A felhő és a felhőszolgáltatások

Szerző: Kenéz György
Dátum: 2017. június 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felhő és a felhőszolgáltatások fogalma már a hétköznapi nyelvünkben is ismert, jóllehet még mindig sokan nem tudják, hogy pontosan miről is van szó akkor, amikor ezeket a szavakat hallják. Miután a szolgáltatások jó része már felhőben található, ezért érdemes kicsit jobban megismerkedni ezzel a témával.


A mindenkori számítástechnika-–informatika szívesen alkalmaz olyan kifejezéseket, amelyek – hasonlóan más szakterületek zsargonjához – mást jelentenek, mint a köznapi életben. A felhő komputing – nagyon találóan – azt a számítási rendszert jelenti, ami nincsen elérhető közelségben, valahol messze található, valahogy úgy, mint a felhő. Az analógia azonban itt véget ér, mert a felhők folyamatosan változnak, sőt el is tűnnek, ami a felhőszolgáltatásokra kevéssé jellemző.

A felhő alapvető tulajdonsága, hogy segítségével informatikai szolgáltatásokat tudok igénybe venni anélkül, hogy az ezekhez szükséges infrastruktúrát (hardvert és szoftvert) megvenném, és üzemeltetném. Másik jellemzője, hogy sok a felhasználója, akik a felhőben található szolgáltatásokat közösen használják. A felhő egyik előnye azonban éppen ebből a sok felhasználóból adódik, mivel így olcsó a szolgáltatás. Ez természetes, hiszen a szolgáltató beruházásai sok felhasználóra oszlanak szét, ily módon az egyedi költségek alacsonyak maradhatnak.

További jellemző, hogy a felhőszolgáltatás tulajdonságaiból fakadóan egy tetszőleges szolgáltatást új példányban, akár 10 perc alatt el lehet indítani. Ez új minőséget jelent az informatikában, ahol a hagyományos ügymenet szerint először költségvetési tervet kell készíteni az új informatikai infrastruktúra beszerzésére, a feladat megoldására szolgáló program tervezésére, elkészítésére. Ezek általában hónapokat vettek igénybe, és akkor még mindig nem volt biztos, hogy a kiadások eredményre vezetnek-e.

A szolgáltatók olyan sok feladatra adnak megoldást, hogy a felhőben csaknem tetszőleges informatikai szolgáltatást meg tudunk rendelni. Az igényeket az üzleti felhasználók határozzák meg. Mivel a felhőszolgáltatások mindenki számára elérhetők, ez lehetővé teszi, hogy ők maguk válasszák ki a szolgáltatást. Ez a másik nagy különbség a hagyományos informatikával szemben, ahol a megvalósítás először az igények felmérésével kezdődik, majd az igényekhez méretezik a beszerzendő eszközök mennyiségét stb. A felhasználói igények azonban általában a használattal jönnek meg, amihez a programtervezés és megvalósítás előnyösen alkalmazkodott agilis módszereivel. E metódus szerint a termék rövid periódusok ismétlődésével valósul meg, az elkészült rendszer funkcionalitását a periódusok között a felhasználók bevonásával tesztelik le. Így az elkészült termékből ritkán marad ki funkció, a fejlesztés azonban elhúzódhat. Lehetséges, hogy jó terméket kapunk, viszont nagyon sokat kell várnunk rá. Léteznek olyan esetek, ahol az ilyen hosszas fejlesztés konkrét veszteséget okoz. A felhőszolgáltatás megtalálásával az egész folyamat eltűnik, mindössze egy szolgáltatás-megrendeléssé válik.

A felhőszolgáltatások általában havi elszámolással történnek, de találunk órákban elszámoltakat is. Ez azt jelenti, hogy az előzőekben említett néhány perces – akár néhány órás – várakozás után a megrendelt szolgáltatás kipróbálható. És ha az nem vált be, akkor legfeljebb egy havi költséget buktunk a próbán. Ha ugyanez a hagyományos módszer szerint zajlott volna, akkor leírhatnánk veszteségként a teljes beruházási és fejlesztési költséget. (Ehhez még hozzátehetjük, hogy világszerte alacsony az informatikai beruházási projektek sikeressége, ez 30 százalék körül jár – ami elég elszomorító érték.)

Az előzőekben vázolt egyszerűség és sikeresség hozza létre a „shadow IT-t”, amely súlyos problémákat okozhat, különösen nagyobb méretű cégeknél. Egy másik cikk keretében foglalkozom majd ezzel a bizonyos „árnyék IT”-vel, ami feloldja az üzleti oldal gyorsasága és az informatikai szervezet tehetetlenségének ellentmondását.

Felhőtípusok

A felhőszolgáltatások három fő csoportba sorolhatók, annak függvényében, hogy a teljes infrastruktúra üzemeltetése miképpen oszlik meg a szolgáltató és a megrendelő között, vagyis melyik részéért felelős a szolgáltató, és mely – maradék – részéért a megrendelő. Ez az alább ismertetett megoldásoknál egyre nagyobb hányadban hárul a megrendelőre, a legnagyobb mértékben akkor, amikor magát az infrastruktúrát béreljük, és a legkevésbé akkor, amikor csak a programot, az applikációt vásároljuk meg.

A korábban, példaként említett megoldást, mint szolgáltatást vásároltuk meg a felhőből, ezt a típust SaaS-nek (Software as a Service) hívják. Ebben a megoldásban a szolgáltató felelőssége a teljes rendszer üzemeltetése, a szolgáltatás rendelkezésre állásának biztosításával. Ez vált a leggyakrabban használt felhőtípussá, mivel a szolgáltatásokat a szolgáltató megtervezi és kifejleszti, létrehozza, majd felkínálja felhasználásra. (Ezzel a módszerrel már néhány nap alatt létrehozható olyan szolgáltatás, amelyet a világon bárhonnan felhasználhatunk anélkül, hogy valamit installálnunk kellene a saját infrastruktúránk keretén belül). Ezt a szolgáltatástípust a legegyszerűbb megvásárolni, mert ha a felhasználó megtalálja, egy adott időtartam alatt akár ingyenesen is használhatja azt. Ha megtetszik neki, akkor egy bankkártyával előfizethet rá.

A következő típus, amikor a szolgáltatást az „operációs rendszertől” kezdjük. Ezt PaaS-nak (Platform as a Service) hívják. Itt a kiválasztott platformra (operációs rendszerre) a használható szolgáltatást nekünk kell kifejlesztetnünk, de ez az előzőekben említett tervezési problémával jár együtt. A szolgáltató itt csak a rendszer futtatásához szükséges infrastruktúráért felelős, a szoftvermegoldás a mi felelősségünk. Ez a szolgáltatási módszer a legkevésbé elterjedt, és manapság csökken a jelentősége.

A harmadik és egyben utolsó típus a teljes rendszer, a szervertől kezdve a mi felelősségünk, ezt IaaS-nak (Infrastructure as a Service) hívják. Az infrastruktúra általában nem fizikai gépet, hanem egy virtuális gépet jelent. Itt a teljes hálózatot nekünk kell felépítenünk, az operációs rendszertől az adatbáziskezelőn keresztül a teljes szolgáltatás megépítéséig.

Szolgáltatási szint

A felhőszolgáltatások paraméterei nem feltétlenül állandóak, a terhelés függvényében változhatnak. Ezek a paraméterek automatizálhatók, azaz nagyobb terhelés esetén a gép több processzort, több memóriát, több applikációt használhat. A terhelés csökkenésekor a rendszer visszaáll az eredeti állapotra. Ezzel a módszerrel költséget lehet megtakarítani, mivel nem kell a maximális terhelésre méretezett, nagyon erős rendszert bérelni, hanem elég azt csak a nagyobb terhelés esetére megvásárolni. Ha például egy havi pénzügyi zárásra gondolunk, az egy nagyvállalat esetében sem tart három napnál tovább. Vagyis, a 30 napból elegendő erre a három napra a nagy teljesítményű gép, a maradék 27 napra sokkal kisebb, olcsóbb is elég a napi teendőkre. A hagyományos informatikai rendszerekben mindenképpen a legnagyobb terhelésre kellene méretezni a rendszerünket, ami azt jelenti, hogy az idő 90 százalékában túlméretezett rendszerünk lenne.

[htmlbox jogtar_kepzes]

A rendszer képes arra, hogy meghibásodás esetén a szolgáltatást egy másik rendszeren tovább folytassa. Ez olyan tulajdonság, amelynek megvalósítása helyi szinten a beruházási költségek megtöbbszöröződését jelenti. Felhőben ez csupán egy beállítási lehetőség.

Legközelebb az ismert szolgáltatókat mutatom be, különös tekintettel arra, hogy a felhőszolgáltatások mennyiben segítik a csoportok közös munkavégzését.

Kapcsolódó cikkek:


Az informatikai biztonság versenyelőnyt jelent
2018. szeptember 7.

Az informatikai biztonság versenyelőnyt jelent

A legnagyobb informatikai kockázatot a munkavállalók és azok jelentik, akik akár szándékosan, akár véletlenül nem követik az informatikai biztonságra vonatkozó előírásokat, vagy egy internetről történő letöltés során rosszindulatú programokat is letöltenek.

A jogi munka elismerése hazánkban és a nagyvilágban
2018. július 6.

A jogászok kiemelkedő teljesítményét számos országban és nemzetközi szinten egyaránt elismerik. A különböző díjak már több évtizedes hagyományra tekintenek vissza, a jogászok, irodák különböző kategóriákban nyújthatnak be pályázatot. Gondoljunk csak bele, ha nem lennének kategóriák, milyen nehéz lenne dönteni egy startup technológiát és innovációt képviselő iroda és egy klasszikus jogterületeken mozgó, kiemelkedő teljesítményű iroda között.

 

A GDPR felértékeli az adatvédelmi szaktudást
2018. június 19.

A GDPR hatályba lépésével felértékelődik az adatvédelmi szakjogászok és a jogi szakokleveles szakemberek képzése, melyek az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének egyre népszerűbb kurzusai. A gyakorlatorientált tananyagról a NAIH szakemberei gondoskodnak, a legfrissebb hazai és európai jogalkalmazásokhoz igazodva. Ezekről is beszélgettünk Péterfalvi Attilával, a NAIH elnökével, a képzések felelősével.

Tilalomfák az ügyvédi honlap online marketingjében – Mit szabad, és mit nem?
2018. június 19.

A Magyar Ügyvédi Kamara keményen szabályozza az ügyvédek és irodáik internetes megjelenését. Az ügyvédek nélkülözni kénytelenek a hírlevélküldés és az eredmények bemutatásának eszközeit. Ugyanakkor sok lehetőségük van arra, hogy az interneten eredményesen jelenjenek meg, és ügyfeleket szerezzenek maguknak.

 

Költségspórolás technológiával
2018. május 8.

A vállalatok jogi osztályai az egyes eljárásaik kialakítása során döbbennek rá arra, hogy a jogi IT eszközök és eljárások segítséget nyújthatnak a költségek kordában tartásában. A jogi költségek alakulásával foglalkozó tanulmányban 59 amerikai vállalat jogi osztályát vizsgálták meg és ez alapján vontak le következtetéseket.