A büntetőeljárás alapelvei a nemzetközi dokumentumok tükrében – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunk második részében részletesen ismertetjük a büntetőeljárással kapcsolatos nemzetközi egyezmények és dokumentumok tartalmát, értelmezését.


Az Európai Bizottság Zöld Könyve az ártatlanság vélelméről
COM (2006) 174. 2006.4.26.

Az EU 11 tagállama válaszolt a konzultációra, és a független szakértők valamint a gyakorló szakemberek éltek a lehetőséggel, hogy rámutassanak az ártatlanság vélelme alapelvének eróziójára, és hangsúlyozzák – különösen a külföldi vagy nem-honos személyek ellen folytatott nyomozások esetében –, hogy a nemzeti rendszerek egyre inkább tolerálják a „bűnösség vélelme” alapelvet.

Az EU Alapjogi Chartája

A charta 47. cikke kimondja a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A 48. cikk garantálja az ártatlanság vélelméhez való jogot.

(Az EJEE 6. cikkének (2) bekezdésével megegyező jelentéssel és hatállyal bír. Az EJEE 6. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak (igazából nem bűnösnek) kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 11. cikkének (1) bekezdése ezt az alapelvet azonos szövegezéssel biztosítja. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikkének (2) bekezdése egy igen hasonló rendelkezést tartalmaz.)

Az Európai Unióról szóló szerződés
(EUSZ)

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. Az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió elismeri a chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. A charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint az EUMSZ és az EUSZ. A charta az uniós intézményekre és a tagállamokra irányul az uniós jog végrehajtása során, ideértve az Európai Unióban, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést is.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ)

Az Európai Parlement épülete. A Stockholmi Program „csupán” egy akcióterv, melynek tényleges megvalósítása többek közt az EP-képviselőkön is múlik

82. cikk (1) bekezdés: Az igazságügyi együttműködés alapja a kölcsönös elismerés, ennek pedig a kölcsönös bizalom az alapja. Ez nem valósulhat meg, ha a tagállamok büntetőeljárásában a terheltek jogait nem tisztelik minden pillanatban, mert ez aránytalanul és hátrányosan hat a kölcsönös bizalomra és az igazságügyi együttműködésre is.

Stockholmi Program
HL C 115., 2010.

A Stockholmi Programban megfogalmazott négy politikai prioritás – dióhéjban – az alábbiakat foglalja magában:

1. A polgárok jogainak védelme – a jogok Európája: a szabadság, biztonság és igazság Európájának elsősorban egy olyan egységes térséggé kell válnia, ahol az alapvető jogok megfelelő védelemben részesülnek, ahol az ember és az emberi méltóság tiszteletben tartása a legfontosabb alapelvek közé tartoznak. Védelmezni kell a személyiségi jogokat, a különösen veszélyeztetett csoportokat, és biztosítani kell, hogy a polgárok Európa-szerte, sőt, akár azon kívül is gyakorolhassák egyes jogaikat.

2. A polgárok életének megkönnyítése – a jog és igazság Európája: lehetővé kell tenni, hogy a polgárok bármely tagállamban kezdeményezhessenek bírósági eljárást jogaik érvényesítése érdekében, és jogügyleteiket Európa-szerte védelemben részesítsék, továbbá az egyes államok hatóságai által hozott határozatokat a többi államban elismerjék, illetve végrehajtsák.

3. A polgárok védelme a belbiztonsági stratégia kidolgozása útján – a védelmező Európa: a stratégia a rendőrségi és a végrehajtási ügyekben történő együttműködésre, Európa határainak védelmére és a belépés feltételeinek egységesítésére irányul.

4. A befogadó társadalom ösztönzése – a szolidáris Európa: a cél olyan bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozása, mely a tagállamok között szolidaritást, az EU-n kívüli országokkal partnerséget hoz létre.

Az egyes célokat a programban meghatározott eszközökkel érik el, melyek összhangban állnak az EU létező és működő irányelveivel, végrehajtására nemzeti szinten kerül sor, hozzájárulnak az európai jogalkotás minőségének javításához és megfelelő anyagi hátteret biztosítanak a célok megvalósításához. Ezek közé tartozik többek között a hatóságok és döntéshozók közötti kölcsönös bizalom, az implementáció fontosságának hangsúlyozása és az igazságügy, szabadság és biztonság (ILS) területe egységének biztosítása, a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságának folyamatos értékelése és az érintett szakemberek (bírák, ügyészek, rendőrök, vámosok stb.) folyamatos továbbképzése. Ez utóbbival kapcsolatban a program céljaként megfogalmazták, hogy 2015-re az e területen dolgozó szakemberek jelentős része részt vegyen a tevékenységével összefüggő uniós képzésen. A tréningeket a nemzeti képzési programok részévé kell(ett) tenni. Az Európai Tanács iránymutatást fogalmazott meg az Európai Bizottság részére, mely szerint ki kell dolgozni egy képzési cselekvési tervet, a szakemberek részére nyitva álló csereprogramokat, közös tréningeket. Meghatározó eszköz a kommunikáció, melynek elősegítésére meg kell vizsgálni a hatékonyabb információáramlás lehetőségeit, melyek segítségével a polgárok és a szakemberek könnyebben és jobban megérthetnék az ILS terület eredményeit. Fontos a civil szférával való kapcsolattartás.

A Stockholmi Program egyik sarokköve az egyének jogainak biztosítása a büntetőeljárások során, valamint az eljárásokban hozott határozatok kölcsönös elismerése. A büntetőeljárás alá vont személyek jogainak védelmét a program alapvető fontosságúnak tartja. Itt kell megemlítenünk az Európai Tanács által 2009. november 30-án jóváhagyott ütemtervet (Roadmap), mely az említett jogok megerősítését szolgálja. Ez a Stockholmi Program részét képezi. A minimális eljárási jogok további elemeinek meghatározását a program a bizottság feladatai közé utalja.

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

A jog és igazság Európája prioritás alapján tehát látható, hogy az Európai Unióban az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme egyre fontosabb. Az unió elhatározta, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően csatlakozik az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hogy elősegítse a jogok védelmét és érvényesítését.

A Stockholmi Program „csupán” egy akcióterv, azaz olyan cselekvési terv, mely hangzatos és komoly célokat fogalmaz meg, eszközöket javasol azok megvalósításához, és meg is jelöli azon szerveket, melyek közreműködésére számít. A tényleges megvalósítás azonban a tanácson, a bizottságon, az EP-képviselőkön és a tagállamokon múlik, az ő aktivitásukon és együttműködésükön, melyek hiányában papírra vetett szavak maradnak az elképzelések. Éppen ezért a program 2.4. pontjában a tanács felkérte a bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a tisztességes tárgyaláshoz való jog minimumszabályainak meghatározásával a gyanúsítottak és a vádlottak jogainak megerősítésére. Ennek alapján születtek meg az alábbiak:

2010/64/EU számú európai parlamenti és tanácsi irányelv
HL L 280., 2010.10.26.

A büntetőeljárásban igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról rendelkezik.

A bizottság 2011. június 14-én kiadott Zöld Könyve

A Zöld Könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról szól annak érdekében, hogy megvizsgálja a kölcsönös bizalom erősítésének lehetőségeit és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazhatóságát az őrizettel kapcsolatosan, az unió hatásköreinek megfelelően és annak korlátain belül.

(A megkezdett cikksorozatot az Európa Tanács ajánlásainak és egyezményeinek ismertetésével folytatjuk.)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

Európai előírások és konkrét nemzeti jogszabályok összevetéséről döntött az EU Bírósága egy különösen érzékeny témában, a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban. Lényege a visszavitel iránti kérelmek elbírálására vonatkozó, a gyermekek érdekeit szolgáló gyors eljárások biztosítása.