A britek megint egyoldalúan módosítanák a Brexit megállapodást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A britek egyoldalúan meghosszabbítanák az északír határellenőrzésre vonatkozó átmeneti időszakot, amely az EU nemtetszését váltotta ki.

Az Európai Unió a következő napokban kétirányú jogi eljárást indít az Egyesült Királyság ellen azután, hogy a brit kormány egyoldalú meghosszabbította az észak-ír vállalkozásoknak a Brexit utáni szabályokhoz való alkalmazkodásra biztosított átmeneti időszakot.

Az EU27-ek nagyköveteit kedden tájékoztatták a tervekről, amelyek valószínűleg hivatalos „kötelezettségszegési eljárás” megindítását vonják maguk után, amely az Európai Bírósághoz kerülhet, és a Brexit kilépési megállapodásában rögzített vitarendezési eljárást megindítják.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a nagyköveteknek, hogy a terveken még dolgoznak, de a diplomaták szerdán azt mondták, hogy a találkozón teljes egyetértés volt abban, hogy az EU-nak „határozottan kell cselekednie”, és a fellépés már a hét elején megkezdődhet.

Az Írország felé történő szigorú határellenőrzés elkerülése érdekében a kilépési megállapodás részét képező észak-ír jegyzőkönyv előírja a Nagy-Britanniából Észak-Írországba áthaladó áruk ellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok megfelelnek-e az EU szabályainak. Néhány ellenőrzés már megzavarta az észak-ír ellátási láncokat, ami az uniópárti pártok tiltakozását váltotta ki, de a türelmi időszakok – amelyek közül az első e hónap végén jár le – eddig elodázták a szabályok teljes körű alkalmazását.

Brandon Lewis, észak-írországért felelős miniszter a múlt héten kijelentette, hogy az Egyesült Királyság egyoldalúan meghosszabbítja a türelmi időszakokat, azzal érvelve, hogy a kormánynak fel kell lépnie Észak-Írország érdekeinek védelme érdekében, azért, hogy a boltok polcaira eljusson az áru.

Šefčovič, a kilépési megállapodás végrehajtását felügyelő vegyes bizottság EU-társelnöke ezt követően az Egyesült Királyságot azzal vádolta, hogy megsértette mind azt, mind pedig potenciálisan a nemzetközi jogot, valamint a konstruktív együttműködési kötelezettségét is. A bizottság közölte, hogy a döntésről előzetesen nem tájékoztatták, amikor Lewis tájékoztatta a parlamentet, azt mondta, hogy ez egy nagy visszalépést jelent a két fél közötti bizalomra épülő viszonyban, a már amúgyis komplikált Brexit utáni időszakban.

Csakúgy, mint tavaly szeptemberben, amikor a brit kormány benyújtotta a belső piaci törvényjavaslatot, amely az EU szerint megsértette a jegyzőkönyvet, az EU készen áll egy hivatalos „jogsértési eljárás” megindítására, amely végül az EUB elé kerülhet. A Bizottság úgy véli, hogy megalapozta egy ilyen lépés jogalapját, amelyet hivatalos értesítés indítana, amelyben az Egyesült Királyságot az uniós jog megsértésével vádolják.

Nagy-Britanniának több hét áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, de szankciókkal szembesülhet, vagy akár bírsággal is, ha nem teljesíti az EUB határozatát.

A Bizottság egy második levelet is elküld, ezúttal a vegyes bizottságnak, amelyben az Egyesült Királyságot azzal vádolja, hogy megsértette a kilépési megállapodás 167. cikkét, amely mindkét féltől megköveteli, hogy konzultáljon és jóhiszeműen járjon el annak végrehajtása során, lehetővé téve a szerződés szerinti vitarendezést.

Az EU várható bejelentése egyre növekvő csalódottságot okoz az Egyesült Királyságban, amelyet sokak szerint Lord Frost, az Egyesült Királyság volt Brexit-tárgyalója okozott, akit David Gove váltott az vegyesbizottságban.

Frost nem figyelmeztette Šefčovičot arra, hogy az Egyesült Királyság a múlt héten egyoldalúan készül meghosszabbítani az átmeneti időszakot, és az EU-t is felforgatta egy vasárnapi újságban közölt véleménycikkével, amelyben arra szólította fel, hogy „hagyja abba a duzzogást”, és lépjen túl az Egyesült Királyság kilépése miatti megtorláson.

Az Egyesült Királyság szerint az EU-t „tisztviselők szintjén” tájékoztatták, és tagadták, hogy megsértették volna a nemzetközi jogot. A brit kormányszóvivő bejelentette: „Ezek az intézkedések jogszerűek és összhangban állnak a jegyzőkönyv fokozatos és jóhiszemű végrehajtásával.”

Lewis szerdán a Képviselőházban megismételte, hogy az intézkedéseket a kemény Brexit elkerülése érdekében tették, és ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Királyság „továbbra is elkötelezett legyen” a szerződés szerinti nemzetközi kötelezettségei teljesítése mellett.

Munkáspárti megfelelője, Louise Haigh szerint a türelmi időszak egyoldalú meghosszabbításáról szóló döntés „egyértelmű üzenetet adott, hogy nem lehet megbízni a brit kormány szavában”, és javasolta, hogy a kormány Brexit-megállapodása „mindig meg tudja bolygatni az identitások kényes egyensúlyát ezeken a szigeteken. ”

Az aggodalmakat Simon Hoare tory parlamenti képviselő, a Képviselőház észak-írországi ügyekkel foglalkozó választott bizottságának elnöke is felsorolta: „A kormány nem örökölte a jegyzőkönyvet, hanem közösen írta azt az EU-val.” Arra is figyelmeztetett, hogy a türelmi időszak egyoldalú meghosszabbításának „nagyon destabilizáló hatása lesz a bizalomra” az Egyesült Királyság, Írország és az EU többi része között.

Lewis 2020 szeptemberében elismerte, hogy a kormány azt tervezi, hogy felülírja a Brexit-egyezmény egy másik részét, és ez a lépés szerinte „nagyon sajátos és korlátozott módon sértené meg a nemzetközi jogot”.

(theguardian.com)

---