A békebírákkal csökkentenék a büntető ügyhátralékot az Egyesült Királyságban Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bírák örömmel fogadták a tervet, míg az ügyvédek szerint az kontraproduktív és csak a jogorvoslati eljárásokat, illetve a börtönpopulációt növelő látszatintézkedésről van szó.

Növelik az angliai és walesi békebírók (magistrate) büntetés-kiszabási jogkörét annak érdekében, hogy csökkentsék a büntetőbíróságok általi elbírálásra váró ügyekben tapasztalható ügyhátralékot.

A lezáratlan ügyek számának és a koronavírus-járvány idején a koronabíróságokra (Crown Court) nehezedő nyomás csökkentésére tett legutóbbi erőfeszítés legújabb lépéseként a bírák akár egy évig terjedő börtönbüntetés kiszabására is jogosultak lesznek, amely a jelenleg általuk kiszabható maximális büntetés megduplázását jelenti.

Az Igazságügyi Minisztérium becslése szerint ezzel csaknem 2000 tárgyalási nap szabadulhat fel évente a koronabíróságokon.

A lépés lehetővé teszi, hogy a békebírók olyan súlyosabb ügyekben is eljárjanak, mint például csalás, lopás és testi sértés.

Jelenleg maximum hat hónap szabadságvesztést meghaladó börtönbüntetést kiszabásának lehetőségével fenyegetett bűncselekmények esetén a koronabíróság köteles a büntetést kiszabni.

A bírók üdvözölték a lépést, de az ügyvédek azt mondták, hogy ez „a legrosszabb politika, amely elvonja a figyelmet”, és „semmit sem tesz a jelenlegi hatalmas ügyhátralék megszüntetésére”.

Ha több ügyet tartanak a Covid által „kevésbé súlyosan érintett” bíróságokon, a koronabíróságok jobban összpontosíthatják erőforrásaikat a lemaradás kezelésére – fogalmazott az igazságügyi minisztérium.

A várhatóan a következő hónapokban életbe lépő változtatások csak azokra a bűncselekményekre vonatkoznak, amelyekkel a békebírók és a koronabíróságok is foglalkozhatnak. Ez azt jelenti, hogy a vádlottak továbbra is dönthetnek úgy, hogy ügyüket a koronabíróság esküdtszéke tárgyalja, ha akarják.

A bírósági felülvizsgálatról és a bíróságokról szóló törvény módosítása lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükség esetén visszavonja a módosítást.

Bev Higgs, a büntetés-kiszabási jogkör kiterjesztéséért kampányoló Magistrates Association országos elnöke azt mondta, hogy a szervezet örömmel fogadta a bejelentést, és hozzátette: „Itt az ideje, hogy változás következzen be a tárgyalható ügyekben, hogy biztosítsák a biztonságos, hatékony és eredményes igazságszolgáltatást, és ez a békebírói tisztségbe vetett nagy bizalomról tanúskodik. „Tudom, hogy tagjaink és kollégáink büszkén, professzionalizmussal és feddhetetlenséggel fogják vállalni ezt az új szintű felelősséget, és – mint mindig – arra fognak törekedni, hogy bíróságaikon a legmagasabb színvonalú igazságszolgáltatást biztosítsák.”

Jo Sidhu QC, az Angliában és Walesben gyakorló büntetőügyvédeket képviselő Büntető Ügyvédi Kamara elnöke azonban kijelentette: „A békebírók büntetés-kiszabási jogkörének növelése semmiképpen sem fogja megszüntetni a koronabíróságban tapasztalható, hatalmas ügyhátralékot. „Ez a figyelemelterelő politika legrosszabb formája. A kormány szándékosan vaknak tűnik a rideg valósággal szemben, amely szerint több száz büntető ügyvéd hagyta el a pályát kétségbeesetten a negyedszázados reáljövedelemcsökkenés miatt.

Ez az oka annak, hogy a súlyos bűncselekmények áldozataitól megtagadják az igazságszolgáltatást a koronabíróságon.” Hozzátette: „A békebírák büntetés-kiszabási jogkörével való babrálás a bűncselekmények áldozatainak elárulását jelenti. Ez cinikus eszköz arra, hogy megfosszák a súlyos bűncselekménnyel vádolt személyeket attól, hogy embertársaik ítélkezzenek felettük a régóta fennálló esküdtszéki rendszerünkben. „Ha több ügyet tartanak majd a békebíróknál, az mindenesetre több fellebbezést von maga után a koronabírósághoz, ami tovább növeli az ügyhátralékot és eltereli a büntető ügyvédeket a perek kezelésétől.”

Mark Fenhalls QC, az angol és walesi ügyvédek vezető képviseleti testületének, az Ügyvédi Tanácsnak az elnöke a következőket mondta: „Úgy gondoljuk, hogy ezek a változtatások egyszerűen növelik a börtönpopulációt és további nyomást gyakorolnak az Igazságügyi Minisztérium költségvetésére.

Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a bíróságok működéséhez. „Az is lehetséges, hogy a változtatások több vádlottat késztethetnek arra, hogy a koronabíróságon tárgyalást válasszák, növelve ezzel az ügyhátralékot.

Ez sértené a panaszosok és az áldozatok érdekeit, és kontraproduktív lenne ahhoz képest, amit megpróbálunk elérni, hogy időszerű és tisztességes igazságszolgáltatást biztosítsunk.”

Tavaly a Whitehall kiadásellenőrző szervezete, a Nemzeti Számvevőszék azt mondta, hogy a büntetőbíróságok ügyhátraléka még „hosszú évekig probléma marad”, miután a koronabíróságokon a lezáratlan ügyek száma rekordmagasságba emelkedett, csaknem 61 000 ügy volt folyamatban a koronabíróságokon és több mint 364 000 a békebírói bíróságokon, mielőtt a lassú csökkenés megindult.

(theguardian.com)

---