Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbiakban a végrehajtási jogok sorsát tekintjük át a felszámolási eljárás közzétételére tekintettel.
A felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában meg kell szüntetni az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat. Ugyanakkor felmerült a kérdés, mi a sorsa a már – jellemezően az ingatlan-nyilvántartásba – bejegyzett végrehajtási jog(ok)nak.
Egy közelmúltban közzétett konkrét ügyben a Kúria rögzítette, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése nem az addig végzett végrehajtási cselekmények „elenyésztetését” jelenti, ellenkezőleg: az egyedi végrehajtás abban a stádiumban, amelyben a felszámolás közzétételekor tart, „átfordul” a felszámolási eljárás totális végrehajtásába és annak szabályai szerint folytatódik tovább.
Ez tehát azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás során bejegyzett végrehajtási jog fennmarad a felszámolási eljárás során, sőt a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás előtt alapított zálogjoggal analóg módon, privilegizáltan lesz kezelve, vagyis más hitelezőket megelőzően lehet kielégítve.
A konkrét esetben ugyanis a felperesre még a felszámolási eljárást megelőzően átruházták az adós tulajdonában álló ingatlant, és tulajdonosként kérte a végrehajtási jogok törlését, arra hivatkozással, hogy mivel a követelés alapjául szolgáló végrehajtási eljárás is megszűnt, az eljárás egységes kezelése miatt ez a végrehajtási jogok törlésével is együtt jár.
A Kúria tehát döntésében rögzítette, hogy a végrehajtási jog – mint dologi hatályú, de eljárásjogi alapú jog – jellegével ellentétes lenne, ha a felszámolási eljárásával az megszűnne, az a jogosult számára rendkívül hátrányos lenne, hiszen az addigi jogérvényesítése tulajdonképpen értéktelenné válna. Másik oldalról megvizsgálva a kérdést pedig megállapítható, hogy az ingatlant megvásárló személy az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége alapján nyilvánvalóan tudott a teher fennállásáról, és ekként az érvényesítése nem jelent számára előre nem látható kockázatot.
A perbeli esetre vonatkoztatva mindez annyit jelent, hogy a végrehajtási jog érvényesítésére a továbbiakban a felszámoló jogosult: kezdeményezheti a végrehajtással terhelt ingatlan – ingatlanok – értékesítését, de arra is lehetősége van, hogy a tulajdonátruházást megtámadja, ha azt fedezetelvonónak vagy egyéb okból hatálytalannak, esetleg érvénytelennek ítéli.
Mindezek alapján megállapítható, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy a végrehajtási jogok nem szűnnek meg abban az esetben, ha a felszámolási eljárás közzététele miatt a végrehajtási eljárások megszűnnek. Abban az esetben pedig, ha ingatlant kívánunk venni, amelyen végrehajtási jog van bejegyezve, mindig kellő körültekintéssel járjunk el.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
