Jogászok helyett algoritmusok

Késő repülőgép, hibás termék? – a ’legal techs’ egyszerűbbé teheti a fogyasztói jogok érvényesítését. A technológia létezik, Amerikában egyre elterjedtebb, Európában most kezdik alkalmazni és a jogszerűségéről vitatkozni. Ám tény, az igazságszolgáltatás és az ügyvédi munka is digitalizálódik.

A ’legal techs’ illetve ’legal technology’ kifejezés szoftvereket, illetve online szolgáltatókat takar, amelyek jogi munkafolyamatokat automatizálnak. A repülő késése esetén az interneten néhány kérdésre válaszolni (a repülőjegy ára, a menetrendi és a valós indulási, illetve érkezési időpont stb.), és az algoritmus megállapítja, hogy fennáll-e a kártérítési igény. Pozitív válasz esetén rögtön meg is lehet kötni a megbízási szerződést. Mindez teljesen automatizált. Fizetni csak siker esetén, a kifizetett kártérítés arányában kell. Tehát minden kockázat a ’legal techs’ vállalkozásé.

A jelenség nem új. A ’legal techs’ első generációja hosszú ideje segíti a jogászok munkáját. A jól ismert szoftverek azonban nem helyettesítik, csak segítik az ügyvédi tevékenységet. A legismertebb magyar példa az OptiJUS.

A második generációt, az automatizált ügyvédi szolgáltatásokat Európában egyelőre csak start-up cégek kínálják. Az USA-ban már 550 vállalkozás kínál ilyen szolgáltatást. Németországban is dinamikusan nő a számuk, de még csak néhány tucatnyian vannak. Például a lakásokkal kapcsolatos bérlői igényekre specializálódott német wenigermiete.de. Több tízezer bérlő keresi fel évente a weboldalt. A 15 munkatárs egyidejűleg körülbelül 10 ezer jogesetet koordinál! Egy klasszikus ügyvédi irodában 150-200 jogász tudná ezt a munkát elvégezni. Digitalizálnak minden munkafolyamatot, amelynél ez lehetséges.

Egy részben jogi asszisztensekből álló ’settlement team’ kiválasztja azokat az eseteket, amelyekben a jogi helyzet egyértelmű, ezért jó esély van a peren kívüli megegyezésre. Ezeknek az ügyeknek a lebonyolításnál különösen nagy szerepet kapnak a szoftverek.

A bonyolultabb ügyek, illetve azok az esetek, ahol a másik fél vitatja a követelést, s így perre kell számítani, a ’court team’ elé kerülnek. Ebben már jogászok dolgoznak, akik részben maguk menedzselik az eseteket, részben külsős ügyvédeknek adnak megbízást.

A start-up által kifejlesztett program néhány információ alapján nem csak azt tudja eldönteni, jogos-e az igény, hanem sok munkafolyamatot is el tud végezni az igény érvényesítésével összefüggésben, például a fizetési felszólítás vagy a keresetlevél elkészítését. A hasonló tényállásoknál az ügyek többségében ugyan azok az érvek és ellenérvek jönnek elő. Ezeket ismeri a szoftver, így át tudja venni a jogi pingpongot: a fogyasztó felszólít, a szolgáltató válaszol, a fogyasztó viszontválaszt ad, etcetera. A jogászoknak nem kell levelek, e-mailek megírásával vesződniük.

Minél több a megbízás, annál több ügytípus kristályosodik ki és válik automatizálhatóvá a lebonyolításuk. „Állítom, hogy standard ügyben ügyvéd se lenne képes jobb fizetési felszólítást, vagy keresetlevelet írni, mint a szoftverünk” – mondja a wenigermiete.de alapítója, Daniel Halmer, aki évekig ügyvédként dolgozott. Egyenesen a minőség javulását, az emberi figyelmetlenségből eredő tévedések megszűnését reméli a ’legal techs’ térnyerésétől. Azt azonban Halmer sem vitatja, hogy ha ritka ügytípus kerül elő, előfordulhatnak minőségi problémák.

Könnyebb, gyorsabb, olcsóbb igényérvényesítés

A ’legal techs’ azokon a jogterületeken sikeres, ahol sok esetnél hasonlóak a jogalapok és a megítélt kártérítések összegei is. Ezek a szoftverek segítségével gyorsan és olcsón menedzselhetők. A légi utasok jogainak érvényesítése, szavatossági, jótállási és más fogyasztóvédelmi ügyek tipikusan ebbe a körbe tartoznak. A légitársaságok elleni kártérítésekre Németországban már két platform is szakosodott: az EU-Flight és az Ersatz-Pilot.

A ’legal techs’ terjedésének legnagyobb nyertesei tehát a fogyasztók. Tipikusan kisebb kártérítési ügyekben korábban a szolgáltatók sokszor megtagadták a jogos követelések teljesítését, mert tudtát, hogy a fogyasztók 200-300 euró miatt nem fognak ügyvédet megbízni, illetve bíróságra járni. A ’legal techs’ segítségével néhány kattintással, előzetes fizetés és kockázat nélkül érvényesíthetik az igényüket. A Német Ügyvédi Kamara tanulmánya szerint a magas költségek miatt jelenleg a fogyasztók és a kisvállalkozások 70-80 százaléka nincs jelen a jogi piacon. Ezen változtathat a ’legal techs’.

A jogi eljárások automatizálása azonban már a jóval fajsúlyosabb ügyekben is terjed. Ezeken a területeken még kevés a digitális szolgáltató, ők viszont annál nagyobb üzleteket csinálnak. Példa erre a Myright. A szintén német start-up a szoftvermanipuláció miatt a Volkswagent perelni akaró fogyasztókra specializálódott. Hatalmas összegekről van szó, ezért a VW az egész üzleti modell ellen indított támadást. A világ második legnagyobb autógyártója szerint a Myright nem jogosult a VW-tulajdonosok nevében eljárni. Hivatkozásuk jogalapja a német ügyvédi törvény. Ennek értelmében alapvetően csak ügyvédek adhatnak jogi tanácsokat és láthatnak el jogi képviseletet. Ezzel a szabállyal akar a jogalkotó védelmet nyújtani a zugírászat ellen.

Monopóliumukat féltő ügyvédek

Az ügyvédek képviseleti monopóliuma felett árgus szemekkel őrködő Német Ügyvédi Kamarának nem tetszik a ’legal techs’ koncepció. A vállalkozások foglalkoztatnak ugyan ügyvédeket, de térnyerésük egyértelműen az ügyvédi irodák kárára megy.

Minthogy a Myright, a wenigermiete.de és társaik nem ügyvédi irodák, nem nyújthatnak jogi szolgáltatásokat. Egy jogszabályi kiskaput használnak ki: magukra engedményeztetik az ügyfeleik követeléseit és ez után, mint saját igényüket érvényesítik ezeket. Kvázi inkasszó cégként működnek és így saját ügyükben eljárhatnak. A Berlini Ügyvédi Kamara szerint azonban a ’legal techs’ cégek túllépnek a törvényi kereteken. Ezért eljárást indítottak a wenigermiete.de ellen. Álláspontjuk szerint a vállalkozás jogi szolgáltatást nyújt, amelyre csak ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lenne jogosult.

Az elsőfokú bíróság elutasította a kamara keresetét (LG Berlin, Az. 15 O 60/18). A bíróság álláspontja szerint a wenigermiete.de nem sérti se a versenyjogi, se pedig a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényt. Az ítélet még tovább megy: „A szolgáltatás hasznos a fogyasztók és a jogi szolgáltatások piaca szempontjából is. Olyanok tudják érvényesíteni jogigényüket, akik nagy valószínűséggel egy ügyvédi irodát nem kerestek volna fel a problémájukkal.” A bíróság kifejtette, hogy a nem ügyvédi irodának minősülő társaság csak a vonatkozó törvényben kifejezetten megnevezett jogi szolgáltatásokat nyújthat (§ 3 RDG). Ebbe a körbe tartozik az inkasszó. Az erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozások, mint a wenigermiete.de, az inkasszálással összefüggésben jogi tanácsokat is adhatnak a megbízói számára.

Az ítélet részben elmarasztalta az alperest is, amiért a ’jogi tanácsadócég’ megnevezést használta (Rechtsdienstleistungsgesllschaft). Ez a bíróság szerint azt a téves benyomást keltheti, hogy ügyvédi irodáról van szó (Rechtsanwaltsgesellschaft).

A kamara jogorvoslattal élt. Az ügy várhatóan a BGH, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon elé fog kerülni.

A jogi helyzet tisztázásig sok ’legal techs’ vállalkozás választott bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nyújt szolgáltatást, illetve fogyasztók és szolgáltatók közötti mediációt vállal. Az USA-ban és Franciaországban ezen a két területen már meghatározó a piaci részesedésük. Németországban a mediációban a janoFair a legismertebb szereplő.

Kézenfekvő megoldás lenne a ’legal techs’ vállalkozások ügyvédi irodává alakulása. A gazdasági modelljük alapját képző sikerdíjas rendszert azonban tiltja az ügyvédi törvény a jogi szolgáltatást nyújtók számára. Ezért a Német Start-up Szövetség jogi megbízottja, Felix Walter törvénymódosítást sürget. „Mi is azt szeretnénk, ha a ’legal techs’ cégek kiléphetnének a szürke zónából és a jogalkotó világos helyzetet teremtene.” A jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény módosítását javasolják. Az inkasszócégek számára is megengednék a jogi szolgáltatások nyújtását.

A parlamentben a liberálisok karolták fel a kezdeményezést. Az FDP javaslata szerint az ’automatizált jogi szolgáltatás’ lex specialis lenne, amire nem vonatkoznának a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény korlátozásai. A párt el akarja kerülni, hogy a jogász szakmai túlzott védelmével Németország lemaradjon a nemzetközi trendről és a területen aktív német start-up-ok ellehetetlenüljenek. A Német Ügyvédi Kamara minden lazítást mereven elutasít.

A jövő elkezdődött

Stephan Breidenbach a magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának professzora szerint a digitalizáció alapvetően fogja megváltoztatni a jogi szolgáltatások piacát. A ’legal techs’-en is túlmenő átalakulást prognosztizál. „A jogi döntések szabályok alapján születnek. Ha a szabályok kizárólag adatokon alapulnak, akkor ezek digitalizálhatók és a döntések automatizálhatók.” Ezért szerinte a jövőben az algoritmusok, szoftverek és a mesterséges intelligencia sokkal nagyobb szerepet fognak játszani a jogban.

A terület legismertebb német szakértője, Breidenbach a ’legal techs’ harmadik generációját is megemlíti, amelyben a mesterséges intelligencia a teljes ügy lebonyolítását átveszi. Például a szoftverek teljesen önállóan készítenek és dolgoznak fel szerződéseket, illetve jogi levelezést. Ez a ’smart contract’ világa, amelynek legfontosabb pionírja az USA-ban a ’90-es években és egyben az elnevezés kitalálója a magyar származású Nick Szabo volt.

Breidenbach szerint az ügyvédi irodák után az igazságszolgáltatást is el fogják érni a változások. Attól azonban nem tart, hogy a gépek teljesen átveszik az ügyvédek és bírók szerepét. „Még, ha ez technikailag egyszer lehetséges is lenne, a társadalom nem fogadná el, hogy bíró helyett egy robot döntsön.”

Arra már ma is van példa, hogy a bíróságok szoftvereket használnak a döntéseik meghozatalánál. Például a családjog területén a gyerektartás összegének megállapításánál.

Az ügyvédek annyiban joggal aggódnak, hogy sok tevékenységhez, amelyet ma csak ők láthatnak el, a jövőben nem lesz szükség állam- és szakvizsgázott szakemberekre. Breidenbach ezt nem látja problémának. Erőforrás-pazarlásnak tartja, hogy csak sok éves tanulás után szabad sablonos jogi dokumentumokat, például szerződéseket vagy keresetleveleket elkészíteni. Ezek ma az ügyvédi munka oroszlánrészét adják. A jövőben gépek vehetik át. Erre példa az Ausztriában 2018 óta működő vertragen.at, egy automatizált szerződéskészítő. Az oldal szerződéstípusok tucatjait kínálja, amelyeknél a gyakorlatban a személyes adaton és néhány, a szerződés trágyához kapcsolódó információn kívül minden változatlan: ingóság adásvétele, bérleti szerződés felmondás, kölcsön és ajándékozási szerződés. Az online formula kitöltése után 65 euróért személyre szabott kontraktust kapunk.

Breidenbach szerint a jogi szolgáltatások iránt nőni, az ügyvédek iránt viszont csökkenni fog a kereslet. „Az ügyvédségnek el kell gondolkozni, mi az a plusz szolgáltatás, amivel attraktívvá válik az egyszerű ügyeket gyorsabban és olcsóbban elintéző szoftverekkel szemben. Az empátia, az ügyfél meghallgatás, személyes törődés lehet ez a többletszolgáltatás.”

Az igazságügyi tárca is foglalkozik az új jelenséggel. Viszont nem az ügyvédség aggodalmai, hanem az a kérdés áll a középpontban, miként lehetnek a ’legal techs’ segítségével hatékonyabbá tenni az igazságszolgáltatást. Még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos eljárások megszűnnek a jövőben, mert szoftverek, illetve mesterséges intelligencia segítségével elintézhetők lesznek. A kérdés, melyek lesznek ezek az eljárások, és a szoftverek milyen jogi feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.

Volker Römermann, aki a társaság-, csőd és ügyvédi jog professzora a berlini Humbold Egyetemen az alaptörvényben lefektetett vállalkozási szabadságot (Art. 12 GG) látná megsértve, ha jogszabály korlátozná a ’legal techs’ szolgáltatók tevékenységét. Ugyanakkor szükségesnek tartja a jogi szabályozást és a hatósági felügyeletet. Kötelezné a cégeket algoritmusaik hozzáférhetővé tételére az összejátszások kizárása érdekében. Ma ugyanis semmi nem akadályozza meg, hogy például egy utasjogok érvényesítését kínáló platform együttműködjön egy légitársasággal: algoritmusával jogos követeléseket minősíthet jogalap nélkülinek, illetve a jogszabály szerintinél kisebb összegű kártérítést valószínűsíthet a gyanútlan felhasználó számára.

A terület jelentőségét mutatja, hogy Németországban már a Heidelbergi, a Münsteri és a Müncheni Egyetem oktatási kínálatában is szerepel a ’legal techs’. Igaz, csak speciális kollégiumok keretében.

A ’legal techs’ a többség szerint minden fenntartás ellenére jót hoz a fogyasztóknak és az igazságszolgáltatásnak is, gyorsabb, olcsóbb eljárásokat és könnyebben érvényesíthető jogokat.

Kapcsolódó cikkek:


Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?
2019. november 15.

Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?

A fúziók ellenőrzésére vonatkozó munkamegosztás az Európai Unió Bizottsága valamint a tagállami versenyhatóságok között első látásra világos hatásköri szabályokon nyugszik. A főszabály szerint a tagállami versenyhatóságok nem dönthetnek olyan fúzióról, amely a Bizottság hatáskörébe tartozik, és fordítva, a szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottság sem dönthet olyan összefonódásokról, amely a tagállami versenyhatóságok hatáskörében van.