Jogászok helyett algoritmusok

Késő repülőgép, hibás termék? – a ’legal techs’ egyszerűbbé teheti a fogyasztói jogok érvényesítését. A technológia létezik, Amerikában egyre elterjedtebb, Európában most kezdik alkalmazni és a jogszerűségéről vitatkozni. Ám tény, az igazságszolgáltatás és az ügyvédi munka is digitalizálódik.

A ’legal techs’ illetve ’legal technology’ kifejezés szoftvereket, illetve online szolgáltatókat takar, amelyek jogi munkafolyamatokat automatizálnak. A repülő késése esetén az interneten néhány kérdésre válaszolni (a repülőjegy ára, a menetrendi és a valós indulási, illetve érkezési időpont stb.), és az algoritmus megállapítja, hogy fennáll-e a kártérítési igény. Pozitív válasz esetén rögtön meg is lehet kötni a megbízási szerződést. Mindez teljesen automatizált. Fizetni csak siker esetén, a kifizetett kártérítés arányában kell. Tehát minden kockázat a ’legal techs’ vállalkozásé.

A jelenség nem új. A ’legal techs’ első generációja hosszú ideje segíti a jogászok munkáját. A jól ismert szoftverek azonban nem helyettesítik, csak segítik az ügyvédi tevékenységet. A legismertebb magyar példa az OptiJUS.

A második generációt, az automatizált ügyvédi szolgáltatásokat Európában egyelőre csak start-up cégek kínálják. Az USA-ban már 550 vállalkozás kínál ilyen szolgáltatást. Németországban is dinamikusan nő a számuk, de még csak néhány tucatnyian vannak. Például a lakásokkal kapcsolatos bérlői igényekre specializálódott német wenigermiete.de. Több tízezer bérlő keresi fel évente a weboldalt. A 15 munkatárs egyidejűleg körülbelül 10 ezer jogesetet koordinál! Egy klasszikus ügyvédi irodában 150-200 jogász tudná ezt a munkát elvégezni. Digitalizálnak minden munkafolyamatot, amelynél ez lehetséges.

Egy részben jogi asszisztensekből álló ’settlement team’ kiválasztja azokat az eseteket, amelyekben a jogi helyzet egyértelmű, ezért jó esély van a peren kívüli megegyezésre. Ezeknek az ügyeknek a lebonyolításnál különösen nagy szerepet kapnak a szoftverek.

A bonyolultabb ügyek, illetve azok az esetek, ahol a másik fél vitatja a követelést, s így perre kell számítani, a ’court team’ elé kerülnek. Ebben már jogászok dolgoznak, akik részben maguk menedzselik az eseteket, részben külsős ügyvédeknek adnak megbízást.

A start-up által kifejlesztett program néhány információ alapján nem csak azt tudja eldönteni, jogos-e az igény, hanem sok munkafolyamatot is el tud végezni az igény érvényesítésével összefüggésben, például a fizetési felszólítás vagy a keresetlevél elkészítését. A hasonló tényállásoknál az ügyek többségében ugyan azok az érvek és ellenérvek jönnek elő. Ezeket ismeri a szoftver, így át tudja venni a jogi pingpongot: a fogyasztó felszólít, a szolgáltató válaszol, a fogyasztó viszontválaszt ad, etcetera. A jogászoknak nem kell levelek, e-mailek megírásával vesződniük.

Minél több a megbízás, annál több ügytípus kristályosodik ki és válik automatizálhatóvá a lebonyolításuk. „Állítom, hogy standard ügyben ügyvéd se lenne képes jobb fizetési felszólítást, vagy keresetlevelet írni, mint a szoftverünk” – mondja a wenigermiete.de alapítója, Daniel Halmer, aki évekig ügyvédként dolgozott. Egyenesen a minőség javulását, az emberi figyelmetlenségből eredő tévedések megszűnését reméli a ’legal techs’ térnyerésétől. Azt azonban Halmer sem vitatja, hogy ha ritka ügytípus kerül elő, előfordulhatnak minőségi problémák.

Könnyebb, gyorsabb, olcsóbb igényérvényesítés

A ’legal techs’ azokon a jogterületeken sikeres, ahol sok esetnél hasonlóak a jogalapok és a megítélt kártérítések összegei is. Ezek a szoftverek segítségével gyorsan és olcsón menedzselhetők. A légi utasok jogainak érvényesítése, szavatossági, jótállási és más fogyasztóvédelmi ügyek tipikusan ebbe a körbe tartoznak. A légitársaságok elleni kártérítésekre Németországban már két platform is szakosodott: az EU-Flight és az Ersatz-Pilot.

A ’legal techs’ terjedésének legnagyobb nyertesei tehát a fogyasztók. Tipikusan kisebb kártérítési ügyekben korábban a szolgáltatók sokszor megtagadták a jogos követelések teljesítését, mert tudtát, hogy a fogyasztók 200-300 euró miatt nem fognak ügyvédet megbízni, illetve bíróságra járni. A ’legal techs’ segítségével néhány kattintással, előzetes fizetés és kockázat nélkül érvényesíthetik az igényüket. A Német Ügyvédi Kamara tanulmánya szerint a magas költségek miatt jelenleg a fogyasztók és a kisvállalkozások 70-80 százaléka nincs jelen a jogi piacon. Ezen változtathat a ’legal techs’.

A jogi eljárások automatizálása azonban már a jóval fajsúlyosabb ügyekben is terjed. Ezeken a területeken még kevés a digitális szolgáltató, ők viszont annál nagyobb üzleteket csinálnak. Példa erre a Myright. A szintén német start-up a szoftvermanipuláció miatt a Volkswagent perelni akaró fogyasztókra specializálódott. Hatalmas összegekről van szó, ezért a VW az egész üzleti modell ellen indított támadást. A világ második legnagyobb autógyártója szerint a Myright nem jogosult a VW-tulajdonosok nevében eljárni. Hivatkozásuk jogalapja a német ügyvédi törvény. Ennek értelmében alapvetően csak ügyvédek adhatnak jogi tanácsokat és láthatnak el jogi képviseletet. Ezzel a szabállyal akar a jogalkotó védelmet nyújtani a zugírászat ellen.

Monopóliumukat féltő ügyvédek

Az ügyvédek képviseleti monopóliuma felett árgus szemekkel őrködő Német Ügyvédi Kamarának nem tetszik a ’legal techs’ koncepció. A vállalkozások foglalkoztatnak ugyan ügyvédeket, de térnyerésük egyértelműen az ügyvédi irodák kárára megy.

Minthogy a Myright, a wenigermiete.de és társaik nem ügyvédi irodák, nem nyújthatnak jogi szolgáltatásokat. Egy jogszabályi kiskaput használnak ki: magukra engedményeztetik az ügyfeleik követeléseit és ez után, mint saját igényüket érvényesítik ezeket. Kvázi inkasszó cégként működnek és így saját ügyükben eljárhatnak. A Berlini Ügyvédi Kamara szerint azonban a ’legal techs’ cégek túllépnek a törvényi kereteken. Ezért eljárást indítottak a wenigermiete.de ellen. Álláspontjuk szerint a vállalkozás jogi szolgáltatást nyújt, amelyre csak ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lenne jogosult.

Az elsőfokú bíróság elutasította a kamara keresetét (LG Berlin, Az. 15 O 60/18). A bíróság álláspontja szerint a wenigermiete.de nem sérti se a versenyjogi, se pedig a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényt. Az ítélet még tovább megy: „A szolgáltatás hasznos a fogyasztók és a jogi szolgáltatások piaca szempontjából is. Olyanok tudják érvényesíteni jogigényüket, akik nagy valószínűséggel egy ügyvédi irodát nem kerestek volna fel a problémájukkal.” A bíróság kifejtette, hogy a nem ügyvédi irodának minősülő társaság csak a vonatkozó törvényben kifejezetten megnevezett jogi szolgáltatásokat nyújthat (§ 3 RDG). Ebbe a körbe tartozik az inkasszó. Az erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozások, mint a wenigermiete.de, az inkasszálással összefüggésben jogi tanácsokat is adhatnak a megbízói számára.

Az ítélet részben elmarasztalta az alperest is, amiért a ’jogi tanácsadócég’ megnevezést használta (Rechtsdienstleistungsgesllschaft). Ez a bíróság szerint azt a téves benyomást keltheti, hogy ügyvédi irodáról van szó (Rechtsanwaltsgesellschaft).

A kamara jogorvoslattal élt. Az ügy várhatóan a BGH, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon elé fog kerülni.

A jogi helyzet tisztázásig sok ’legal techs’ vállalkozás választott bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nyújt szolgáltatást, illetve fogyasztók és szolgáltatók közötti mediációt vállal. Az USA-ban és Franciaországban ezen a két területen már meghatározó a piaci részesedésük. Németországban a mediációban a janoFair a legismertebb szereplő.

Kézenfekvő megoldás lenne a ’legal techs’ vállalkozások ügyvédi irodává alakulása. A gazdasági modelljük alapját képző sikerdíjas rendszert azonban tiltja az ügyvédi törvény a jogi szolgáltatást nyújtók számára. Ezért a Német Start-up Szövetség jogi megbízottja, Felix Walter törvénymódosítást sürget. „Mi is azt szeretnénk, ha a ’legal techs’ cégek kiléphetnének a szürke zónából és a jogalkotó világos helyzetet teremtene.” A jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény módosítását javasolják. Az inkasszócégek számára is megengednék a jogi szolgáltatások nyújtását.

A parlamentben a liberálisok karolták fel a kezdeményezést. Az FDP javaslata szerint az ’automatizált jogi szolgáltatás’ lex specialis lenne, amire nem vonatkoznának a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény korlátozásai. A párt el akarja kerülni, hogy a jogász szakmai túlzott védelmével Németország lemaradjon a nemzetközi trendről és a területen aktív német start-up-ok ellehetetlenüljenek. A Német Ügyvédi Kamara minden lazítást mereven elutasít.

A jövő elkezdődött

Stephan Breidenbach a magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának professzora szerint a digitalizáció alapvetően fogja megváltoztatni a jogi szolgáltatások piacát. A ’legal techs’-en is túlmenő átalakulást prognosztizál. „A jogi döntések szabályok alapján születnek. Ha a szabályok kizárólag adatokon alapulnak, akkor ezek digitalizálhatók és a döntések automatizálhatók.” Ezért szerinte a jövőben az algoritmusok, szoftverek és a mesterséges intelligencia sokkal nagyobb szerepet fognak játszani a jogban.

A terület legismertebb német szakértője, Breidenbach a ’legal techs’ harmadik generációját is megemlíti, amelyben a mesterséges intelligencia a teljes ügy lebonyolítását átveszi. Például a szoftverek teljesen önállóan készítenek és dolgoznak fel szerződéseket, illetve jogi levelezést. Ez a ’smart contract’ világa, amelynek legfontosabb pionírja az USA-ban a ’90-es években és egyben az elnevezés kitalálója a magyar származású Nick Szabo volt.

Breidenbach szerint az ügyvédi irodák után az igazságszolgáltatást is el fogják érni a változások. Attól azonban nem tart, hogy a gépek teljesen átveszik az ügyvédek és bírók szerepét. „Még, ha ez technikailag egyszer lehetséges is lenne, a társadalom nem fogadná el, hogy bíró helyett egy robot döntsön.”

Arra már ma is van példa, hogy a bíróságok szoftvereket használnak a döntéseik meghozatalánál. Például a családjog területén a gyerektartás összegének megállapításánál.

Az ügyvédek annyiban joggal aggódnak, hogy sok tevékenységhez, amelyet ma csak ők láthatnak el, a jövőben nem lesz szükség állam- és szakvizsgázott szakemberekre. Breidenbach ezt nem látja problémának. Erőforrás-pazarlásnak tartja, hogy csak sok éves tanulás után szabad sablonos jogi dokumentumokat, például szerződéseket vagy keresetleveleket elkészíteni. Ezek ma az ügyvédi munka oroszlánrészét adják. A jövőben gépek vehetik át. Erre példa az Ausztriában 2018 óta működő vertragen.at, egy automatizált szerződéskészítő. Az oldal szerződéstípusok tucatjait kínálja, amelyeknél a gyakorlatban a személyes adaton és néhány, a szerződés trágyához kapcsolódó információn kívül minden változatlan: ingóság adásvétele, bérleti szerződés felmondás, kölcsön és ajándékozási szerződés. Az online formula kitöltése után 65 euróért személyre szabott kontraktust kapunk.

Breidenbach szerint a jogi szolgáltatások iránt nőni, az ügyvédek iránt viszont csökkenni fog a kereslet. „Az ügyvédségnek el kell gondolkozni, mi az a plusz szolgáltatás, amivel attraktívvá válik az egyszerű ügyeket gyorsabban és olcsóbban elintéző szoftverekkel szemben. Az empátia, az ügyfél meghallgatás, személyes törődés lehet ez a többletszolgáltatás.”

Az igazságügyi tárca is foglalkozik az új jelenséggel. Viszont nem az ügyvédség aggodalmai, hanem az a kérdés áll a középpontban, miként lehetnek a ’legal techs’ segítségével hatékonyabbá tenni az igazságszolgáltatást. Még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos eljárások megszűnnek a jövőben, mert szoftverek, illetve mesterséges intelligencia segítségével elintézhetők lesznek. A kérdés, melyek lesznek ezek az eljárások, és a szoftverek milyen jogi feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.

Volker Römermann, aki a társaság-, csőd és ügyvédi jog professzora a berlini Humbold Egyetemen az alaptörvényben lefektetett vállalkozási szabadságot (Art. 12 GG) látná megsértve, ha jogszabály korlátozná a ’legal techs’ szolgáltatók tevékenységét. Ugyanakkor szükségesnek tartja a jogi szabályozást és a hatósági felügyeletet. Kötelezné a cégeket algoritmusaik hozzáférhetővé tételére az összejátszások kizárása érdekében. Ma ugyanis semmi nem akadályozza meg, hogy például egy utasjogok érvényesítését kínáló platform együttműködjön egy légitársasággal: algoritmusával jogos követeléseket minősíthet jogalap nélkülinek, illetve a jogszabály szerintinél kisebb összegű kártérítést valószínűsíthet a gyanútlan felhasználó számára.

A terület jelentőségét mutatja, hogy Németországban már a Heidelbergi, a Münsteri és a Müncheni Egyetem oktatási kínálatában is szerepel a ’legal techs’. Igaz, csak speciális kollégiumok keretében.

A ’legal techs’ a többség szerint minden fenntartás ellenére jót hoz a fogyasztóknak és az igazságszolgáltatásnak is, gyorsabb, olcsóbb eljárásokat és könnyebben érvényesíthető jogokat.

Kapcsolódó cikkek:


Hogyan hat a járvány az ügyvédi munka díjazására?
2020. május 12.

Hogyan hat a járvány az ügyvédi munka díjazására?

A cégek a koronavírus járvány nyomán esetleg kiszámíthatóbb árazásra szoríthatják az ügyvédi irodákat, de az elszámolási egység továbbra is a számlázható óra lesz, annak ellenére, hogy az ügyvédi irodák egyre több technológiát alkalmaznak, amely a munkaerőigényüket csökkenti.

Lehallgat a házam?
2020. május 1.

Lehallgat a házam?

Vajon az intelligens hűtőszekrény vagy az intelligens hangszóró veszélyt jelenthet az ügyvédi titoktartásra? Ez a kérdés napjainkban egyre többször merül fel.

GDPR az ügyvédi irodában
2020. április 24.

GDPR az ügyvédi irodában

Az ügyvéd egy különleges bizalmi viszonyban van ügyfelével, amelyet nem jellemezhet bizonytalanság egy olyan korban, amikor a jogi szolgáltatók versenyképességüket új technológiák és okos eszközök használatával kívánják fenntartani.