Ülj be a legizgalmasabb perekre!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Miskolc

Helyszín: Miskolci Törvényszék, Miskolc, Dózsa György út 4., földszint 28-as tárgyalóterem

Időpont: 2019. október 7. 9:00

Tárgy: életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Tanúkat hallgat ki a törvényszék annak a két férfinak az ügyében, akik egy borsod megyei településen a nyílt utcán vasvillával támadtak a sértettekre.

A vád szerint 2016 augusztusában, a kora esti órákban az ittas állapotban lévő sértettek hangosan vitatkoztak, melyre felfigyeltek a vádlottak és azok családtagjai.

Ekkor a sértettek sérelmezni kezdték, hogy miért nézik őket, ezért további vita alakult ki az utcán tartózkodók között. A vádlottak vasvillát vettek magukhoz, azzal támadtak a sértettekre.

A bántalmazás következtében az egyik sértett homlokcsonttörést, valamint agyburok alatti vérzést szenvedett, mely utóbbi sérülés közvetetten életveszélyesnek minősül. A másik sértett a fülkagylón vérző sérülést szenvedett, amely nyolc napon túl gyógyult.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Balogh Adrienn, sajtószóvivő, 06/46-815-385, baloghadri@miskolcit.birosag.hu

2. Szeged

Helyszín: Szegedi Járásbíróság, Szeged, Széchenyi tér 4., 16-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. október 7. 9:30

Tárgy: Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Ami a tényállást illeti, az ideg-elmegyógyász végzettségű I. rendű vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása.

A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére – azok jogtalan haszonszerzése érdekében – olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz.

Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igényjogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony intelligenciával rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében egy bizonyos háziorvost kerestek fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. rendű vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót.

A IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében.

Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte.

A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett.

A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika, sajtószóvivő, 06/30-4756-007, sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu

3. Debrecen

Helyszín: Debreceni Ítélőtábla, Debrecen, Széchenyi utca 24., 1-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. október 8. 9:30

Tárgy: Hivatali visszaélés bűntette

Az ügy lényege: Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2019 májusában N. R. vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 300.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a védő felmentésért fellebbezett.

Ami a tényállást illeti a vádlott az adóhivatal tisztviselője volt, végrehajtási ügyekkel foglalkozott.

2017 márciusában a vádlott árajánlatot kért egy szakembertől lakásának felújítási munkálataira. Még abban a hónapban a férfi ellen, adótartozása miatt végrehajtást rendelt el az adóhivatal.

A helyszíni eljáráshoz az iratokat a vádlott kapta meg, akinek feltűnt, hogy ismerősénél kell végrehajtást indítania. Ezt követően több alkalommal felhívta telefonon a férfit, közölte, hogy eltekint a helyszíni eljárástól, illetve felhívta a figyelmét arra, hogy a megadott címen zárja be a kaput és ne menjen senki kaput nyitni, amikor észlelik a végrehajtók megérkezését. A vádlott hivatali kötelességét megszegve nem jelent meg a férfi lakcímén a végrehajtás miatt, ezzel jogtalan előnyt biztosított számára. Majd 3 és fél hónap múlva más végrehajtó intézte el a végrehajtást.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fórizs Ildikó, sajtószóvivő, 0630/994-3339, ForizsI@birosag.hu

4. Pécs

Helyszín: Pécsi Járásbíróság, Pécs, Széchenyi tér 14., földszint 19-es tárgyaló

Időpont: 2019. október 9. 10:30

Tárgy: lopás vétsége és más bűncselekmények

Az ügy lényege: A vádlott személyiségzavarban szenved, vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt többszörösen büntetett előéletű.

Legutóbbi elítélését követően hajléktalanként élt, ezalatt a 2018. március 13. és április 18. közötti időszakban Budapesten, Pécsett, Attalán, Dombóváron különböző vendéglátóipari egységekbe (hotel, étterem, benzinkút shopja) tért be, ahol – a fizetés szándéka nélkül – élelmiszereket és italokat fogyasztott el, majd távozott.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Barkaszi Attila, sajtószóvivő, 06/30-990-4247, barkaszia@pecsit.birosag.hu

5. Budapest

Helyszín: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budapest, Markó utca 27., II. emelet 296-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. október 10. 8:30

Tárgy: Robbanóanyaggal, robbantószerrel visszaélés

Az ügy lényege: A vádirat szerint a vádlott 2017 júliusában elhatározta, hogy robbanóanyagot fog előállítani, ezért az ehhez szükséges anyagokat nagyobb mennyiségben beszerezte, majd otthonában folyamatosan kísérletezett ezekkel az anyagokkal, amelynek eredményeképp sikerült TATP-t (triaceton-triperoxid)
és DADP-t (diaceton-triperoxid) előállítania. Mindkét vegyület robbanóanyagnak minősül.

A vádlott az 50-70 gramm tömegű TATP-t, illetve DADP-t is tartalmazó vegyületet műanyag palackba töltötte, majd egy erdős területen egy fa tövében kiöntötte. A TATP és a DADP robbanóanyag reakciókészsége kiszámíthatatlan, megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem állítható elő.

A vádlott által előállított robbanóanyag az emberi élet kioltására alkalmas, felrobbantása esetén 3-5 méter sugarú körben okozott volna súlyos, maradandó sérüléseket. A robbanás közvetlen környezetében lévő anyagokból leváló ún. másodlagos repeszek, esetlegesen közvetetten életveszélyes, akár halált okozó sérüléseket is okozhattak volna.

Az ügyészség a vádlottat mint különös visszaesőt robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntettével vádolja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály, 06/1-354-6729, sajto@fovarosit.birosag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.