Sok cég kerül bajba adatlopás miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel egy reprezentatív kutatásban, amelyből kiderült, bár a kkv-k 90%-ánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25%-uknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.


A hazai kkv-k iratkezelési szokásairól szóló reprezentatív kutatást a „Védje adatait!” programhoz kapcsolódóan, a Fellowes cég megrendelésére készítette a Szinapszis Kft.

A válaszok alapján jól érzékelhető kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat. A többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen.  Ugyanakkor számos esetben világítottak rá arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra.

A cégek 90%-ánál bizalmas, visszaélésre is alkalmas információkat tartalmazó dokumentumok is fellelhetőek, ugyanakkor 25%-uknál semmiféle előírás nincs ezek kezelésére.

Mindössze 9%-uk véleménye az, hogy tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, pedig minden negyedik kis- és középvállalatnál (22%) előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A válaszadók nyolcada szerint (13%) elképzelhető, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.

Az összes megkérdezett 17%-a számolt be arról, hogy akár anyagilag, akár a vevőkörét vagy a piaci pozícióit tekintve érte már olyan hátrány, ami az adataival való visszaélés következménye volt.

Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél (17%) biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat.

A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb (22%), hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede (23%) nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű (250 millió és 1 milliárd közötti) vállalatok bő egyharmadánál (36%) maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban / ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10%.

A Szinapszis mintájába 15-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások éppúgy belekerültek, mint 50-249 fővel működő közepesek. Árbevétel alapján 50 milliótól 10 milliárdig terjedt a skála, a megkérdezettek zömének 500 millió és 1 milliárd forint közé tehető az éves bevétele. A mintavételnél a régiós eloszláson kívül figyelembe vették azt is, hogy a vállalkozások kb. fele irodaházban vagy önálló bérleményben működjön, a másik fele pedig saját ingatlanban.

(forrás: Fellowes)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.