Ülj be a legizgalmasabb perekre!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Debrecen

Helyszín: Debreceni Törvényszék, Debrecen, Simonffy u. 10., földszint 6-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 14. 8:30

Tárgy: Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény

Az ügy lényege: Előkészítő ülést tart a Debreceni Törvényszék annak a két vádlottnak az ügyében, akikkel szemben befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség.

A vádirat szerint egy férfi 2013 óta meg akart venni egy Hajdú-Bihar megyében található tehenészetet, amelyhez az önerőn kívül szükséges lett volna egy nagyobb összegű hitelre is, azonban a hitelügyintézés 2015 őszéig nem járt eredménnyel.

A férfi 2015 őszén ismerte meg az I. rendű vádlottat, majd körülbelül 3 hét múlva a II. rendű vádlottat. A két vádlott tudott arról, hogy a férfi meg akarja venni az egyik hajdú-bihari tehenészetet, amelynek ügyintézésébe bekapcsolódtak. A vevő folyamatosan kapcsolatban volt az I. rendű vádlottal, bízott abban, hogy az általa előadott társadalmi pozíciójára és kapcsolatrendszerére figyelemmel segítséget tud nyújtani a hitel felvételéhez, azonban az I. rendű ennek érdekében semmit nem tett.

Az ügyészség szerint a II. rendű vádlott ellenben próbált segíteni a hitel felvételéhez, azonban ügyintézése nem járt sikerrel, ezért az I. rendű vádlott 2016 tavaszán számon kérte, hogy miért nem halad a hitelügyintézés.

A befektetők keresése során az I. rendű vádlott úgy állította be magát, hogy ő az egyik titkos szolgálatnál dolgozik, amelynek köszönhetően befolyásos emberekkel, köztük az akkori nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a belügyminiszterrel áll közvetlen kapcsolatban.

Erre tekintettel segítséget ígért a befektetni kívánó férfinak. az I. rendű vádlott ezen állítását a II. rendű vádlott is hallotta, ezért ő is segítséget kért.

Az I. rendű vádlott azt ígérte, hogy a II. rendű vádlott cégét be tudja protezsálni két nagyobb cég alvállalkozói közé.

A vádirat szerint az I. rendű vádlott azt is tudta, hogy a befektető korábban nagyobb kölcsönösszeget adott, amiből elkért a II. rendű vádlottól 8 millió forintot azzal, hogy a továbbiakban ő fogja intézni a tehenészet megvásárlásához szükséges ügyet. Ezen pénz átadásáról a befektető nem tudott.

2016 áprilisa és 2016 szeptembere között az I. rendű vádlott, a II. rendű vádlottat is folyamatosan hitegette kapcsolatrendszerével, az ügyintézésért cserébe pedig további pénzösszegeket is kért.

A II. rendű vádlott a pénzt részben a cége házi pénztárából, részben annak bankszámlájáról vette fel, az átadásokról okirat nem készült.

A II. rendű vádlott az okozott hiányt úgy próbálta pótolni, hogy több magánszemélytől kölcsönt vett fel, emiatt vele szemben jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt büntetőeljárás is indult, amely időközben jogerősen lezárult.

A vádirat szerint az I. rendű vádlott  arra hivatkozással kért előnyt a II. rendű vádlottól, illetve a másik férfitól, hogy hivatalos személyeket befolyásoljon, míg a II. rendű vádlott azért adott pénzt az I. rendű vádlottnak, hogy hivatalos személy befolyásolásával az általa képviselt céget jobb helyzetbe hozza, de ennek érdekében semmit nem tett.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fórizs Ildikó, sajtószóvivő, 06/30-994-3339 ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu

2. Pécs

Helyszín: Pécsi Törvényszék, Pécs, Rákóczi út 34., II-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 14. 10:00

Tárgy: felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntette

Az ügy lényege: Az ügy sértettje vállalkozó, tevékenységét részben a lakóhelyén is végzi, ügyfeleket fogad. Életviteléről és tevékenységéről, valamint arról, hogy az ingatlanban nagyobb összegű készpénzt is tart, többen is tudnak.

A vádlott férfi és társai is tudomást szereztek erről és megállapodtak abban, hogy a sértettet az ingatlanban tartott készpénz, nemesfém tárgyak átadására kényszerítik.

2017. június 16-án, 22 óra után a sértet kiment az udvarra, megöntözte virágait, majd mikor az ajtót akarta bezárni, a vádlott és még két fekete ruhát és maszkot viselő férfi berontott a házába.

A sértettet földre lökték, hasra fektették, kezeit műanyag gyorskötözővel összekötötték, tőle pénzt és nemesfém tárgyait követelték, majd kutatni kezdtek a lakásban, és amikor a sértett mellett elhaladtak, test szerte ütötték, bele is rúgtak.

A sértett közölte, hogy pénzt nem tart a lakásban, de tud szerezni és elmondta, hogy hol található az arany karkötője.

Ekkor az egyik elkövető azzal fenyegette meg, hogy a füleit levágja, ha nem adja elő a pénzét és egy konyhakéssel metszéseket ejtett a sértett fülein.

A kutatás során az elkövetők megtalálták a sértett táskáját, melyben iratait és gépkocsijának indítókulcsát, valamint az otthon tárolt, összesen 9.858.500 forintot kitevő eurót és forintot tartotta.

A sértett szomszédja eközben hangokat hallott a sértett ingatlana felől, kinézettés látta a maszkos elkövetőket, ezért értesítette a rendőrséget.

Az elkövetők észlelték a rendőrséget, magukhoz vették a sértett táskáját, az arany karkötőjét, majd elmenekültek a helyszínről.

A vádlottat 2017. június 17-én a hajnali órákban fogták el a helyszín közelében található fás, bokros részen, azóta előzetes letartóztatásban van, társai ellen a nyomozás jelenleg is folyik.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Barkaszi Attila, sajtószóvivő, 06/30-990-4247 barkaszia@pecsit.birosag.hu

3. Budapest

Helyszín: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budapest, Markó utca 25., II. 296-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 15. 13:00

Tárgy: koncessziós eljárás bűntette

Az ügy lényege: A vádirat szerint az I. rendű vádlott a magyar közutak fenntartásával foglalkozó, áruszállítási és szolgáltatási tevékenységeket végző vállalkozásokat tömörítő piacon a versenytársaival együttműködve 2013 és 2014 folyamán kartellt hozott létre.

Ezen keresztül a piaci versenytársak egymás között felosztották a piacot és előre megállapodtak abban, hogy az egyes állami tulajdonú vállalatok által kiírt közbeszerzési eljárások pályázatain mely, az irányításuk alatt álló cégek, milyen feltételekkel indulnak, kié lesz a nyertes pályázat, és a nyertes pályázó hogyan kárpótolja a „vesztes” pályázókat a kivitelezés során nekik juttatott munkákkal.

A bíróság a tárgyalást a bizonyítási eljárással folytatja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály 06/1-354-6729 sajto@fovarosit.birosag.hu

4. Miskolc

Helyszín: Miskolci Törvényszék, Miskolc, Dózsa György utca 4., I./113-as tárgyalóterem

Időpont: 2019.05.16 8:30

Tárgy: emberölés bűntettének kísérlete

Az ügy lényege: Tanúkat hallgat ki a Miskolci Törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, akit emberölés bűntettének kísérletével vádol az ügyészség.

A vádirat lényege szerint az ittas állapotban lévő vádlott Miskolcon a Békeszálló telepen egy korábbi szerelmi viszonya okán vitába keveredett egy férfival, a vádlott életveszélyesen megfenyegette az ott tartózkodó társaságot, elment, majd pár perc múlva egy karddal a kezében tért vissza, amellyel először megrongált egy ott parkoló autót, aztán csapkodni kezdett, de többeknek sikerült elugrani a kard útja elől.

A vádlott a kerítéskaput is ütni, rugdosni kezdte, a rácsokon keresztül a bent lévők felé szurkált, de a távolság miatt nem sikerült elérnie senkit. A vádlott észrevette a sértettet, aki éppen arra járt, és anélkül, hogy ő bármit mondott vagy tett volna, a sértettre förmedt és a karddal a fejére vágott, az arcát mintegy 20 cm hosszan megvágta. A sértett erősen vérezni kezdett, összeesett és eszméletét vesztette. A vádlott elmenekült a helyszínről. A halálos sérülés elmaradása kizárólag a véletlennek köszönhető.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Horváth Dóra, sajtószóvivő, 06/46-815-297, 06/70-361-2778, horvathd@miskolc.birosag.hu

5. Szeged

Helyszín: Szegedi Törvényszék, Szeged, Széchenyi tér 4 – 108-as tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 16. 8:30

Tárgy: Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a szegedi székhelyű cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre.

A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni.

A szegedi cég vezetője pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, mely azt befogadta és mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést aláírták.

A szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették.

A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről.

A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 %-a volt csak.

A valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi székhelyű cég vezetője 2013. március 18. és december 13. napja között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben

hívta le a támogatást jogosulatlanul és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott így az Európai Unió és Magyarország költségvetésének. Mindezen túlmenően a vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletére.

A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika, sajtószóvivő, 06/30-4756-007, sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?