Veszélyhelyzet – április 6-tól számos újabb rendkívüli intézkedés hatályos Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 5-ével hét újabb rendkívüli intézkedést tartalmazó kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amelyek többek között módosítják a szabálysértési eljárásokat, a rendvédelmi, honvédelmi szolgálati viszonyokat is és bevezetik az ingyenes közterületi parkolást.

A 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel egyes belügyi és közigazgatási szabályokat módosított.

 Nem kérhetnek azonnali jogvédelmet a kiutasítottak

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) egyes rendelkezéseit is másképp kell alkalmazni. A veszélyhelyzet ideje alatt nem kérhet azonnali jogvédelmet a közigazgatási perben az a harmadik országbeli állampolgár, akit a veszélyhelyzet ideje alatt a Btk-ba ütköző járványügyi szabályszegés miatt kiutasítottak az országból. Legutóbb a koronavírusos iráni állampolgárok indítottak közigazgatási pert a kiutasításukat kifogásolva, ebben a perben még elutasította a bíróság az azonnali jogvédelmet, ezentúl nem is kérelmezhető az.

A veszélyhelyzet ideje alatt az idegenrendészet hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk-ba ütköző járványügyi szabályszegés miatt elrendelt kiutasítását. A közigazgatási perben ők sem kérhetnek azonnali jogvédelmet.

 A tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napig automatikusan meghosszabbodik.

 

Szabálysértési kivételes eljárások – valótlan statisztikai adatszolgáltatás

 A szabálysértési törvénybe (2012. évi II. törvény) bekerült, hogy szabálysértést követ el, aki veszélyhelyzetben az intézkedésre jogosult szerv vagy személy veszélyhelyzettel kapcsolatos megkeresésére lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad. A kiszabható pénzbírság 5000-500.000 forintig terjedhet.

 A szabálysértési eljárásokban is az általánostól eltérően kell eljárni. A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv személyes jelenléttel járó eljárási cselekményt kizárólag telekommunikációs eszköz útján végezhet, ha annak technikai és műszaki feltételei adottak. Amennyiben pedig tanú meghallgatás szükséges vagy az eljárás alá vont személy kéri a személyes meghallgatását vagy tárgyalás tartását, a hatóság írásbeli vallomástételt engedélyezhet.

 A szabálysértési ügyirat tartalmát csak úgy lehet megismerni, arról úgy lehet felvilágosítást adni, hogy az érintett személyesen nem lehet jelen.

 A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkésztő eljárást lefolytató szerv legfeljebb három hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elvégzése szükséges, és a személyes jelenlét a szükséges technikai és műszaki feltételek hiányában telekommunikációs eszközzel nem biztosítható, vagy a bíróság, a szabálysértési hatóság az írásbeli vallomástételt nem engedélyezte, továbbá annak az érintett nem, vagy nem megfelelő módon tett eleget. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A felfüggesztés időtartama további három hónappal meghosszabbítható.

A bíróság és a szabálysértési hatóság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy a meghallgatásról indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel az szükséges. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 A magánindítvány előterjesztésnek határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

Rendvédelmi és honvédelmi dolgozók

A 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosította a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt (Hszt.) is.

A rendvédelmi dolgozóknál a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama veszélyhelyzetben meghaladhatja a törvényben szabályozott maximális heti 48 órás időtartamot.

A veszélyhelyzet ideje alatt munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb is lehet, azonban a 24 órát nem haladhatja meg.

A veszélyhelyzet ideje alatt a fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a törvényben előírt 6 órás időtartamot legfeljebb 3 órával meghaladhatja.

A veszélyhelyzet ideje alatt a keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról az állományilletékes parancsnok dönt.

A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le.

A 86/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet honvédelemhez kapcsolódó rendkívüli intézkedéseket állapít meg, ezek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) eltérő alkalmazását írják elő.

Amennyiben a szerződéses állomány tagjának a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg a szerződésben vállalt szolgálati idő letelte miatt, a jogviszonya a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is fennáll. ábbi korlátozás, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem szüntetheti meg a jogviszonyát egyoldalú szerződésbontással sem.

A hivatásos állomány tagja pedig a veszélyhelyzet ideje alatt a szolgálati viszonyát nem szüntetheti meg lemondással.

Az ország egész területén ingyenes a közterületi parkolás

 A 87/2020. (IV. 05.) Korm. rendelet értelmében 2020. április 6-tól kezdődően a veszélyhelyzet ideje alatt a humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint az országos közutak, az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek használatáért nem kell parkolási-várakozási díjat fizetni.

A SZÉP Kártya tovább használható

A 91/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet előírja pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére nem számíthatnak fel a munkavállalóval szemben díjat.

A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!


Kapcsolódó cikkek

2020. április 3.

Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai

A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. Soron következő cikkünkben a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.