A független és pártatlan bírósághoz való jog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) 6. cikkének (1) bekezdése szerint többek között mindenkinek joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság tárgyalja.


A független bíróság megítélése

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) szerint annak megítélésekor, hogy mikor tekinthető egy bíróság függetlennek, azt alábbiakat kell vizsgálni:
–    a bíróság tagjai kinevezésének módját,
–    hivatali idejük tartamát,
–    a külső nyomás elleni biztosítékok meglétét, továbbá azt is, hogy
–    a testület függetlennek látszik-e.

A pártatlan bíróság megítélése

A pártatlan bíróság vizsgálatakor a Bíróság objektív és szubjektív tesztet alkalmaz. Utóbbi azt jelenti, hogy az eljáró bíró személyes meggyőződését, hozzáállását vizsgálják, az objektív teszt esetében pedig az elfogultság látszatának kiküszöbölésére is alkalmas, tényleges garanciákat kérnek számon. A „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” elv megvalósulásáról van itt szó. Ezeket a szempontokat vette figyelembe a Bíróság a Piersack kontra Belgium-ügyben is (8692/79, 1984. október 26.), ahol a kérelmező azért tett panaszt, mert az ügyében eljáró bíróság elnöke az eljárás korábbi szakaszában ügyészként járt el. A Bíróság szerint, ha egy ügyész ugyanabban az ügyben, az eljárás későbbi szakaszában bíróként vesz részt, joggal merül fel kétely a nyilvánosságban a bíróság pártatlanságát illetően.

A Fey kontra Ausztria- (14396/88, 1993.) ügyben is kimondta a Bíróság, hogy az ítélethozó testület akkor tekinthető pártatlannak, ha mind az objektív, mind a szubjektív tesztnek megfelel: vagyis a szubjektív teszt értelmében az adott ügyben a bíróság egyik tagja sem rendelkezhet előítéletekkel és nem lehet elfogult, az objektív teszt pedig a fentebb leírtaknak megfelelően a látszatra helyezi a hangsúlyt. Lényegében azt a követelményt támasztja az eljáró bíróságokkal szemben, hogy azok feleljenek meg a pártatlanság látszatának. Utóbbi tekintetében például elbukik az állam, ha a végrehajtó hatalom beavatkozik a bíróság előtt folyamatban lévő ügybe annak érdekében, hogy annak kimenetelét befolyásolja.

A Sovtransavto Holding kontra Ukrajna-ügyben – miközben egy orosz vállalat által Ukrajnában indított polgári peres eljárás folyamatban volt – az ukrán köztársasági elnök az állami érdekek védelmének fontosságára hívta fel a legfelsőbb közigazgatási bíróság figyelmét. A strasbourgi bíróság megállapítása szerint – függetlenül attól, hogy ténylegesen befolyásolta-e ezzel a per kimenetelét – az elnöki beavatkozás megalapozott kétséget ébresztett a legfelsőbb közigazgatási bíróság függetlensége és pártatlansága tekintetében. (IV/0474/2013. Alkotmánybírósági határozat)

Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épülete

Grád András a strasbourgi ítélkezésről írt könyvében több esetet említ, mely a pártatlansággal foglalkozik. (Grád András: Kézikönyv a strassbourgi emberi jogi ítélkezésről. HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005.) A Bíróság szerint például nem sérül a pártatlanság elve attól, ha a tagállami bíróság korábban más szempontok alapján már foglalkozott valakinek az ügyével. Az utóbb vizsgált ügyben nem kérdőjeleződik meg a bíróság pártatlansága. (Ettl and Others judgement of 23 April 1987, Series A no. 117)

Nagy Anita szerint a pártatlanság sokszor nehezen választható el a függetlenségtől, ezért az Európa Tanácsban a bírói függetlenség biztosítása érdekében 1998. július 8-10-én elfogadták a bírák jogállásáról szóló Európai Kartát. (Nagy Anita: Az emberi jogok és a büntetőeljárás kapcsolata, I. rész; Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. 2010. 341-369.)

Önmagában az sem kérdőjelezi meg a bíróság pártatlanságát, ha egyazon bíróságon ugyanazok a bírák tárgyalják az érintett két különböző ügyét. (Sainte-Marie v. France judgement of 16 December 1992, Series A no. 253-A)

Bárd Károly szerint az Egyezmény alapján „a büntetőparancs kibocsátóját nem kell pártatlan elbírálás érdekében kizárni a további eljárásból. Ez azonban nem így van. A svájci szövetségi bíróság több döntésében ezzel ellentétes megállapításra jutott. A kifogás alapján lefolytatott eljárásban a bíró ugyanazt a kérdést hivatott eldönteni, mint amelyről korábban – a büntetőparancs kibocsátásakor – már határozott, ezért nem lehet pártatlan.” (Bárd Károly: Emberi jogok és büntető-igazságszolgáltatás Európában. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007., 136.)

A Bíróság által tárgyalt ügyekben a pártatlanság megítélésekor az elv a következő: a pártatlanság érvényesülése nélkülözhetetlen eleme annak a közbizalomnak, amelynek képviselete a demokratikus társadalmakban a bírói hatalom egyik fő kötelessége.

A pártatlanság követelménye tehát két elvárást is jelent egyben. Egyrészt a bíró magatartásával és hozzáállásával szemben állít fel követelményeket. Másrészt viszont mérceként is szolgál a jogszabályi környezet felé. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük kell az olyan helyzetek elkerülésére, amikor a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségek ébredhetnek. Ezért van az, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan kell ítélkeznie, hanem a pártatlan ítélkezés látszatát is meg kell őriznie.

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

A Bíróság ítélkezésében azért jut kiemelten fontos szerephez a pártatlanság megőrzése, mert az elv érvényesülésének vagy érvényesíthetőségének hiánya az önkényes döntéshozatal veszélyét rejti magában, és ez nincs összhangban az Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő jog követelményeivel. (Erről lásd: H kontra Belgium, (8950/80), 1987. november 30., 53. bekezdés.)

A Bíróság érvelésével áll összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának érvényesülését ellenőrző Emberi Jogi Bizottság álláspontja is, mivel az Egyezségokmány 14. Cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményét előíró szabály érvényesülésének ellenőrzésekor az Emberi Jogi Bizottság bár nem húz éles határvonalat az objektív és szubjektív vizsgálat között, de mindig azt nézi, hogy a pártatlanság követelményének a szubjektív és az objektív jellegű elemei együtt teljesültek-e az adott ügyben. (Büntetőeljárási alapelvek – szerk.: Bárd Petra –; OKRI kutatás, Budapest, 2014.)

A strasbourgi ügyek egy része ugyanakkor azt is jelzi, hogy a pártatlan és független bíróság megléte ugyan szükséges, de nem elégséges feltétele a tisztességtelen eljárás megállapításának. A Bulut kontra Ausztria-eset lehet erre a példa. (17358/90, 1996. február 22.) Ennél az ügynél a Bíróság ugyanis megállapította, hogy bár nem sérül a pártatlan és független bíróság elve, ugyanakkor nem lehet tisztességes eljárásról szólni akkor, ha a vád képviselője a bíróságnak úgy nyújthatja be indítványát, hogy a védelem nem tud reagálni rá. Ezért a Bíróság véleménye szerint az Egyezmény 6. Cikk 1. pontját nem a pártatlan és független bíróság elvének, hanem az ügyfélegyenlőségnek a be nem tartása miatt sértették meg.

(Következő témánk a tisztességes eljárás követelményén belül a fegyveregyenlőség elvének vizsgálata lesz.)


Kapcsolódó cikkek