Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria a Nagy Imre és társai ügyében hozott végzésében (Bs.III.1344/2016/10.) kimondta: „Az igazolásokkal a Kúria a múlttal szembenéző, önvizsgálatot tartó utókor tiszteletét fejezi ki a hősök iránt, a jövő bírói nemzedékének pedig azt üzeni, hogy hivatásával mindenkor az igazságszolgáltatást teljesítse, s abból ne engedjen. Eljárásában csak a törvényt alkalmazza, s az igazságot keresse. Hivatástudatában a politika, a jogtól távolodó eszmék vagy sikert, feltűnést ígérő divatok ne befolyásolják, de azt se feledjék, hogy Európán belül hol a helyük és melyik nemzet bírái.”
Ebben az évben további, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban részvételt megtorló elítélések törvényi semmiségét igazolta a Kúria, az úgynevezett „semmiségi ügyek” elbírálása tovább folytatódik. A 2000. évi CXXX. törvényt módosító 2016. évi LVI. törvény adott lehetőséget arra, hogy a Legfőbb Ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása iránt. Ennek alapján eddig 31 ügyben történt igazolás kiadása, a Kúria kimondta: az ügyekben érintett 142 személyt ártatlanul ítéltek el.
Október 22-én további két ügyben (Bs.699/2019., Bs.700/2019), három érintett személy kapcsán tart nyilvános ülést a Kúria. A sajtó számára is látogatható tárgyalások 9:00, illetve 10:00 órakor kezdődnek a Kúrián (1055 Budapest, Markó u. 16.).
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléséket a törvény (2000. évi CXXX. törvény és a 2016. évi LVI, törvénymódosítás) nem ismeri el ítéletnek, a büntetőjognak ezekben az esetekben nem volt keresnivalója. Az eljárásokat el sem kellett volna kezdeni. Az eljárás nem az igazság felderítéséről és az igazság szolgáltatásáról, hanem a hatalom bosszújáról szólt. A semmis ítélet pedig olyan, mintha azt meg sem hozták volna.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
