Szigorú faktorálási előírások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország továbbra is szigorú a faktorálással kapcsolatban.

A faktorálás egy egyre népszerűbb, bármilyen méretű vállalati ügyfél számára vonzó banki termék, mivel vele az ügyfél számára likviditás és stabil pénzforgalom biztosítható. A faktorálásra általában úgy kerül sor, hogy az ügyféllel kapcsolatban álló vevő nem kap információt a faktorálásról, a bank pedig a háttérben marad. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy továbbra is az ügyfélhez fog befolyni az az összeg, amellyel a vevő tartozik, annak ellenére, hogy az adott összeg már nem az ügyfelet illeti meg. Az sem szokatlan, hogy a behajtás kezdeti fázisa is az ügyfél kötelessége marad, ha a vevő késedelmesen teljesíti fizetési kötelezettségét, azaz továbbra is az ügyfélnek kell a vevőit felszólítania, hogy fizessenek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múltban számos, a faktorálással kapcsolatos állásfoglalást bocsátott ki, amelyek egyéb kérdések mellett az ügyfélnek ezt a szerepét is elemzik banki szabályozási szempontból, de ezek az állásfoglalások vagy másra összpontosítanak, vagy nem adnak egyértelmű választ a problémát illetően. Annak alapját ugyanis az a bizonytalanság képezi, hogy az ügyfél a fentiekben vázolt struktúrában a faktoráló bank közvetítőjének minősül-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett járhat el e minőségében.

Az MNB nemrégiben egy olyan állásfoglalást bocsátott ki, amelyben kifejezetten az ügyfelek faktorálás során betöltött szerepét elemzi, és amelyben teljes mértékben egyértelművé teszi, hogy amennyiben az ügyfél bármilyen szerepet tölt be a banknak eladott követelésből származó összegek behajtásában, akkor a bank közvetítőjévé válik (vagyis a faktorálást nem lehet „csöndben” végezni anélkül, hogy az ügyfélre ne vonatkozna a banki szabályozás). Az ügyfél szempontjából ez azt jelenti, hogy minden olyan szabályozási követelménynek meg kell felelnie, amelynek egy közvetítő rendszerint meg kell, hogy feleljen; többek között például a vezető állású személyekre vonatkozó szakmai követelményeknek – magától értetődik, hogy az ilyen közvetítői tevékenységet nem végző ügyfelek ritkán tudnak megfelelni e követelményeknek. A bank szempontjából pedig ez azt jelenti, hogy az ügyfelet vagy közvetítőként kell regisztrálnia a Magyar Nemzeti Banknál, vagy engedélyt kell kérnie az MNB-től ahhoz, hogy az ügyfelet közvetítőként alkalmazhassa. Ez utóbbira akkor van szükség, amikor az ügyfél a faktoringszerződés alapján jogosult a vevőivel kötött kontraktusok fizetési feltételeit módosítani, mivel a faktorálás után az ügyfél ezt csak a faktoráló bank kockázatára teheti meg.

Bár ez a szigorú állásfoglalás a külföldi jog alatti faktorálásokra is vonatkozik (mindaddig, amíg az ügyfél Magyarországon található), ugyanakkor nem teszi teljesen lehetetlenné a faktorálást Magyarországon. Gondos strukturálással ki lehet kerülni a szabályozási követelmények buktatóit, mindazonáltal ez némi rugalmasságot kíván meg mind a bankok, mind pedig azok ügyfelei részéről.

Schoenherr Hetényi Ügyvédi Iroda logó

A cikk szerzője dr. Szalóki Gergely partner ügyvéd. A Schoenherr Hetényi Ügyvédi Iroda a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.