Útmutató: jogászok az online világban – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A professzionális online jelenlét a személyes márka és az ügyfélkör építésének fontos eszköze. Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan érdemes belevágni saját honlapunk megtervezésébe. Ezúttal áttekintjük a domain név regisztrációjának folyamatát, valamint a sikeres regisztrációt követő teendőket.


A .hu domain név regisztrációjának folyamata

A .hu ccTLD-k vonatkozásában 1997 óta az ISZT[1] végzi a domain név regisztrációt. Az ISZT egy 14 tag[2] által alapított nonprofit szervezet, tagjai internetszolgáltatók. A domain nevek kezelésének egyik legfontosabb jellegzetessége a szabályozás szempontjából az ipari önszabályozás megvalósulása: „Felettébb ritka jelenség, ha egy állam eltűri, hogy ilyen fontos kérdésben állami normaalkotás helyett iparági önszabályozás érvényesüljön, még a jogviták eldöntésében is.”[3]

A domain név regisztrációjára irányuló jogviszony háromszereplős: az első fél a Nyilvántartó (ISZT), aki a „közdomainek kezelője (őrzi, fenntartja, hozzáférhetővé teszi a közdomainek alatt delegált domainekkel kapcsolatos adatokat).”[4] A második a Regisztrátor („A Nyilvántartó által felhatalmazott szolgáltató szervezetek valamelyike, amely a domaint igénylő vagy használó ügyfél szabad választása és megbízása alapján az ügyféllel szerződéses viszonyban állva a domain-delegálással, -regisztrálással és domain-fenntartással kapcsolatos ügyeket intézi.”[5]), aki delegálja a domain nevet, és az igényléseket rögzíti a Nyilvántartásban. A delegálás előfeltétele, hogy a jogviszony harmadik szereplője, a Domain-igénylő („Valamely domain delegálására igényt benyújtott szervezet vagy természetes személy. Amennyiben az általa igényelt domaint számára delegálják, domain-használóvá válik.”[6]) az általa választott Regisztrátorral írásban delegálás-igénylési szerződést kössön. A Domain-igénylővel közvetlen szerződéses kapcsolatban – a delegálás-igénylési szerződés útján – a Regisztrátor áll. A Regisztrátor és a Nyilvántartó kapcsolatát egy franchise szerződéscsomag rendezi.

A domain név (nevek) kiválasztása után a következő feladatunk tehát az, hogy kiválasszuk, mely Regisztrátorral szeretnénk szerződni (a Regisztrátorok listája itt érhető el: http://www.domain.hu/domain/).

Ezzel kapcsolatban a következőket kell mérlegelni:

– a szolgáltatás ára,

– csak domainnév-regisztrációt szeretnénk, vagy tárhelyre, illetve email címre is szükségünk lesz (ezekre a következő cikkünkben térünk ki),

– olyan jellegű-e a szolgáltatásunk, amely igényli a 24 órás supportot a választott szolgáltató részéről.

A szolgáltatók által megjelölt árakkal kapcsolatban arra érdemes figyelni, hogy egy domain név delegálása két évre szól (ezt követően évente meg kell újítani az igényt a domain név fenntartásával), de előfordul, hogy csak az egy éves árat tüntetik fel.

A Domain-igénylő, miután kiválasztotta a kívánt domain nevet, az Igénylőlap – formailag és tartalmilag is megfelelő – kitöltésével, aláírásával és a Regisztrátornak való megküldésével megindítja a delegálási folyamatot. Megjegyzendő, hogy 2015 januárjától lehetőség van – a papíralapú ügyintézés, azaz az Igénylőlap kinyomtatása, kitöltése, aláírása, majd beszkennelése (vagy postai úton megküldése) helyett – teljesen elektronikus úton is igényelni.

A delegálás előfeltétele, hogy a Domain-igénylő és az általa választott valamely Regisztrátor delegálás-igénylési szerződést kössön, ami – egyéb szerződési feltételek kikötése hiányában – megegyezik az Igénylőlappal. A Regisztrátor az Igénylőlap átvételét aláírásával igazolja, majd az igénylést az Igénylőlap alapján rögzíti a Nyilvántartásban; az igénylés időpontja az a pillanat, amit a számítógépes időpecsét tartalmaz.

A Nyilvántartó a beérkezett igény feldolgozását haladéktalanul megkezdi, ennek során lefolytat egy kétlépcsős ellenőrzést. Első lépésként megvizsgálja, hogy a domain név technikailag működőképes-e, és amennyiben nem, a műszaki hiba megjelölése mellett az igényt visszaküldi a Regisztrátornak, akinek 14 napja van a hiba megszüntetésére, ellenkező esetben az igény automatikusan törlődik a Nyilvántartásból. Második lépésben – a műszaki feltételeknek való megfelelés megállapítását követően – a Nyilvántartó a Domainregisztrációs Szabályzatban foglalt követelmények teljesülését, valamint az adatok megfelelő megadását ellenőrzi, és hiba (hiányosság vagy a szabályokkal való ellentét) esetén az igényt a műszaki hiba észlelésénél követendő eljáráshoz hasonlóan visszaküldi a Regisztrátornak, akinek ebben az esetben is 14 nap áll rendelkezésére a jelzett probléma orvoslására.

Amennyiben a második ellenőrzésen is „átjut” az igény, a Nyilvántartó legkésőbb a következő munkanapon a Domain-igénylő feltételes használatába adja az igényelt domain nevet. A feltételes használatba adást követően a Domain-igénylő műszakilag használhatja a domain nevet, azonban a domain név még nem minősül bejegyzettnek. A feltételes használatba kerülést a Nyilvántartó nyilvánosan kihirdeti a delegálásra váró domain nevek listáján (a várólista itt érhető el: http://www.domain.hu/domain/varolista/ido.html), a végleges delegálás ellen a kihirdetés követő 8 napon belül panasz emelhető. A delegálás elleni panasz benyújtásának elmaradása esetén a Nyilvántartó bejegyzi a delegálást.

Szeretnénk felhívni a figyelmet egy káros, és a Domainregisztrációs Szabályzatban foglaltakkal ellentétes gyakorlatra: egyes hosting szolgáltatók, webfejlesztők olyan módon intézik el az ügyfelük helyett a domain név regisztrációját, hogy saját magukat tüntetik fel a Domain-igénylőként – azzal az indokkal, hogy ilyen módon a teljes ügyintézési folyamatot le tudják bonyolítani az ügyfél közreműködése nélkül. Ennek eredményeként nem az ügyfél lesz a Domain-használó, ténylegesen nem ő rendelkezik a domain név használati jogával (kicsit sarkítva ez olyan, mintha egy ingatlanvásárlási ügylet során az ingatlan tulajdonosává helyettünk az általunk megbízott jogász válna). A Domainregisztrációs Szabályzat lehetővé teszi az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentését, ugyanis a Domain-használó mellett kijelölhető adminisztratív kapcsolattartó is, aki a domain névvel kapcsolatos adminisztrációs ügyekben a Domain-használó képviselőjének minősül, és kijelölését követően a Domain-igénylőhöz, illetve Domain-használóhoz intézett hivatalos értesítéseket, felhívásokat hozzá kell küldeni. Nagyon fontos tehát, hogy mindig saját magunkat szerepeltessük Domain-igénylőként, és ha a választott szolgáltatónk, weboldalkészítőnk vállalja, hogy intézi helyettünk a domain nevet, győződjünk meg róla, hogy nem saját magát készül-e igénylőként beregisztráltatni.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A meghirdetett domain nevek folyamatos figyelése; jogvitás eljárások

Érdemes lehet arra is figyelni, hogy milyen domain neveket ad feltételes használatba és hirdet meg a Nyilvántartó, ugyanis elképzelhető, hogy valaki – akár csak véletlenül – olyan nevet választ, amely ellen panasszal kívánunk élni.

Ezzel kapcsolatban röviden ismertetjük, hogy milyen jogvitás eljárások kapcsolódnak a .hu domain nevek regisztrációjához. A Domainregisztrációs Szabályzat a domain név delegáltsága függvényében két esetet szabályoz:

– a domain név delegálását megelőzően keletkező jogvitákban a Tanácsadó Testület,

– a már delegált domain nevekkel kapcsolatos vitás kérdésekben pedig a Regisztrációs Döntnök, illetve a delegált domainek alatt közölt jogsértő tartalom miatt kezdeményezett jogvitákban a Hotline Döntnöki Fórum jár el.[7]

A Tanácsadó Testületet (TT) „Független szakértőkből áll, amely az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működik, és amely a még nem delegált, feltételesen használatba adott domain delegálásával kapcsolatos kérdésekben foglal állást, iránymutatásaival támogatja a domain nevek delegálásának jogszerűségét.”[8] E vitarendező szerv kétféle állásfoglalást hozhat: egyrészt az ISZT kezdeményezheti az eljárását domain nevek delegálhatóságával összefüggő jogi kérdésekkel kapcsolatban, valamint elvi jellegű iránymutatás iránti kérelemmel fordulhat a TT-hez, ha a Domainregisztrációs Szabályzat értelmezésével, a domain név regisztrációjára irányuló eljárással kapcsolatban ezt szükségesnek tartja. Ezek az eljárások a TT elvi állásfoglalásával zárulnak.

Másrészt a TT eljárását bármely Regisztrátor útján igényelheti az is, akinek jogos érdeke fűződik valamely feltételesen használatba adott domain név delegálása Domainregisztrációs Szabályzatba ütközésének megállapításához. Emellett a Domain-igénylő abban az esetben is a TT-hez fordulhat, ha a Nyilvántartó megtagadja egy domain név delegálását (14 napos határidőn belül, szintén a Regisztrátoron keresztül). Ezekben az esetekben a TT eseti állásfoglalást ad ki. A Tanácsadó Testület eljárásának díja 40 ezer forint plusz áfa minden, a panaszt tárgyát képző domain név után.[9]

A Regisztrációs Döntnök az „Alternatív Vitarendező Fórum keretében működő, független döntnökökből álló bíróságon kívüli vitarendező szolgáltatás, amely a már delegált domain nevek domain használótól történő visszavonásáról és átruházásáról dönt.”[10]

A Domainregisztrációs Szabályzat általános jelleggel kimondja, hogy a felek közös megállapodás alapján bármikor fordulhatnak a Regisztrációs Döntnökhöz domain név delegálással kapcsolatos vitájuk eldöntése érdekében[11], valamint egy esetet külön is kiemel a szabályozás: „A domain delegálását követően egy meghatározott domain névnek a kérelmezett domain-használótól történő visszavonását, illetve átruházását az, akinek ehhez a névhez névhasználati joga fűződik […]”, kérelmével kezdeményezheti a Regisztrációs Döntnöknél.[12]

A harmadik vitafórum a Hotline Döntnöki Fórum (HDF): „az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működő, független döntnökökből álló bíróságon kívüli vitarendező szolgáltatás, amely a delegált domainek alatt közölt jogellenes információ, az információval kapcsolatos jogellenes magatartás vagy a más jogát vagy jogos érdekét sértő információval kapcsolatos bejelentés esetén, a Nyilvántartóval együttműködési megállapodást kötött, Magyarországon erre a célra fenntartott bejelentő szolgálatok (hotline) kérelme alapján a rá vonatkozó külön eljárási szabályzat alapján járhat el.”[13]

A HDF eljárásában kérelmezőként tehát a Hotline szolgálatok járhatnak el, az eljárást a domain használó ellen lehet megindítani. Jogsértő tartalomnak minősülnek a következők: „a) hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom (pl. személyről készült fénykép-, video-, hangfelvétel, vagy egyéb személyes adat hozzájárulás nélküli közzététele); b) pedofiltartalom; c) zaklatás; d) rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom; e) erőszakos tartalmat megjelenítő tartalom; f) drogfogyasztásra csábító tartalom; g) terrorcselekményre felhívó, terrorcselekményt népszerűsítő, elősegítő tartalom; h) adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak”[14].

Teendők domain név sikeres regisztrációja után: érdemi használat

A választott domain nevünk regisztrációját követően fontos, hogy viszonylag rövid időn belül valamilyen tényleges, a domain névhez kapcsolódó tartalomra mutasson, vagy e-mailezéshez használjuk, mivel ellenkező esetben felmerülhet a domain név rosszhiszemű használata (ennek természetesen csak jogvitás eljárás esetén van jelentősége, és a domain név használati jogának visszavonását eredményezheti).

A Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata[15] szerint akkor beszélhetünk rosszhiszeműségről, ha a domain név igénylése azt a célt szolgálta, hogy később azt eladják a név használatára egyébként jogosultnak, vagy más érdekeltnek; illetve ha azért igényelték, hogy másokat akadályozzanak a domain név használatában. A rosszhiszeműség megállapításához ezekben az esetekben a következők valamelyikét kell bizonyítani:

– a domain név használójának ezekre irányuló magatartását, vagy

– a domain nevet legalább 2 éven keresztül nem használták megfelelően, vagy

– az igénylés célja a konkurencia tevékenységének zavarása volt, vagy

– a domain-használó a domain nevet haszonszerzés céljából arra használta, hogy az internetes forgalmat az internetezők szándékos megtévesztésével a saját oldalára terelje, vagy

– a domain név egy olyan személynév, amelyhez a domain-használónak nincs köze.

Ebből következően lényeges, hogy 2 éven belül megkezdjük az úgynevezett érdemi használatot. A domain név érdemi használatát a Regisztrációs Döntnök az eljárása során mérlegeli, ezzel kapcsolatban egyrészt a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata ad támpontokat, amikor meghatározza, hogy például mi minősül érdemi használatnak (így többek között „ha azt elektronikus levelezés során bizonyíthatóan, hosszabb ideig, rendeltetésszerűen használták, illetve ha az adott domain név alatt, azzal összefüggésben a web-oldalon tényleges tartalomszolgáltatás történik”[16]), másrészt léteznek olyan webes eszközök, melyek segítségével megvizsgálható, hogy egy adott időpontban egy domain név milyen tartalomra mutatott, ilyen például a web.archive.org, a Regisztrációs Döntnök ezt is alkalmazza eljárása során.

Például a magyarorszag.hu-ról működése során eddig 771 db screenshot készült:

 

Egy 2004.02.20-án készült képernyőkép a magyarorszag.hu-ról

Teendők a domain név sikeres regisztrációja után: 2 évet követően fenntartás

Ahogy már korábban említettük, a domain név regisztrációja első körben 2 évre szól, ezt követően a delegálás fenntartására irányuló szerződést kell kötni a választott Regisztrátorral, mely további egy éves használatot fed le (a Domainregisztrációs Szabályzat lehetővé teszi a korábbi papíralapú nyilatkozat elektronikus úton való megerősítését az eljárás egyszerűsítése érdekében). Megjegyzendő, hogy olyan hirdetések is előfordulnak, melyek eltérő időintervallumokat tartalmaznak, például 2+2 éves regisztrációt ajánlanak, ezekben az esetekben a Regisztrátor vállalja annak kockázatát, ha esetleg megemelkednek időközben a domain-fenntartási díjak (ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ez a díj csökken, ilyen esetben a domain-használó jár rosszabbul).

A fenntartási díjakat is érdemes tehát figyelni, amikor Regisztrátort választunk. Természetesen a domain név delegálási ideje alatt Regisztrátort válthatunk, ebben az esetben új delegálás-fenntartási szerződést kell kötni (és általában az új Regisztrátor úgynevezett átregisztrációs díjat számol fel).

A domain-név használati joga megszűnhet átruházással, visszavonással vagy törléssel is. A jogvitás eljárásokon túlmenően tipikusan az vezet a jog megszűnéséhez, hogy a használatra jogosult huzamosabb ideig nem reagál a Regisztrátor megkereséseire (például a díjbekérőre), és erre tekintettel a Regisztrátor felmondja a szerződésüket. A Regisztrátor a szerződés felmondásának tényét felviszi a Nyilvántartásba, és erről értesíti a domain-használót, akinek ezt követően 45 napja van arra, hogy egy új szerződést kössön a választott Regisztrátorral. Ha ez nem történik meg, a Nyilvántartó a delegálást visszavonja, ám a delegálás tényleges törlését még egy 60 napos türelmi idő előzi meg. A türelmi idő alatt csak meghatározott személyi kör igényelheti a domain nevet: a volt domain-használó vagy jogutódja, illetve az, aki bizonyítja, hogy az ő érdekében vagy megbízásából használták a domain nevet (utóbbi azért lényeges, mert ha például egy céget bíztunk meg az online jelenlétünkkel kapcsolatos ügyeink intézésével, és ez a cég „eltűnik”, nem elérhető, akkor ennek ellenére is megmaradhat a már bejáratott domain nevünk). A türelmi idő alatt a törlés előtti parkolásban levő domainek listáján megjelenik a domain név.

Ugyanígy megalapozhatja a domain használati jogának visszavonását például az is, ha nem foglalkozunk adataink naprakészségével: a Nyilvántartásban a személyazonosságra és elérhetőségre vonatkozó adatoknak valósnak és aktuálisnak kell lennie, ellenkező esetben 60 napra törlés előtti parkolásba kerülhet domain nevünk.

A domain név érdemi használatának megkezdéséhez szükségünk lesz egy egyedi email címre, és/vagy egy webtárhelyre (az email címet és a tárhelyet általában egy csomagban értékesítik a hosting szolgáltatók).

Következő cikkünkben az egyedi email címmel és a webtárhellyel kapcsolatos alapvető tudnivalókról, tanácsokról lesz szó.

Lábjegyzetek:

[1] Az ISZT alapszabálya: http://www.iszt.hu/iszt/alapszabaly.html (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [2] Komócsin Sándor: Internet, http://www.modemido.hu/99febr/internet.html (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [3] Balogh Zsolt György: Ritkán eltűrt önszabályozás, https://jogaszvilag.hu/rovatok/eletmod/ritkan-elturt-onszabalyozas (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [4] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [5] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [6] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [7] A szabályozás az „Alternatív Vitarendező Fórum” kifejezést mindegyik fórumra összefoglalóan alkalmazza. [8] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [9] További információk: http://www.domain.hu/domain/tt/ (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [10] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [11] Emellett a Domainregisztrációs Szabályzat 10.6 pontja szerint a felek közös megállapodás alapján „más, a jelen Szabályzatban megállapított eseteken kívüli jogvitás kérdésekre is igénybe veheti az Alternatív Vitarendező Fórumot”, (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [12] Az eljárás szabályait lásd: Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata a közvetlenül a .hu felső szintű internet domain közdomainjei alá delegált domain nevek tárgyában keletkezett viták eldöntésére, http://infomediator.hu/alternativ-vitarendezo-forum/regisztracios-doentnoek-eljarasi-szabalyzata (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [13] Domainregisztrációs Szabályzat, I. Fejezet (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [14] További részletszabályokkal kapcsolatban lásd a HDF Eljárási Szabályzatát: http://www.domain.hu/domain/adr/avf-hdf-2011-12.pdf (Letöltés dátuma: 2016.03.21.) [15] http://www.domain.hu/domain/adr/regdont.html (Letöltés dátuma: 2016.04.26.) [16] http://www.domain.hu/domain/adr/regdont.html (Letöltés dátuma: 2016.04.26.)

Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.