A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

Mindenkinek biztosított a joga ahhoz, hogy ügyében a bíróság vagy más független döntéshozó szerv járjon el. Az Alkotmány garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, a meghallgatás jogát, az indokolt döntéshez való jogot, valamint a jogorvoslat lehetőségét.

Finnországban 1990 óta folyamatos a bírósági szervezet átszervezése, a bíróságok megszüntetése és átalakítása, tekintettel arra, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada az ország déli részén összpontosul. 2005-ben még 888 bíró volt Finnországban, míg az átszervezések után 200 fővel csökkent a számuk. A bíróságok operatív irányítását a bírósági elnökök látják el, akik a miniszterrel folytatott közvetlen tárgyalások során képviselhetik az adott bíróság költségvetési igényeit. A bíróságokon belül az elnökök felelőssége az ügyelosztás, a jogegység biztosítása, a joggyakorlat figyelemmel kísérése, a bírók és alkalmazottak foglalkoztatásának a megszervezése.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül a Bírósági Igazgatási Osztály fogalmazza meg a stratégiai és ügyforgalmi célokat, megszervezi az informatikai rendszereket, gondoskodik az épületekről, megszervezi a bírói és vezetői kinevezések folyamatát, ellátja a képviseletet a bíróságok elleni perekben.

2003-ban egy bizottság alakult, amelynek a feladata az igazgatás hatékonyságának a vizsgálata volt. A bizottság megállapította, hogy a bíróságok vezetése sokkal nagyobb támogatást igényel a menedzsmentben. Számos javaslatot fogalmaztak meg. Ezek egyike, hogy a központi igazgatást egy minisztériumtól szervezetileg is független hivatalra kellene testálni. Ezzel még inkább hangsúlyozhatnák a bíróságok szervezeti függetlenségét, és erősíthetnék a bíróságokba vetett bizalmat.

A tanulmány leszögezi, hogy a bírósági szervezet feladata az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. Ezért a bírósági szervezet működésének és működtetésének a középpontjába az ügyfeleket kell helyezni.

Teljes tanulmány szövege itt található: Sami Sarvilinna: Court Administration in Finland – Studies in Law. Stockholm Institute for Scandinavian Law 1957-2010.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


LMBT jogok a lengyel választási kampányban
2020. július 7.

Andrzej Duda, Lengyelország jelenlegi elnöke hétfőn alkotmány módosítási javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy az LGBT közösséghez tartozó párok ne fogadhassanak örökbe.

Biomedicinák és az emberi jogok
2020. június 29.

Biomedicinák és az emberi jogok

Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.