30 éve alakult a Velencei Bizottság Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnökének évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatát olvashatják.


„1990. május 10-én az Európa Tanács tagállamainak tizennyolc nagykövete úgy döntött, hogy létrehozza a Demokrácia Európai Bizottságát, amely ma Velencei Bizottság néven ismert. Akkoriban úgy tűnhetett, hogy csak egy másik technikai tanácsadó testület jött létre, de bebizonyosodott, hogy a szervezetnek nagy jelentősége van a jogállamiság és a demokrácia európai és Európán kívüli fejlődésében.
Létezésének 30 éve alatt a Velencei Bizottság többek között:
  • Nagy szerepet játszott a közép- és kelet-európai új demokráciák alkotmányainak előkészítésében, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak;
  • Támogatta ezeket az országokat és sok más országot is az alkotmányos és jogalkotási reformjaik során;
  • Megkerülhetetlenné vált a jogállamisággal, a demokráciával és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos nemzetközi szabályok kidolgozásában;
  • Számos társadalom bizalmát szerezte meg és támogatást nyújtott, amellyel erősítette a reformokba vetett közbizalmat;
  • Számos országnak segített az Európa Tanács és az Európai Unió által meghatározott tagsági követelmények teljesítésében;
  • Hozzájárult az alkotmánybíróságok létrehozásához sok országban, és létrehozta az alkotmánybíróságok hálózatát, amelynek 117 tagbírósága van az egész világból;
  • Számos törvényt felülvizsgált, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak, és különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének;
  • Alapszabályokat dolgozott ki a demokratikus választások megtartására és támogatást nyújtott a választási reformok végrehajtásában;
  • Partnerként lépett fel a dél-mediterrán és közép-ázsiai országok alkotmányos és jogi reformjainak megvalósításában;
  • 62 ország vált a tagjává, így a világméretű alkotmányos párbeszéd fórumává vált.

A siker ellenére sok kihívás maradt még, és a jelenlegi koronavírus válság emlékeztet bennünket, hogy az fejlődés soha nem visszafordíthatatlan. Meg kell őriznünk a plurális demokráciát, és meg kell akadályoznunk annak autoriter rendszerré történő degradálását, amelyben a győztes mindent visz elve érvényesül.

Véleményem szerint a Bizottságnak több támogatást kell nyújtania, mint eddig valaha és az Európa Tanács és az Európai Unió szerveivel együttműködve meg kell védenie és elő kell mozdítania:

  • A jogállamiság és különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását;
  • A fékek és ellensúlyok alapján működő demokratikus rendszereket;
  • A szabad és tisztességes választásokat, illetve
  • Az emberi jogok tiszteletben tartását, még a vészhelyzet idején is.”

Kapcsolódó cikkek

2023. november 28.

Árdrágító versenyjogsértés – Mikor perelhet az EU-s károsult?

A tagállamok és az EU versenyjogi rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos uniós irányelv időbeli hatályának problematikájáról, az ezen alapuló kártérítési kerestek jogszerűségéről döntött a luxembourgi bíróság. Az ítélet számos hasonló, a nemzeti bíróságok előtt zajló ügyben is irányadó lehet.

2023. november 21.

Ha van kendője az a baj, ha nincs, az – Burka az iskolában

A szerző az alábbi cikkében az iskolai fejkendő hordásról szóló németországi vitáról értekezik. A Szövetségi Alkotmánybíróság két évtizede ítéletet hozott a muszlim fejkendő ügyében. A társadalmi konfliktus azonban azóta is tart. Nemrégiben egy berlini döntés korbácsolta fel az indulatokat.

2023. november 16.

Vagyonelkobzás büntetőeljárásban – Uniós kontra nemzeti jog

Az unió luxembourgi bíróságához egy olyan büntetőeljárás részeként fordultak, amelynek során két magánszemély – mint az eljárásban érintett harmadik felek – a nyomozási szakaszban lefoglalt vagyonuk visszaszolgáltatását kérték a bolgár szakosított bíróságtól.