Veszélyben a bírák függetlensége

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ET emberi jogi főbiztosa államonként vizsgálta az igazságszolgáltatás függetlenségét befolyásoló tényezőket.

A bírák függetlensége a demokrácia egyik alapköve és elengedhetetlen annak működéséhez, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásához.

A tisztességes bírósági tárgyaláshoz, valamint a pártatlan és független bíróhoz való jogot számon nemzetközi egyezmény (például az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU Alapjogi Chartája, illetve az ET tagállamok alkotmányai is garantálják. Ezt a jogot az emberek a mai napig a legtöbb ET tagországban korlátozás mentesen élvezhetik. Sajnos azonban egyre nagyobb és aggasztóbb méreteket ölt a bírák törvényhozó és végrehajtó hatalom általi befolyásolása, amely aláássa a bírák függetlenségét.

Dunja Mijatović az ET emberi jogi főbiztosa megválasztása óta küzd a joguralom és bírák függetlenségére vonatkozó emberi jog biztosításáért. Több tagállamot is meglátogatott, ahol ezeket az alapvető értékeket veszélyeztetettnek látta. Múlt februárban Magyarországon is járt, ahol aggodalmának adott hangot a bírák függetlenségével kapcsolatos, 2010 óta bevezetett jogszabályok miatt. Egyértelművé tette, hogy szükség van a fékek és ellensúlyok folyamatos fenntartására és felemelte a szavát a bírósági igazgatás politizálódása ellen. Javaslata szerint a bírósági önigazgatás rendszerét kellene erősíteni.

Márciusban Lengyelországgal kapcsolatban hívta fel a figyelmet az igazságszolgáltatás reformjára, illetve a közfinanszírozással megvalósított bírák elleni lejárató kampányra valamint a vezető politikusok negatív nyilatkozataira, amely jelentős befolyást gyakorolt az ország igazságszolgáltatásának rendszerére és függetlenségére. Az ET emberi jogi főbiztosa szintén aggodalommal figyelte a bírósági elnökök és ügyészek százainak elbocsátását, áthelyezését és lefokozását, valamint az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész hatásköreinek politikai kézbe adását.

Februárban Romániával kapcsolatban állapította meg, hogy a bírósági reform elhamarkodott volt. Hangsúlyozta a bírák függetlenségének fontosságát és felszólította a hatóságokat, hogy tegyenek eleget a Velencei Bizottság és az ET korrupcióellenes szervezete, a GRECO, ajánlásainak. Dunja Mijatović emellett arra is felszólította az országot, hogy a legfőbb ügyész hivatalán belül alakítsanak ki új csoportot, amely az igazságszolgáltatás rendszerén belül elkövetett bűncselekményeket, illetve a bírák szólásszabadságának korlátozását hivatott vizsgálni.

A Törökországi látogatása során az ET emberi jogi főbiztosa kiemelten foglalkozott a bírák függetlenségének és pártatlanságának helyzetével. Megállapította, hogy a rendkívüli állapot bevezetését követően jelentősen romlott a bírák függetlensége. Felhívta a figyelmet, hogy a bírák és ügyészek jogállásával kapcsolatos alkotmánymódosítások ellentétesek az ET alapelveivel, valamint a rendkívüli állapot idején a bírák és ügyészek megválasztására, felmentésére és kinevezésére vonatkozó szabályokat sem alkalmazták két évig.

Néhány politikus ahelyett, hogy a bírói függetlenség, pártatlanság és hatékonyság fejlesztésén munkálkodna, inkább befolyásolni és fenyegetni igyekszik a bírákat.

Ennek egyik legkiemelkedőbb példája az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, közösségi média posztja, amelyben három bírót támadott, mert azok olyan döntéseket hoztak, amelyek szerinte ellentétesek a kormány bevándorlás politikájával. A médiában bemutatták, hogy a miniszter posztja után többen halálosan megfenyegették ezeket a bírákat.

Egy másik posztjában a miniszter arra szólította fel a hatóságokat, hogy nyújtsanak megfelelő védelmet a bíráknak az őket ért halálos fenyegetések miatt.

Szerbiával kapcsolatban Dunja Mijatović aggodalmának adott hangot, mert a szerb házelnök, több parlamenti képviselő és az igazságügyi miniszter is kritizálta a belgrádi fellebbviteli bíróság bíráját, aki azt nyilatkozta, hogy az életfogytiglani börtönbüntetés valamint a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a tényleges életfogytiglan bevezetése ellentétes az EJEB esetjogával. A szólásszabadsághoz való jogának gyakorlása miatt a bírót személyes támadások érték és szakmai alkalmasságát, illetve rátermettségét is kétségbe vonták. Egyébként a törvényjavaslatot az ET emberi jogi főbiztosa is kritizálta a szerb hatóságoknak küldött levelében.

Az Európa Tanács bírák függetlenségére vonatkozó alapelvei

Az egyik legfontosabb dokumentum az ET Miniszteri Bizottsága által 2010-ben elfogadott ajánlás, amely a bírák függetlenségét, eredményességét és felelősségét taglalja.

A dokumentum szerint az egyes bírák függetlenségét a bíróságok függetlenségén kereztül lehet garantálni, amely alapvető eleme a joguralomnak.

A bírák függetlensége elengedhetetlen a szabadság, az emberi jogok és a jog pártatlan alkalmazása szempontjából. A felek bíróság előtti egyenlősége csak a bírák pártatlansága és függetlensége útján biztosítható.

A bírák és a bíróságok függetlenségét az alkotmányban vagy a jogrendszer által megengedett legmagasabb szinten kell biztosítani. Az alaptörvényekben egyértelműen meg kell jelennie a hatalmi ágak strukturális elválasztásának is.

A bírák kinevezésére és jelölésére vonatkozó eljárások a bíróságok függetlenségének alapvető elemei. Az ET megköveteli, hogy a törvény által létrehozott bírósági igazgatási szervek tagjainak legalább felét a bírák maguk válasszák bírótársaik közül és a választás során minden bírósági szint képviseltethesse magát. A bírák jelölésére és megválasztására vonatkozó körülményeknek objektív szakmai szempontokon és nem politikai megfontolásokon kell alapulniuk.

A másik alapvető feltétel, hogy a bírák a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hivatalban maradhassanak és még ennél is fontosabb, hogy ne kelljen tartaniuk attól, hogy valamely döntésük miatt elbocsátják őket, ha az nem tetszik a kormányzatnak.

Minden bíró felelőssége a bírói függetlenség támogatása és védelme. A bírákat és a bíróságokat be kell vonni a rájuk vonatkozó igazgatási jogszabályok előkészítésébe is.

A bírósági döntésekről alkotott törvényhozói és végrehajtói vélemények megfogalmazása során el kell kerülni az olyan kritikát, amely alkalmas az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett közbizalom aláásására, illetve az olyan magatartásokat, amelyek kétségbe vonják a bírói döntések betartásának szükségességét.

A jog uralmának és a bíróságok függetlenségének európai törekvései

Európai szinten több tagállamban is érték támadások a bíróságok függetlenségét az elmúlt pár évben.

2016-ban az EJEB meghozta ítéletét a Baka v. Hungary ügyben, amelyben a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Bírói Tanács elnökét a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazták, mivel szakmai munkája során kritizálta a bírósági rendszer reformját. Az EJEB több jogsértést is megállapított az ügyben, köztük a szólásszabadságot, illetve azt az elvet, hogy minden bírónak aktívan közre kell működnie a bírák függetlenségének biztosításában és megvédésében, illetve, hogy a bírákat is be kell vonni a rájuk irányadó igazgatási jogszabályok kialakításába és működtetésébe.

Az ET Parlamentje foglalkozott a joguralom kérdésével több döntésébe is, közülük a 2017-ben meghozott döntés a Bulgáriában, Moldovai Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban kialakult helyezettel foglalkozott. 2019-ben az ET aggodalmának adott hangot Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolása miatt és a bírák és bírósági vezetők miniszterelnök általi kinevezését is kifogásolta, ezért kezdeményezte a máltai igazságügyi rendszer reformját.

A Velencei Bizottság is számos döntésében foglalkozott a joguralom és a bírák függetlenségének kérdésével. A Velencei Bizottság 2011-ben hét ajánlást fogadott el a magyarországi joguralommal kapcsolatban, amelyet később Bulgária, Lengyelország, Törökország, Szerbia, Románia és Málta esetében is megtett. A Velencei Bizottság ajánlásai és a joguralom ellenőrzését szolgáló feltételrendszer gyakran kerül elő ez EU által a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokban.

A GRECO-t szintén foglalkoztatta az igazságszolgáltatás függetlenségének az Európa Tanács korrupcióellenes normáira gyakorolt hatása. Románia esetében például aggodalmának adott hangot az átfogó jogszabály-módosítás miatt, amely a bírák és ügyészek kinevezésének, elbocsátását és függetlenségét, illetve személyes felelősségét érintette és alapvetően veszélyeztette a függetlenségüket.  A GRECO Lengyelország esetében is hasonló megállapításra jutott és úgy értékelte, hogy az igazságügyi reform eredményeképpen jelentősen gyengül a bírák függetlensége. Törökország esetében ezenkívül a végrehajtó hatalomtól és a politikai erőktől való befolyás növekedését is észlelték.

Az EU is észlelte ezeket a változásokat és rendkívüli lépéseket tett a joguralom, a demokrácia és az alapvető jogok védelme érdekében. 2018-ban az Európai Parlament az EU történetében először felkérte az Európai Tanácsot, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország megszegte az EU alapértékeit. Ezek közül az EP egyik legnagyobb aggálya a bírák függetlenségével kapcsolatban merült fel. Az EP Románia esetében is a joguralom és a bírák függetlenségének csökkenése miatt emelt szót. Az EB kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország és Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségének megsértése miatt.

Küzdelem a bíróságok függetlenségéért

A fentiekből látható, hogy az európai intézmények nem engedékenyek a bíróságok függetlensége ügyében, de további lépésekre van szükség.

Dunja Mijatović arra biztat, hogy erősebben, határozottabban és hangosabban lépjünk fel a joguralom és a bírák függetlenségének védelmében. Ezeknek az értékeknek a védelmével az emberi jogokat védjük.

Az ET tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az európai standardokat és fenn kell tartaniuk a bírák tényleges függetlenségét.

Az ET tagállamokban rendszeres vizsgálat alá kell vonni az ET értékeinek betartását.

A bírákat be kell vonni és meg kell hallgatni az olyan jogszabályok előkészítésébe, amelyek az igazságszolgáltatás rendszerének működésére kihatással vannak.

A bírák számára biztosítani kell, hogy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár előtt ne lehessen őket eltávolítani vagy akaratuk ellenére áthelyezni tisztségükből.

Biztosítani kell, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a bírák is véleményt nyilváníthassanak.

Az európai polgároknak el kell számoltatniuk kormányaikat, ha olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek aláássák a joguralmat, az emberi jogokat vagy a demokráciát.

Ha a joguralom és a bíróságok függetlensége sérül, akkor az emberi jogok is sérülnek.

(coe.int)

---