A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás

Ez EUB döntése alapján a Gmail és a hasonló szolgáltatások nem minősülnek telekommunikációs szolgáltatásnak, ezért nem kell alkalmazni rá a telekommunikációs szolgáltatásokra a német jog által előírt adatvédelmi és szigorú biztonsági követelményeket.

Az EUB előtti ügyben a Google álláspontját fogadta el a bíróság és visszautasította a német telekommunikációs szabályozó rendelkezését, amellyel a Gmailt is telekommunikációs szolgáltatásnak minősítette.

A döntés értelmében a Google-nek nem kell a Gmailt telekommunikációs szolgáltatásként regisztrálnia Németországban, így nem vonatkoznak rá a szektorra előírt adatvédelmi és kiberbiztonsági rendelkezések. Ezek többek között arra kötelezik a szolgáltató, hogy az adattovábbításokról osszon meg információt a hatóságokkal, illetve arra is, hogy a más szolgáltatók felé való átjárhatóságot biztosítsák a felhasználók számára.

A Google még 2015-ben támadta meg a német telekommunikációs hálózatokért felelős hivatal határozatát a Kölni Közigazgatási Bíróságon, amely az EUB-hoz fordult jogértelmezésért. A német és az EU jog alapján azt kellett eldönteni, hogy a Gmail üzemeltetése elektronikus jeltovábbításnak minősül-e, amely a telekommunikációs szabályozás alá tartozik.

Az EUB döntése értelmében a Gmail üzemeltetését nem lehet sem részben, sem egészben elektronikus jeltovábbításnak tekinteni. Igaz ugyan, hogy a Gmail-en keresztüli levelezéskor az e-maileket elektronikus jelként továbbítják, de ezt az internet szolgáltató végzi, nem a Google.

A Google ügyvédje kifejtette: „Az EUB helyesen mutatott rá arra, hogy nem minden szolgáltatás tartozik a szigorú telekommunikációs szabályozás alá, ha részben elektronikus jeltovábbítással működik.“

2020-ra ígérik azt az új eu-s szabályozást, amelynek elektronikus könyv lesz a neve és már az over-the-top, azaz az internettel közvetített szolgáltatásokra is szigorúbb szabályokat állapít meg.

(law.com/legaltechnews)

Kapcsolódó cikkek:


Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
2019. szeptember 17.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?
2019. szeptember 4.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.