A finn igazságszolgáltatás rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

Mindenkinek biztosított a joga ahhoz, hogy ügyében a bíróság vagy más független döntéshozó szerv járjon el. Az Alkotmány garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, a meghallgatás jogát, az indokolt döntéshez való jogot, valamint a jogorvoslat lehetőségét.

Finnországban 1990 óta folyamatos a bírósági szervezet átszervezése, a bíróságok megszüntetése és átalakítása, tekintettel arra, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada az ország déli részén összpontosul. 2005-ben még 888 bíró volt Finnországban, míg az átszervezések után 200 fővel csökkent a számuk. A bíróságok operatív irányítását a bírósági elnökök látják el, akik a miniszterrel folytatott közvetlen tárgyalások során képviselhetik az adott bíróság költségvetési igényeit. A bíróságokon belül az elnökök felelőssége az ügyelosztás, a jogegység biztosítása, a joggyakorlat figyelemmel kísérése, a bírók és alkalmazottak foglalkoztatásának a megszervezése.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül a Bírósági Igazgatási Osztály fogalmazza meg a stratégiai és ügyforgalmi célokat, megszervezi az informatikai rendszereket, gondoskodik az épületekről, megszervezi a bírói és vezetői kinevezések folyamatát, ellátja a képviseletet a bíróságok elleni perekben.

2003-ban egy bizottság alakult, amelynek a feladata az igazgatás hatékonyságának a vizsgálata volt. A bizottság megállapította, hogy a bíróságok vezetése sokkal nagyobb támogatást igényel a menedzsmentben. Számos javaslatot fogalmaztak meg. Ezek egyike, hogy a központi igazgatást egy minisztériumtól szervezetileg is független hivatalra kellene testálni. Ezzel még inkább hangsúlyozhatnák a bíróságok szervezeti függetlenségét, és erősíthetnék a bíróságokba vetett bizalmat.

A tanulmány leszögezi, hogy a bírósági szervezet feladata az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. Ezért a bírósági szervezet működésének és működtetésének a középpontjába az ügyfeleket kell helyezni.

Teljes tanulmány szövege itt található: Sami Sarvilinna: Court Administration in Finland – Studies in Law. Stockholm Institute for Scandinavian Law 1957-2010.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. július 23.

A fegyveres önvédelemhez való jog bekerül a cseh alkotmányba

A cseh parlament felsőháza, a szenátus szerdán jóváhagyta, hogy az alkotmány részét képező Emberi Jogok Listáját kibővítsék egy bekezdéssel, mely szerint “az állampolgárnak a törvényben megállapított feltételek szerint joga van fegyverrel védelmeznie saját és más emberek életét”.

2021. július 22.

Veszélyben a brit sajtószabadság?

A brit civilek és újságírók szerint veszélybe kerülhet a sajtószabadság a szigetországban, ha elfogadják a titokvédelmi törvény szigorítását, amely a visszaélés-bejelentőket és a titkos információkat közlő újságírókat is börtönbüntetéssel sújtaná.