Trócsányi: bármilyen Brexitnél fontosak maradnak a jogi kapcsolatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyon fontos Nagy-Britannia és Magyarország további zavartalan jogi együttműködése, függetlenül attól, hogy milyen irányt vesz a brit EU-tagság megszűnésének folyamata (Brexit) – mondta Londonban Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter a nap folyamán tárgyalt brit hivatali partnerével, David Gauke-kal, valamint Natalie Evans bárónővel, a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza vezetőjével – aki e minőségében a kabinet tagja -, és Bob Neill-lel, az alsóház igazságügyi bizottságának elnökével, a parlament brit-magyar baráti csoportjának vezetőjével.

Megbeszélései után Trócsányi László az MTI-nek elmondta: a két ország jelenlegi együttműködése kiterjed a polgári jog, a családjog, a kereskedelmi jog és a büntetőjog területére egyaránt. Tekintettel a Nagy-Britanniában élő nagy létszámú magyar közösségre, valamint az erőteljes kereskedelmi és igazságügyi kapcsolatokra, a két ország ezeken a területeken „ezer szállal kötődik” egymáshoz – tette hozzá.

Az igazságügyi tárca vezetője kifejtette: a következő időszakban számos szakmai területen – például a diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerésének ügyében – kérdések vetődnek majd fel. Az Egyesült Királyság és az EU majdani kapcsolatrendszerét körvonalazó, a múlt heti soron kívüli EU-csúcson elfogadott politikai nyilatkozat kijelöl ugyan bizonyos irányokat, de részleteket nem tartalmaz, ezért a megbeszélések egyik hangsúlyos eleme az volt, hogy Magyarország érdeke a Londonnal meglévő jelenlegi együttműködési szint megőrzése, és az, hogy ne legyen visszalépés egyebek mellet olyan területeken, mint a családjog vagy a büntetőjog – mondta Trócsányi László.

Hozzátette: tárgyalásai során David Gauke brit igazságügyi miniszter és Bob Neill, az alsóház igazságügyi bizottságának elnöke egyaránt megerősítette, hogy az Egyesült Királyság is érdekelt a mostani szoros kapcsolatok fenntartásában.

Elmondta: tárgyalásain a közvetlen szakmai kérdések mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok jogosultságai nem csorbulhatnak, ahogy ezt egyébként a soron kívüli EU-csúcson szintén elfogadott kilépési megállapodás is elismeri.

Trócsányi László a brit igazságügyi tárca vezetőjével emellett megbeszélést tartott a bírósági igazgatási rendszerről is. A magyar igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy Magyarországon létrejön az önálló, elkülönült közigazgatási bírósági rendszer, amelynek igazgatásában az igazságügyi miniszternek is szerepe lesz.

Tárgyalásain szóba került, hogy a londoni alsóház december 11-én szavaz a Brexit feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról. Trócsányi László beszámolója szerint partnerei elmondták: ha a parlament a megállapodást nem fogadja el, a továbbiak szempontjából meghatározó lenne, hogy milyen többségű az elutasítás. A brit tárgyalópartnerek úgy gondolják, hogy ha csekély többség szavaz nemmel az egyezményre, akkor lenne lehetőség a Brexit-folyamat folytatására, nagy többségű elutasítás azonban bizonytalan helyzetet teremtene.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány készít-e készenléti terveket arra az eshetőségre, ha a kilépési megállapodást a brit parlament elveti, Trócsányi László úgy fogalmazott: a magyar kormány európai uniós tematikájú ülésein a Brexit mindig napirenden szerepel, és a kormány felkészül arra, hogy nem várt eseményekre is reagáljon. Több különböző forgatókönyvre készülnek háttéranyagok, mivel legalább három-négy megoldás elképzelhető, arra a nem kívánatos esetre pedig, ha a brit parlament leszavazná a Brexit-megállapodást, nemcsak Magyarországnak, hanem az összes európai országnak fel kell készülnie – mondta az igazságügyi miniszter.

Hozzátette: a magyar kormány teljes elkötelezettséggel vallja, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzetének védelmét a kilépési megállapodás elutasítása esetén is biztosítani kell.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.