Nem talál szavakat a magyar jog a bitcoin-ra

Szerző: Szalbot Balázs
Dátum: 2017. június 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bitcoin polgári jogi megítélése kapcsán felmerülő kérdéseket, illetve a jogalkalmazó előtti kihívásokat vizsgálja az Advocatus, a DLA Piper blogjának legújabb bejegyzése.


Mielőtt elkezdenénk foglalkozni a bitcoin felhasználási lehetőségeivel, illetve ezek pénzügyi jogi vonatkozásaival, először az alapvető polgári jogi kategóriák között kell elhelyezünk, azaz meg kell vizsgálnunk, hogy (i) dolognak, (ii) jognak, vagy (iii) követelésnek minősül-e a bitcoin (illetve a hasonló elven működő virtuális valuták).

  1. A bitcoin mint dolog

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: “Ptk.”) szerint dolog alatt birtokba vehető testi tárgyat kell érteni. A virtuális pénzek azonban fizikai megnyilvánulással, térbeli körülhatároltsággal nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az immateriális, testetlen tárgyakat nem ismeri el a magyar jog dologként, a fizikai formában meg nem jelenő bitcoin nem dolog, így tulajdonjog tárgya sem lehet.

I.1. Pénz

A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli a pénzre, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin a pénz fogalma alá tartozhat-e? A kérdés eltérő eredményre vezet a dologi jogban, illetve a kötelmi jogban.

Dologi jogi szempontból pénznek kell tekinteni a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszközt (érme, bankjegy), ideértve a külföldi hivatalos fizetőeszközt is. A dologi jog szempontjából tehát nem pénz a bitcoin.

Kötelmi jogi szempontból már más a bitcoin megítélése. Az Alaptörvény meghatározza, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: “MNBtv.”) értelmében az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarországon kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze. A bitcoin tehát nem minősül törvényes fizetőeszköznek, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a felek megegyezése esetén a tartozásokat ne lehetne bitcoinban kiegyenlíteni. A törvényes fizetőeszköz jelleg ugyanis pusztán annyit jelent, hogy az adós jogosult ezzel kiegyenlíteni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy ezzel a fizetőeszközzel teljesítsen az adós. A Ptk. diszpozitivitásából fakadóan azonban a törvényes fizetőeszköz akkor alkalmazandó, ha a felek másként nem rendelkeztek. Ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal is ki lehet egyenlíteni, akkor az adós jogosult bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy bitcoinnal teljesítsen az adós.

Dologi értelemben tehát nem, kötelmi jogi szempontból azonban minősülhet pénznek a bitcoin.

I.2. Értékpapír

A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli az értékpapírokra is, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin az értékpapír fogalom alá tartozhat-e?

A Ptk. szerint, ha valaki

  • elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon
  • egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy
  • a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja,
  • vagy az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti,
  • a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.

A dematerializált értékpapír fogalmi eleme tehát a kibocsátó, ami bitcoin esetén nem értelmezhető, ezért értékpapírnak sem tekinthető.

  1. A bitcoin mint jog

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjtv.) értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti, maga a bitcoin azonban, mint fizetésre szolgáló vagyontárgy nem tekinthető szellemi alkotásnak.

III. A bitcoin mint követelés

A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy relatív jogviszonyt, azaz meghatározott jogosultat és kötelezettet. A bitcoin esetében azonban nincs kibocsátó, akitől követelhetnénk, ezért önmagában a bitcoinnal való rendelkezés relatív jogviszonyként sem értelmezhető.

Ettől eltérő megítélése lehet bizonyos esetekben a bitcoin tárcában való tárolásának. A bitcoin tárca lehet asztali (desktop), mobil, webes (online), papír, illetve hardware alapú. A tárcákban sosem magát a bitcoint tároljuk, hanem azt a nyilvános, illetve titkos kulcsot, amivel a bitcoin címünket elérhetjük, tranzakcióinkat aláírhatjuk. Ha nem magunk töltjük le és telepítjük fel a bitcoin klienst a számítógépünkre, hanem webes szolgáltatóhoz fordulunk, akkor ez azzal a következménnyel fog járni, hogy bizonyos esetekben lényegében a webes szolgáltató lesz a rendelkezésre jogosult és nem mi. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben a tényleges rendelkezési jogot nem mi gyakoroljuk, hanem pusztán követelésünk keletkezik a bitcoin kiadására a webes szolgáltatóval szemben. Ugyanígy a kereskedési felületet üzemeltetők felé is egy követelésünk keletkezik az adott virtuális valuta kiadására.

A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A bitcoin a legközelebb a dolog kategóriájához áll, azonban ennek megállapításához a magyar bírói gyakorlatnak meg kellene haladnia jelenlegi álláspontját a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.

Kapcsolódó cikkek:


Az informatikai biztonság versenyelőnyt jelent
2018. szeptember 7.

Az informatikai biztonság versenyelőnyt jelent

A legnagyobb informatikai kockázatot a munkavállalók és azok jelentik, akik akár szándékosan, akár véletlenül nem követik az informatikai biztonságra vonatkozó előírásokat, vagy egy internetről történő letöltés során rosszindulatú programokat is letöltenek.

A jogi munka elismerése hazánkban és a nagyvilágban
2018. július 6.

A jogászok kiemelkedő teljesítményét számos országban és nemzetközi szinten egyaránt elismerik. A különböző díjak már több évtizedes hagyományra tekintenek vissza, a jogászok, irodák különböző kategóriákban nyújthatnak be pályázatot. Gondoljunk csak bele, ha nem lennének kategóriák, milyen nehéz lenne dönteni egy startup technológiát és innovációt képviselő iroda és egy klasszikus jogterületeken mozgó, kiemelkedő teljesítményű iroda között.

 

A GDPR felértékeli az adatvédelmi szaktudást
2018. június 19.

A GDPR hatályba lépésével felértékelődik az adatvédelmi szakjogászok és a jogi szakokleveles szakemberek képzése, melyek az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének egyre népszerűbb kurzusai. A gyakorlatorientált tananyagról a NAIH szakemberei gondoskodnak, a legfrissebb hazai és európai jogalkalmazásokhoz igazodva. Ezekről is beszélgettünk Péterfalvi Attilával, a NAIH elnökével, a képzések felelősével.

Tilalomfák az ügyvédi honlap online marketingjében – Mit szabad, és mit nem?
2018. június 19.

A Magyar Ügyvédi Kamara keményen szabályozza az ügyvédek és irodáik internetes megjelenését. Az ügyvédek nélkülözni kénytelenek a hírlevélküldés és az eredmények bemutatásának eszközeit. Ugyanakkor sok lehetőségük van arra, hogy az interneten eredményesen jelenjenek meg, és ügyfeleket szerezzenek maguknak.

 

Költségspórolás technológiával
2018. május 8.

A vállalatok jogi osztályai az egyes eljárásaik kialakítása során döbbennek rá arra, hogy a jogi IT eszközök és eljárások segítséget nyújthatnak a költségek kordában tartásában. A jogi költségek alakulásával foglalkozó tanulmányban 59 amerikai vállalat jogi osztályát vizsgálták meg és ez alapján vontak le következtetéseket.