A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

Mindenkinek biztosított a joga ahhoz, hogy ügyében a bíróság vagy más független döntéshozó szerv járjon el. Az Alkotmány garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, a meghallgatás jogát, az indokolt döntéshez való jogot, valamint a jogorvoslat lehetőségét.

Finnországban 1990 óta folyamatos a bírósági szervezet átszervezése, a bíróságok megszüntetése és átalakítása, tekintettel arra, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada az ország déli részén összpontosul. 2005-ben még 888 bíró volt Finnországban, míg az átszervezések után 200 fővel csökkent a számuk. A bíróságok operatív irányítását a bírósági elnökök látják el, akik a miniszterrel folytatott közvetlen tárgyalások során képviselhetik az adott bíróság költségvetési igényeit. A bíróságokon belül az elnökök felelőssége az ügyelosztás, a jogegység biztosítása, a joggyakorlat figyelemmel kísérése, a bírók és alkalmazottak foglalkoztatásának a megszervezése.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül a Bírósági Igazgatási Osztály fogalmazza meg a stratégiai és ügyforgalmi célokat, megszervezi az informatikai rendszereket, gondoskodik az épületekről, megszervezi a bírói és vezetői kinevezések folyamatát, ellátja a képviseletet a bíróságok elleni perekben.

2003-ban egy bizottság alakult, amelynek a feladata az igazgatás hatékonyságának a vizsgálata volt. A bizottság megállapította, hogy a bíróságok vezetése sokkal nagyobb támogatást igényel a menedzsmentben. Számos javaslatot fogalmaztak meg. Ezek egyike, hogy a központi igazgatást egy minisztériumtól szervezetileg is független hivatalra kellene testálni. Ezzel még inkább hangsúlyozhatnák a bíróságok szervezeti függetlenségét, és erősíthetnék a bíróságokba vetett bizalmat.

A tanulmány leszögezi, hogy a bírósági szervezet feladata az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. Ezért a bírósági szervezet működésének és működtetésének a középpontjába az ügyfeleket kell helyezni.

Teljes tanulmány szövege itt található: Sami Sarvilinna: Court Administration in Finland – Studies in Law. Stockholm Institute for Scandinavian Law 1957-2010.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.