkalmazott szabályokhoz a bírák függetlenségének alkotmányos és strukturális garanciáira, valamint a tisztességes eljárásra vonatkozóan, majd fokozatosan erősítsék meg azokat. Javasolta továbbá a büntetőjog teljes felülvizsgálatát, az Európa Tanács szervei által Törökországnak adott egyértelmű iránymutatások fényében. Tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatásba való beavatkozás az igazságszolgáltatás jelenlegi egyik legfontosabb problémája, ezért az ET sürgette a török hatóságokat, hogy változtassanak a kialakult helyzeten és tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét. Üdvözölve a hatóságok igazságügyi reformstratégiáját, a biztos úgy vélte, hogy az eddig megtett intézkedések nem felelnek meg a jelenlegi és jövőbeli igényeknek, ezért átfogóbb és határozottabb intézkedésekre van szükség
Hangsúlyozva a civil szervezetek és az emberi jogokat védők demokratikus társadalomban betöltött fontos szerepét, a biztos aggodalmának adott hangot a velük szembeni ellenséges környezet, valamint az egyre terjedő negatív politikai közbeszéd miatt, amely gyakran a hatóságok és az igazságszolgáltatás elfogultságához vezet, és felszólította a török hatóságokat, hogy foglalkozzanak a problémával. A biztos szerint a bűnügyi nyomozások, a büntetőeljárások, a fogva tartások és a büntetések visszaélésszerű alkalmazása, valamint az emberi jogokat védő civilek elhallgattatása és a civil társadalom ellehetetlenítése súlyosan aggályos. A biztos sürgette a hatóságokat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel orvosolják a kialakult helyzetet.
„A hatóságoknak átlátható és objektív kritériumokat és eljárásokat kell kidolgozniuk a közfinanszírozásra, az emberi jogok területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációra és a velük való együttműködésre vonatkozóan. Törökországnak vissza kellene vonnia a civil szervezetek tagjainak a Belügyminisztérium központi adatbázisában való nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget, és a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést, amilyen például az LGBTI közösséggel kapcsolatos tevékenységek tilalma Ankarában.”
Végül, Mijatović biztos hangsúlyozta, hogy az ügyvédeket mind emberi jogokat védők, mind pedig a bírósági eljárás résztvevői számára biztosítani kell a tisztességes eljáráshoz való jogot. Felhívta a török hatóságokat, hogy szüntessék meg a rendkívüli állapotban elfogadott eljárási jogok korlátozását, és tegyék lehetővé az ügyvédek szabad és biztonságos munkáját.
