Újabb törvényt módosítottak a GDPR miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását, működését szabályozó törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés.

Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.