A biztosítók közvetlen perlésének új fejleményei az EU Bíróságának gyakorlatában

Szerző: Ügyvédvilág
Dátum: 2015. november 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember 9-én jelent meg az Európai Unió Bíróságának a Prüller-Frey ügy kapcsán indított előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélete, mely a 864/2007/EK rendeletnek (Róma II. rendelet) a szerződésen kívüli károkozás esetén a biztosító elleni közvetlen keresetindítás megengedhetőségének kérdésével foglalkozó cikkét értelmezi.


Az alapügyben az ausztriai lakó- és tartózkodási helyű felperes Ausztriában a Landesgericht Korneuburg előtt keresetet indított a Spanyolországban elszenvedett repülőgép-balesetében keletkezett kárai megtérítéséért a repülőgépének üzembentartója, N. Brodnig és biztosítója, az Axa ellen.

Az alapügyben eljáró bíróság lehetségesnek tartotta, hogy a lex loci damni elv alapján a kötelemre a spanyol jog lenne alkalmazandó, amely jog lehetővé teszi a károsult személy számára, hogy bizonyos körülmények között közvetlenül a biztosítóval szemben indítson keresetet. A biztosítási szerződés felei a szerződésre a német jog alkalmazását kötötték ki.

A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja az volt, hogy a károsult személy helyzete nem lehet a biztosított helyzeténél kedvezőbb, és mivel a biztosítási szerződés felei a szerződésre a német jogot kötötték ki, ennek alapján a károsult személyt nem illetné meg a jog, hogy a spanyol jog alapján közvetlenül a biztosítóval szemben indítson keresetet.

 

A Bíróság rámutatott arra, hogy a Róma II. rendelet 18. cikke nem tekinthető kollíziós szabálynak, a cikk egyedüli célja, hogy lehetővé tegye, hogy a károsult közvetlenül érvényesítse a követelését a biztosítóval szemben, amennyiben a cikkben meghatározott jogok valamelyike engedélyezi az ilyen lehetőséget, de ez nincsen kihatással az érintett biztosítási szerződés feleinek szerződéses kötelezettségeire.

A Bíróság álláspontja szerint tehát a Róma II. rendelet 18. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a károsult személy számára a kártérítésért felelős személy biztosítójával szembeni közvetlen keresetindítást, amikor az ilyen keresetindítást a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog előírja, függetlenül attól, amit a biztosítási szerződésre alkalmazandó, e szerződés felei által választott jog előír.

A Bíróság fentiekben ismertetett ítélete egyértelművé tette: könnyen előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a biztosítási szerződésre kikötött jog (így például a magyar jog a kötelező gépjármű felelősségbiztosításon kívüli biztosítási szerződések tekintetében) nem ismeri el a biztosító károsult általi közvetlen perlésének lehetőségét, a károsult mégis közvetlenül perelje a biztosítót vagy a biztosítót és a károkozó biztosítottat. Erre különösen akkor nyílik lehetőség, ha olyan felelősségbiztosítási szerződésről van szó, amely a biztosítottnak a biztosító és a szerződő székhelyének országától eltérő országban folytatott tevékenységére is fedezetet nyújt, a károsult pedig olyan tagállamban szenvedett kárt, amelynek joga lehetővé teszi a biztosító közvetlen perlését.

Mivel ez a lehetőség szerződéses eszközökkel nem zárható ki, a biztosítónak a kockázatvállalási, illetve kárrendezési gyakorlata alakítása során célszerű erre a potenciális többletkockázatra figyelemmel lennie.

Kapcsolódó cikkek:


A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás
2019. június 19.

A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás

Ez EUB döntése alapján a Gmail és a hasonló szolgáltatások nem minősülnek telekommunikációs szolgáltatásnak, ezért nem kell alkalmazni rá a telekommunikációs szolgáltatásokra a német jog által előírt adatvédelmi és szigorú biztonsági követelményeket.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?
2019. június 18.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
2019. június 18.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében

A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.