Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai cégvezetők között lényegesen többen érzékelik az európai uniós tagság előnyeit, mint ahányan hátrányokról számolnak be. Ez igaz a vállalkozások fejlődési lehetőségeinek tekintetében, de még inkább a gazdaság egésze szempontjából. A legnagyobb fejlődési potenciált az agráriumban sejtik a menedzserek.
Magyarország uniós tagsága egyértelműen pozitív hatású a hazai vállalati szférára– ez derült ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014 májusában végzett. Ennek során feldolgozóipari, építőipari, kereskedő és üzleti szolgáltató vállalkozásokat kérdeztek meg; az eredmények összesen 1004 cégvezető véleményén alapulnak. E szerint amikor arra a kérdésre kell válaszolni, miként hatott az EU-tagság a saját vállalkozás fejlődésére, a vállalatok irányítóinak 49 százaléka úgy véli, a mérleg nyelve egyértelműen a pozitívumok felé billen, miközben a hátrányokat mindössze 6 százalékuk látja túlsúlyban. A megkérdezettek 45 százaléka céges szempontból sem pozitív, sem negatív hatásait nem érzékeli az Európai Unióhoz való tartozásnak.
A friss felmérés azt is kimutatta: minél nagyobb egy vállalkozás, annál sikeresebben képes kihasználni a tagság kínálta előnyöket. A 250 főnél többet foglalkoztatóknak a 77 százaléka, az 51–250 fős társaságoknak a 62 százaléka, míg az ennél kisebbeknek átlagosan a 42 százaléka jelezte a pozitív hatások dominanciáját. A legapróbbak életét eddig gyakorlatilag alig befolyásolta a csatlakozás: a legfeljebb 10 fős vállalkozások csaknem kétharmada semlegesen nyilatkozott.
Ágazati szempontból is markáns eltérések mutatkoznak. Az építőanyag-gyártásban érdekelt vállalatok88 százaléka, az IT-szektorban működők négyötöde,a gépipariaknak pedig a 72 százaléka jött ki jól a csatlakozásból. A hátrányok túlsúlyára a leginkább a bőrtermékek gyártói és a szállítás, raktározás, logisztika ágazat képviselői panaszkodtak, 20, illetve 15 százalékos arányban.
A cégvezetőket arról is megkérdezték, hogy a magyar gazdaság egésze szempontjából miként
értékelik az EU-tagságot. E téren az összkép még pozitívabbra adódott: a kedvező hatást tapasztalók 69 százalékot képviselnek, miközben az inkább negatívumokat érzékelők súlya 12 százalékos. A jövőkép viszont nem túlságosan optimista. A válaszadók bő egynegyede arra számít, hogy 2020-ig az egy főre jutó GDP tekintetében lemaradásunk tovább nő az uniós átlaghoz képest, további 42 százalék pedig stagnálást valószínűsít; a közeledésben csupán 32 százaléknyian bíznak.
Az egyes szektorok jövőjét, kilátásait firtató kérdésre a legtöbben, 38 százaléknyian, az agráriumot említették olyan ágazatként, amelyik az évtized végéig a leggyorsabb fejlődési lehetőség előtt áll.A gépiparról (azon belül főként a járműgyártásról) ugyanezt 30 százalék vélelmezte, míg a bronzérmes helyre a hosszú mélyrepülés után ismét beindulni látszó építőipar futott be, 16 százalékos említési gyakorisággal. Szintén kétszámjegyű arányt tud felmutatni az IT-szektor (14), a feldolgozóipar gépiparon kívüli része (13)és a turizmus (11 százalék).A lista végén a sokféle teherrel sújtott kereskedelem, energiaszektorés pénzügyi ágazat állnak.
