Ülj be a legizgalmasabb perekre!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Budapest

Helyszín: Budapest Környéki Törvényszék, Budapest, Thököly út 97-101. földszint 21-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. december 18. 8:30

Tárgy: Különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűn-tettének kísérlete és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az I. rendű vádlott az általa alapított társasházkezelő és szolgáltató betéti társaság beltagjaként 2004. évtől 2010. októberéig terjedő időben 24 százhalombattai társasház közös képviseletét látta el. E minőségében a társasházak nevében eljárt. Közös képviselőként a társasház tulajdonostársainak közösségét jogügyletek során képviselte, továbbá vagyonkezelési jogosultsággal rendelkezett, melynek keretében az általa képviselt társasházak vagyonát képező pénzeszközök, így a társasházak bankszámlája, és a társasházak részére hitelintézet által folyósított hitelösszeg felett is rendelkezett, valamint a társasházak pénzeszközeinek felhasználásáról, a közös tulajdonában álló helyiségeinek hasznosításáról – a társasház közgyűlésének jóváhagyásával, – rendelkezési joggal bírt.

Az I. rendű vádlott 2006 októberétől 2010 októberéig Százhalombatta Város Önkormányzatának képviselő-testületi tagja is volt.

A vádlott elhatározta, hogy a rendelkezésre bocsátott társasházi megtakarítások és bevételek egy részét saját céljára jogtalanul megszerzi, oly módon, hogy az általa kezelt társasházi folyószámlákról, illetve az általa és társai által készpénzben beszedett bevételekből nem kizárólag a társasház kiadásait teljesíti, hanem a pénzeszközök egy részét saját céljaira használja fel. A vádlott közös képviselői tevékenysége alatt, az általa képviselt társasházak sérelmére, folyószámláikról éveken át, rendszeresen, nagyszámú esetben jogosulatlan átutalásokat és készpénzfelvételeket eszközölt és a társasház tulajdonosai által – főként havi közös költség fizetése címén – eszközölt készpénzbefizetések egy részét saját céljaira használta fel, ezzel az általa kezelt társasházaknak kárt okozott.

2006. évtől önkormányzati képviselőként közvetlenül tájékozódott az érvényben lévő társasházakra kiírt önkormányzati támogatásokról. Így az önkormányzattól vissza nem térítendő támogatást igényelt. Hamis közgyűlési jegyzőkönyvek, jelenléti ívek benyújtásával a társasházközösség tagjainak tudta nélkül hiteleket vett fel. A társasház tulajdonosok felé hamis okiratokat, valótlan adatokat közölt a társasház költségvetéséről, bevételeiről és kiadásáról, tényleges teljesítéseiről, a kapott támogatások és felvett hitelek valós tartalmáról és összegéről. A megszerzett pénzeket egy részét ténylegesen nem a társasházak felújítására, hanem saját célra fordította.

A vádlott rávette testvéreit, hogy alapítsanak a saját nevükre építőipari vállalkozásokat és bocsássanak ki fiktív számlákat, olyan munkálatok elvégzésének igazolásáról, melyeket valójában nem teljesítettek.

Több esetben a társasházak közös tulajdonú épületrészeit nem a társasház érdekében kezelte, e körben a társasházak tudta nélkül ingyenesen bérbe adta a közös helyiségeket és lakásokat. Avagy a bérbeadott közös helyiségek után járó bérleti díjat és közös költséget, illetve közös költséget a tulajdonként használt garázsok után nem, vagy nem a társasház részére szedte be, hanem saját céljaira fordította, egy esetben pedig a társasház közös helyiségét a társasház tudta nélkül értékesíteni próbálta, jóhiszemű harmadik személytől vételárat vett át.

Továbbá építőipari cégekkel, különböző felújítási munkákra vállalkozási szerződést kötött, viszont pénzügyi forrás nem állt a társasházak rendelkezésére, így a kivitelező cégeknek is jelentős károkat okozott.

A vádlott cselekményével összességében több százmillió forint kárt okozott.

Érdeklődj a tárgyalásról: Gyimesi Kinga, 06/70-371-1410, gyimesik@budapestkornyekit.birosag.hu

2. Miskolc

Helyszín: Miskolci Törvényszék, Miskolc, Dózsa György út 4., I./113-as tárgyalóterem

Időpont: 2019. december 17. 8:30

Tárgy: több emberen elkövetett emberölés bűntette

Ami a tényállást illeti, az ózdi férfi a vád szerint előbb élettársát akarta megölni, majd a nő segítségére siető nevelt gyermekei életét oltotta ki. A rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott 2018. november 26-án ózdi otthonában éjjel támadt az alvó élettársára, akit egy 33 cm hosszúságú késsel mellkason szúrt.

A zajra felébredtek a nő gyermekei, akik megpróbálták édesanyjukat megvédeni, azonban a vádlott a két fiúra is késsel támadt, miközben azt hangoztatta „megöllek benneteket”. Az egyik fiatalt a mellkasán, a másikat a hátán szúrta meg, mindketten azonnal életüket vesztették.

A vádlott ezután a bejárati ajtót kulcsra zárta, a kulcsot a párnája alá rejtette, sérült élettársát az ágyra fektette és saját magán is sebet ejtett. A nő kérte a vádlottat, hogy engedje ki a házból, azonban a vádlott azzal utasította el a kérését, hogy: „most már együtt halunk meg”. A sértettnek órákkal később sikerült kijutnia a lakásból az utcára, ahol a járókelőktől kért segítséget.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Balogh Adrienn, sajtószóvivő, 06/46-815-385• 30/696-3810baloghadri@miskolcit.birosag.hu

3. Pécs

Helyszín: Pécsi Járásbíróság, Pécs, Széchenyi tér 14., földszint 16-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. december 17. 9:00

Tárgy: csalás bűntette

A vádirat szerint röviden: A két vádlott által irányított gazdasági társaság 2009. évben kötött szerződést a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt keretében Pécs Önkormányzatával beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében.

A Kft. a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni. A cég a munkák előfinanszírozásához szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett. A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz.

Pécs Önkormányzata, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtott számlákat kiegyenlítette, melynek során közel 2 milliárd forint kifizetésére került sor.

A fővállalkozó felé a benyújtott számlák teljes egészében kifizetésre kerültek, ily módon az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre álltak, azonban a kft-t irányító vádlottak azonban a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem vagy nem teljeskörűen fizették ki. A vádlottak az átutalt pénzösszegekből az alvállalkozóik kifizetése helyett 2009-2011. években összesen mintegy 350 millió forintot saját maguk, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft. részére fizettek ki kölcsön címén.

A két vádlott összesen 20 alvállalkozó részére a vállalkozói díjat nem fizették ki, mellyel cégenként 100.000,- Ft – 100.000.000,- Ft-ig terjedő kárt okoztak az alvállalkozóknak. A két vádlott alvállalkozóiknak összesen mintegy 550 millió forint kárt okozott, melyből 320 millió forint kár nem térült meg.

A két cégvezető, miután a kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyek részére értékesítették úgy, hogy a társaság ekkor még rendelkezésre álló 80 millió forint vagyonát eltulajdonították.

Ezen fiktív cégeladásban további négy személy vett részt, akiket az ügyészség szintén megvádolt. A gazdasági társaság két vezetőjét az ügyészség 23 rendbeli bűncselekménnyel vádolja, melyek közül a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 5 – 10 évig terjedő szabadságvesztés.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Barkaszi Attila, sajtószóvivő, 06/30-990-4247, barkaszia@pecsit.birosag.hu

4. Szeged

Szegedi Törvényszék, Szeged, Széchenyi tér 4., 235-ös tárgyalóterem

Időpont: 2019. december 17. 9:00

Tárgy: Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a vádlottak egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek keretében egy Szlovákiában működő cég nevében különféle műszaki cikkek vonatkozásában fiktív termékértékesítéseket és fiktív termékbeszerzéseket szerepeltettek az irányításuk alá tartozó cégek könyvelésében és
adóbevallásaiban, amelyekben a fiktív beszerzésekre tekintettel általános forgalmi adót igényeltek vissza. Valójában azonban a híradástechnikai, elektromos
háztartási és szórakoztató elektronikai termékek zöme Magyarország területét nem hagyta el, azok jellemzően web áruházakon keresztül kerültek értékesítésre.

A tényleges, bűncselekményt megvalósító tevékenység elfedésére fiktív értékesítési láncolatot hoztak létre a bűnszervezet közreműködésében érintett személyek és cégek részvételével.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika, sajtószóvivő, 06/30-4756-007, sajto_csongrad@szegedit

5. Budapest

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, Markó utca 27., földszint 51.

Időpont: 2019. december 19. 9:00

Tárgy: emberölés bűntette

Az ügy lényege: A vád szerint a vádlott nagyapja – a sértett – felesége halála után megszakította a kapcsolatot a fiával és a másik unokájával, a rokonai közül
csak a vádlottal beszélt. A vádlott különböző ürügyekkel – például főiskolai tandíjra – rendszeresen kért pénzt a sértettől, aki havi 80.000 -100.000
forint anyagi támogatásban részesítette, de 2011-ben például 10 millió forintért vásárolt neki egy lakást is a XI. kerületben.

A vádlott a lakást nemsokkal annak megvételét követően 8.5 millió forintért eladta és az árát felélte. A vádlott a lakás eladását, a főiskolai tanulmányainak
abbahagyását és azt, hogy erotikus filmekben szerepel, eltitkolta a nagyapja elől, illetve a családját is tudatosan távol tartotta tőle. Mivel a vádlott apja és testvére azt tervezték, hogy felkeresik a sértettet és beszámolnak neki a vádlott életviteléről, a vádlott attól tartva, hogy a hazugságainak lelepleződése esetén elveszíti a rendszeres anyagi forrását megölte a nagyapját, akinek holttestét először egy kukában, majd egy X. kerületi garázsban rejtette el.

A vádlott miután megölte nagyapját, vagyonának megszerzésére törekedett. Ennek érdekében nagyapja nevében okiratot hamisított, amikor pedig személyes jelenlétre volt szükség, pornófilmekben statisztaként szereplő ismerősével, a nagyapjával közel azonos korú II. rendű vádlottal játszatta el a nagyapja szerepét. A II. rendű vádlott – aki a sértett haláláról nem tudott – anyagi ellenszolgáltatásért cserébe a sértett nevében adásvételi szerződéseket, banki szerződéseket írt alá, okmányt igényelt.

Az ügyészség az I. rendű vádlottat 1 rendbeli nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 1 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.

A II. rendű vádlott ellen a vád 1 rendbeli jelentős kárt okozó csalás bűntette, 1 rendbeli nagyobb kárt okozó csalás bűntette, 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette és 1 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály, 06/1-354-6729, sajto@fovarosit.birosag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.