750 milliárd eurós válságkezelő csomagot hoz létre az EKB Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az euróövezeti tagállamokban az EKB állam- és vállalati adósságokat finanszíroz, többek között a bajba jutott Görögországban és Olaszországban.

Az Európai Központi Bank (EKB) 750 milliárd eurós pénzügyi csomagot indított a koronavírus világjárvány gazdasági hatásának enyhítésére.

Az EKB elnöke, Christine Lagarde Twitter üzenetében jelezte, hogy továbbra is elkötelezett az eurozóna mellett.

Az elmúlt hetekben a központi bankok és a kormányok az egész világon jelentős válságkezelési programokat jelentettek be.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási program névre keresztel gazdaságélénkítő csomag, hat nappal azután jön létre, hogy az EKB által bejelentett itézkedésekkel nem sikerült megnyugtatni a piacokat, és nyomást gyakoroltak az EKB-ra, hogy vezessen be újabb intézkedéseket az európai gazdaságok támogatása érdekében.

Az EKB elnöke erre válaszul jelentette be ezt a legújabb csomagot, amely szerint az EKB mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa az eurót ezekben a “rendkívüli időkben”.

Az eszközvásárlási program csak átmeneti lesz, amely addig tart, amíg az EKB szerint a koronavírus válságfázisa le nem jár, de az év végéig folytatják azt” – nyilatkozta Lagarde.

A bejelentés azután érkezett, hogy a bank 25 tagú kormányzótanácsa szerda este telefonon vészhelyzeti tárgyalásokat folytatott.

Az elmúlt napokban az EKB-t azért kritizálták, mert az Egyesült Államok Központi Bankjához viszonyítva nem tett meg mindent az euróövezet stabilitásának támogatása érdekében.

Vasárnap az amerikai Fed szinte nullára csökkentette a kamatlábakat, és 700 milliárd dolláros ösztönző programot indított.

Ez az Egyesült Királyság, Japán, az eurozóna, Kanada és Svájc által indított összehangolt lépés része volt.

Ennek a bejelentésnek a részeként a Fed bejelentette, hogy más központi bankokkal együtt fog működni annak érdekében, hogy javítsa a dollár rendelkezésre állását a kereskedelmi bankok számára.

Az úgynevezett devizaswapok fontos eszközök voltak a pénzügyi stabilitás fenntartásában a 2008. évi bankválság után.

“A nagy központi bankok összehangolt fellépése javítja a globális likviditást azáltal, hogy csökkenti az árat és meghosszabbítja az amerikai dollárban nyújtott hitelezési műveletek maximális futamidejét” – mondta Mark Carney, az Anglia Bank elnöke, Andrew Bailey-vel közösen tett nyilatkozatában.

A Japán Bank enyhítette a monetáris politikát is azzal, hogy vállalta, hogy kockázatos eszközöket vásárol a jelenlegi kétszeresére, és új hitelprogramot hirdetett meg egy pénzügyi évre szóló, egyéves, zéró kamatú kölcsönök meghosszabbítására.

(bbc.com)


Kapcsolódó cikkek