Védjeggyel a csúcsra! / Továbbra is vonzó a nemzetközi jogi pálya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyesek szerint Isten első teremtő szavai már védjegyek voltak. „Isten szólt: Fiat lux! – Legyen világosság!” Mások szerint egy olasz autós és egy svéd hűtőszekrényes cég nyúlta le a teremtő igét, és jutott velük a csúcsra. (…) A Coca-Cola cég piaci értékének közel hetven százalékát a védjegy adja. És ez a többi híres cégről is elmondható. De mikor lesz az én cégem Coca-Cola vagy BMW? Feltehetőleg soha! Okos névadással és ügyes védjegypolitikával azonban megelőzhetjük versenytársainkat! És nemcsak hazánkban, hanem egész Európában!


E sorokkal kezdődik Pintz György Védjeggyel a csúcsra című, most megjelent könyve, amelynek rendhagyó bemutatóját – amelynek házigazdája a Showder klubból ismert Kovács András Péter, jogászból lett stand up komédiás volt – április 20-án tartotta a szerző.

Pintz György szerint Magyarország a végjegyek „inváziójának” áldozata lett, az EU-csatlakozáskor elárasztottak minket az uniós védjegyek, kétszázezer védjegy lett hirtelen hatályos, ez a szám mára hatszázezerre emelkedett. Ez rontja a magyar versenyképességet, a könyvet ezen megfontolásból írta. Siránkozás helyett lehetünk mi magunk is az unió, ha a vállalkozók felkészülnek. Egy szárazon megírt könyvet ők viszont aligha olvasnak el, ezért Pintz György egy „olvasható könyvet” akart írni. „A tévéreklámok is fokozatosan átnevelnek bennünket, negyven másodpercekben tudunk gondolkodni, ezért a kötetben több mozaik is található” – többek között ügyvédeknek szóló gyakorlati tanácsok az egyes témakörökhöz kapcsolódva, ismert védjegyek, mint az Ikea, a Henkel, az Adidas, a Lego vagy a Google története. A könyv főhőse Lúzer Elek vállalkozó, aki feleségével, Katinkával védjegyügyekben kalandozik. Céget alapít, új cégnevet választ, disztribútorként tevékenykedik, végül importál.

A könyvnek van egy magyarázó és egy mélyebb része is, ezek főként jogászoknak, ügyvédeknek szólnak gyakorlati tanácsokkal. Választ ad a könyv azokra a kérdésekre is, hogyan kell jó nevet választani egy terméknek, mit szabad és mit nem, lehet-e Renault-jel a kukán, és lehet-e a kézszárítónak Magnum márkája, mi a teendő, ha lenyúlják a domainnevünket, hogyan lehet védjegyeztetni a terméket exportpiacra, valamint feldolgozza az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlatát is. Tartalmaz egy értelmező jegyzéket és tárgymutatót, valamint a könyvhöz kapcsolódóan létrehozták a vedjegyportal.hu weboldalt is.

A könyv könnyedebb részéhez tartozik az olyan fejezetek, mint a „Trademark genezis, avagy a védjegy teremtése” – amelyben az úristen meghagyja az embernek: „Azonosítsd a baltákat és minden termékedet számmal, azok rendje és faja szerint!” –, valamint a szlovák „tokaji” keletkezéséről szóló mese. (Mindkettőt élőszóban is előadta a könyvbemutatón dr. Farkas László ügyvéd.)

Nagyon becsülöm a szerzőt vállalkozásáért – mondta a bemutatón dr. Tattay Levente egyetemi tanár, aki szerint a könyv tulajdonképpen egy védjegyenciklopédia, szól a védjegy kialakulásáról, használatáról, bitorlásáról. Olvasható benne a vonatkozó nemzetközi egyezményekről, az Európai Unió védjegyhivatalának gyakorlatáról, olyan fogalmakról, mint a merchandising, a franchise, emellett a védjegyérték kiszámolásáról, a domainnevekről, a cégnevekről és a földrajzi árujelzőkről is.

Az ember egyik intellektuális adottsága, hogy szeret elnevezéssel birtokba venni. Ennek biblikus gyökerei vannak, ha nevet adunk valaminek, az már kicsit a miénk. Ezt a kalandot, intellektuális gyönyört fejti ki a könyv – fogalmazott Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.

Dr. Schmidt Gábor

 

Továbbra is vonzó a nemzetközi jogi pálya

Budapest, 2010. április 20. – A jogi pálya az idei felvételin is a legnépszerűbbek közé tartozott a felsőoktatásban. Az évente mintegy 2000 jogot végzett pályakezdőre egyre nagyobb kihívások várnak a piacon, hiszen már nem elég a biztos jog- és nyelvtudás. A leendő ügyvédjelöltek már gyakornoki éveik alatt nemzetközi rálátásra kell, hogy szert tegyenek, és ki kell alakulnia a szakma iránti elhivatottságnak – derül ki az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó cég összeállításából.

Idén került harmadik alkalommal megrendezésre az ELTE Jogász Állásbörze, amelyen az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó csoport is képviseltette magát. A cég idén is megkérdezte a hallgatókat a jogi pályával kapcsolatos meglátásaikról. Az előző évben készített felmérés adatait összevetve hasonló eredményeket kaptunk arra vonatkozóan, hogyan vélekednek a jogi hallgatók a karrierlehetőségeikről, az előttük álló kihívásokról.

A felmérésben 1 éven belül végző, valamint tanulmányaikat befejezve, ügyvédjelölti munkát kereső fiatalok vettek részt. Mindkét „szegmens” tagjai igen nyitottak és érdeklődőek a nemzetközi jogi pálya irányába, és fontosnak tartják a gyakorlati munka megismerését már a tanulmányi éveik alatt. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is pozitívan vélekedtek, a megkérdezettek 81%-a vélte úgy, hogy biztosan el tud helyezkedni a jogi pályán.

Arra a kérdésre, hogy miért a jogi pályát választották, a legtöbben azt válaszolták, hogy vonzotta őket az ügyvédi hivatás (51%), illetve értelmiségi munkát szerettek volna végezni (43%). Csupán 6%-uk emelte ki csupán azt, hogy a biztos, jó megélhetés ígérete miatt választotta a jogi pályát.

Az e|n|w|c felmérése alapján kiderült, a diákok tisztán látják, manapság már nem elég az egyetem utolsó évében gyakorlati helyet keresniük, valamint a nyelvismeret is alapvető fontosságú, hiszen egyre több irodánál alapkövetelmény a kíváló nyelvtudás. A karrierkezdésnél nagy előnyt jelent, ha a jelölt fel tud mutatni diákszervezeti munkát, tanulmányi versenyen elért sikert, vagy külföldi ösztöndíjasként eltöltött időszakot.

A szakosodás kérdésében az idén a polgári jog, a gazdasági jog és a nemzetközi jog területei voltak a legnépszerűbbek, de sok diákot vonz a médiajog, a szerzői jog, a társasági jog és az adójog is.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.