Jogszabályfigyelő 2024 – 14. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/39-41. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alkotmánybíróságnak az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bizonyítási szabályokat érintő jogértelmezését ismerhetik meg, illetve azt Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a közzétételéről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bizonyítási szabályok
2. Alaptörvény egységes szerkezetben

 

Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bizonyítási szabályok

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata elleni peres eljárás nyomán indult, a Fővárosi Törvényszék ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárásban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) részletesen foglalkozott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) szerinti bizonyítási szabályok értelmezésével (különös tekintettel arra, hogy az alapügyben eljáró hatóság és bíróságok az AB álláspontja szerint ettől eltérő jogértelmezést alkalmaztak).

Az AB által kifejtettek értelmében: „Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bizonyítási szabályok egyik jellegzetessége az osztott (kimentési) bizonyítás. Ez alapján a kérelmezőnek kell valószínűsítenie azt, hogy védett tulajdonsággal rendelkezik, és azt, hogy hátrány érte őt. Ezt követően azonban beáll a hátrányos megkülönböztetés vélelme, és az eljárás alá vontra hárul annak bizonyítása, hogy a valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy pedig megtartotta, illetve nem kellett megtartania az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási érdek és a bizonyítási teher az általános, az Ákr. szerinti eljárási szabályokhoz képest eltérően alakul az Ebktv. alapján folyó ügyekben. […] A védett tulajdonság és az állított hátrány közötti ok-okozati kapcsolat fennállása nélkül a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme nem állapítható meg, ugyanis az egyenlő bánásmód követelménye sérelmének lényege nem egyszerűen a megkülönböztetés tényének a fennállása, hanem kifejezetten a védett tulajdonság miatti hátrányokozás. A diszkriminációnak tehát esszenciális eleme, hogy a hátrány és a védett tulajdonság között ok-okozati összefüggés legyen. Az összefüggés bizonyításának terhe ugyanakkor nem eshet a sérelmet szenvedett félre, hiszen a hátrány valódi okát a diszkriminációs ügyek jellegéből adódóan csak a hátrány okozója ismerheti. Különösen igaz ez a közvetett hátrányos megkülönböztetés eseteiben, melynek lényege, hogy a hátrányos megkülönböztetést eredményező intézkedés valójában látszólag semleges, a hátrányos megkülönböztetés valódi oka pedig nem nyilvánvaló. […] Az Ebktv. (a 65. §-ában kifejezetten megjelölt uniós jogforrásoknak megfelelve) vélelmezi az okozati összefüggés fennállását akkor, ha a sérelmet szenvedett fél az őt ért hátrányt és az ügy elbírálása szempontjából releváns védett tulajdonságot valószínűsíti, az eljárás alá vont pedig ilyen esetekben kimentheti magát, enélkül az osztott bizonyításnak nem lenne értelme. […] Az osztott bizonyítás gyakorlati következménye, hogy amennyiben egy védett tulajdonsággal rendelkező személyt valamilyen hátrány ér, akkor vélelmezni kell, hogy azt a védett tulajdonsága miatt szenvedte el. Az osztott bizonyítás valójában esélyegyenlőségi szabály, az említett uniós jogi normákon túlmenően az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésének való megfelelést is szolgálja, és ezzel egyensúlyozza ki a felek között éppen a diszkrimináció lényegéből fakadóan fennálló egyenlőtlenségeket, annak érdekében, hogy az adott esetben megvalósult hátrányos megkülönböztetés ne maradhasson rejtve azért, mert a sérelmet szenvedett fél nem rendelkezik az ügy megítéléséhez szükséges valamennyi releváns információval.” {6/2024. (IV. 3.) AB határozat, Indokolás (30)–(33) bekezdések.} 

• Joganyag: 6/2024. (IV. 3.) AB határozat a Fővárosi Törvényszék 105.K.701.377/2022/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/40. (IV. 3.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elutasítása

  

Alaptörvény egységes szerkezetben

Az Alaptörvény tizenkettedik módosítására tekintettel megjelent az Alaptörvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2024. április 1-jén hatályos szövege. 

• Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/39. (IV. 2.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: egységes szerkezetű szöveg

---